Hogyan működik? Hogyan készül? Hogyan történt? Érdekes témák – érthető válaszok

Esős, vagy nagyon meleg nyári napokra ajánlunk nektek három érdekes sorozatot. Mindhárom néhány percben, rajzosan mesél érdekes tudományos, vagy történelmi tényekről, vagy mutatja be hétköznapi dolgok működését.

Az elsőt kifejezetten alsó tagozatos gyerekeknek ajánljuk.
Az Alma és Véda.hu oldalon jelenleg 21 videó látható. A képre kattintva ízelítőül néhány.Hogyan működik a szemünk?  

A Tökéletlen történelem című sorozat különösen felső tagozatos gyerekek számára lehet érdekes, hiszen magyar és világtörténelmi témákról mesél izgalmasan (sok olyan részlettel, amelyek a dolgozatokban esetleg plusz pontot érhetnek 🙂 ) és néhány ünnep történetét is bemutatja. A YouTube-on több mint 50 kisfilm tekinthető meg jelenleg. Ízelítőül néhány:

A Karácsony Története - Tökéletlen Történelem [TT] - YouTube  Könyves Kálmán Magyar Király Hihetetlenül Izgalmas Élete ...  Amerika Felfedezése 1 - Kolumbusz Kristóf Útjai - Felfedezések #1 ...

A harmadik sorozat, a Hogyan működik? Röviden – Tömören természettudományos érdekességekről szól, felső tagozatosoknak, sőt, felnőtteknek is ajánljuk. A témák sora folyamatosan bővül, jelenleg 11 rész érhető el, ezekből válogattunk most néhányat. Ha a képre kattintotok, indul a videó.

Hogyan működnek a villámok? (ismeretterjesztő videó)  Hogyan működik? Röviden - Tömören Összes videó - YouTube Szuperintelligencia: az emberiség utolsó találmánya - YouTube   

Jó szórakozást kívánunk!

Viki néni és Juszti néni

Olvasmányajánló 7-8. évfolyamosoknak

Történelmi, kaland- és ifjúsági regényeket gyűjtöttünk össze ebben a bejegyzésben, többek között Charles Dickenstől, aki 150 éve a mai napon hunyt el. Az alábbi köteteket 12 éven felülieknek ajánljuk.

 

Defoe, Daniel: Robinson Crusoe

Századok óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának.
Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét.
Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.

https://mek.oszk.hu/10300/10389/10389.htm

 

Dickens, Charles: Copperfield Dávid

A nagy angol regényíró saját életének, hányattatott gyermekkorának és ifjúságának élményeit is megörökített Copperfield Dávid történetében. A korán elárvult gyereket komisz mostohaapja a sivár nevelőintézet, majd a londoni gyerekmunka poklába taszítja, de egyenessége, jó esze és meleg szíve révén, no meg egy morcos, de aranyszívű nagynéni jóvoltából David kiemelkedik a nyomor mélyéről, és sikerrel elvégezheti iskoláit.
Dickens, mint minden regényében, itt is a korabeli Anglia eleven rajzával és felejthetetlen alakok egész sorával ajándékozza meg az olvasót.

https://mek.oszk.hu/10600/10693/10693.htm

 

Hoffmann, E.T.A. : Diótörő

… a padozat alól borzalmas sziszegéssel hét egérfej bukkant fel, hét szikrázó koronával. Csakhamar előnyomult a hétfejű Egérkirály, akit háromszoros sivítással üdvözölt egész serege, s egyszerre indultak – kopp-kopp, trott-trott – a szekrény felé, ahol Marika állt.

A félelemtől úgy dobogott a szíve, hogy azt hitte, kiugrik, majd meg azt érezte, megdermed a vér az ereiben. Hátratántorodott, és ekkor – klirr-klirr-prr – a szekrény üvege szilánkokra tört.

Ugyanakkor éles fájdalmat érzett a karján, de a szíve meg is könnyebbedett. Nem hallotta a sivítást, fütyülést, minden elnémult, noha nem nézett oda, azt hitte: az egerek megrettentek az üvegcserepek csörrenésétől, és eliszkoltak.

De mi ez megint?

A szekrényben, Marika háta mögött különös mozgolódás támadt, hangocskák zajongtak: „Fölkelni! Fölkelni! Csatára, még az éjjel! Fölkelni! Csatára!”

https://mek.oszk.hu/00400/00404/00404.htm

 

Salgari, Emilio: A Fekete Kalóz

A történet a XVII. század elején játszódik. A spanyol gyarmatosítók ellen küzdő tengeri farkasok egyik vezére a Fekete Kalóz. A hős lelkű olasz nemesúr adta kalózkodásra a fejét, hogy bosszút álljon családjáért a porba tiport becsület, a megalázott és kigúnyolt igazság bajnokaként. Esküdt ellenfele, Van Guld, hitszegő, népének és hazájának hitvány árulója. A vitéz kalózvezér megcsáklyáz egy spanyol vitorlást, s a foglyok közt gyönyörű leányt pillant meg. Eszeveszett szerelemre lobban iránta. Sikerül-e vajon a Fekete Kalóznak levernie ádáz és álnok ellenfelét? Egymásra talál-e a tenger félelmetes lovagja s az a gyengéd, ártatlan teremtés akit szeret? Erről szól a páratlan izgalmas kalandregény.

