Iskolánk névadója, Juhász Gyula 125 évvel ezelőtt, 1883. április 4-én született Szegeden, s itt is halt meg 1936. április 6-án.
A Nyugat első nemzedékének volt a tagja, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső kortársa, jó barátja. A vidéki magány és korán jelentkező depressziója nem engedte költészetét kibontakozni. Lírájában megszólal az örökké vágyakozó szerelem, a ragaszkodás a magyar tájhoz és együttérzése a néppel. Mélyen átéli a polgári világ peremére sodródott mûvészek sorsát.
Kötetei: Juhász Gyula versei (1907), Új versek (1914), Késõ szüret (1918), Ez az én vérem (1919), Nefelejcs (1920/21), Testamentom (1925), Fiatalok, még itt vagyok, Összegyûjtött költeményei (1935).
Prózai művei: Orbán lelke, önéletrajzi jellegű kisregény (1924).
Olvass utána:
- Képek a magyar irodalomból – Juhász Gyula
- Élete, tájköltészete
- Összes verse
- Életrajz
- A Somogyi Könyvtár virtuális kiállítása
- Online hallgatható versei
Babits és Kosztolányi társaságában a Tisza-parton
Facebook