https://mek.oszk.hu/02400/02439/02439.htm

 

Stevenson, Robert Louis: A fekete nyíl

Anglia történelmének zűrzavaros időszakába, a „rózsák harca” néven ismert belháború kellős közepébe vezeti olvasóit Stevenson, A Kincses Sziget halhatatlan írója. Ifjú hősei, Dick és Joanna, a csaták és főúri torzsalkodások között hányódva, teméntelen viszontagságon átvergődve jutnak el a dicsőségig és a boldogságig. A fordulatos, mindvégig hallatlanul izgalmas regényben felfedezhetjük azokat a jeleneteket, amelyeket a híres mű televíziós feldolgozásából már jól ismerünk, egyúttal megismerhetjük azt a korszakot is, amelynek világát Shakespeare örökítette meg halhatatlan királydrámáiban.

https://mek.oszk.hu/07600/07630/07630.htm

 

Swift, Jonathan: Gulliver utazásai

A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.

Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el – eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.

A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója – úgy látszik – örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

http://mek.oszk.hu/00500/00507/00507.htm

 

Tamási Áron: Ábel

Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában – küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.

https://reader.dia.hu/document/Tamasi_Aron-Abel-1047

 

Twain, Mark: Koldus és királyfi

Egy nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik… Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

https://mek.oszk.hu/10300/10388/10388.pdf

 

 

A kiemelt kép, a borítóképek és a leírások forrása: moly.hu

 

Nyári történetek – 10 éves kortól

Arthur Ransome (1884-1967) angol regényíró nevéhez köthető a Fecskék és Fruskák című ifjúsági regénysorozat. A szünidei hangulatot, vakációt idéző sorozat három kötetét találhatjátok meg a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében. Az olvasmányokat 10 éves kortól ajánljuk. 

 

a sorozat első része:

Fecskék és fruskák

10-12 éves olvasóinkat örvendeztetjük meg ezzel az angol ifjúsági regénnyel, amely reméljük, kis olvasóink apjának, anyjának is kedves emléke. Hogy miről szól? Hát gyerekekről. 10-14 évesekről, fiúkról, lányokról, versenyzésről, nyárról és örömről! Mert ez aztán a vakáció! Ez az igazi nyaralás! Nem kell hozzá más, csak néhány vidám, derék gyerek, no meg egy kis fantázia, amely őserdővé varázsolja a kis erdőt, tengerré a tavat és „bennszülötté” minden felnőttet, a szülőket is beleértve. Akkor aztán kezdődhet a játék! Az izgalmas lopakodás, a „tengeri” hajsza, az ellopott kicsesláda felkutatása mind-mind egy csodálatos vakáció maradandó emléke lesz. S nemcsak a regény hősei, a Walker gyerekek számára. Az olvasó sem tud majd szabadulni az angol gyerekirodalom nagy klasszikusának hatása alól, aki minden sorában azt sugallja nekünk: próbáljátok meg, hátha nektek is sikerül!

https://mek.oszk.hu/00200/00286/00286.pdf

 

a második rész:

Fecske-völgy (Fecskék és Fruskák, a felfedezők  néven is megjelent)

Szervusztok ​gyerekek! Itt vagyunk megint! Az ám, mi vagyunk: a Fecskék és a Fruskák! Hiszen ismeritek már nagy kalandjainkat, pompás vakációs históriáinkat a „Fecskék és Fruskák” című kötetből. A történet, amelyről ebben a könyvben olvashattok, a felfedezéseinkről szól .Régebben ezen a címen jelent meg: Fecskék és Fruskák , a Felfedezők – dehát a Fecske-völgy mégiscsak jobban illik hozzá, mivelhogy a völgyet mi, a Fecskék fedeztük fel, amikor kis vitorlásunkkal zátonyra futottunk és …. Na, hogy aztán mi történt legyen ennek a könyvnek a titka. Még csak annyit: Arthur Ransome, híres angol író, aki ezt a könyvet írta, nagyon jól ismer bennünket, és biztosan nem unalmában találta ki a kalandjainkat. Hallhatott rólunk, megleshetett minket egyszóval úgy ismer, mint hús-vér gyerekeket ismer az ember. Igazán. Vagyis ami velünk történt, akár veletek is megeshet bármikor. Éppen csak egy kis képzelet kell hozzá. Mert elhihetitek, mi voltaképpen jó gyerekek vagyunk, a kalandok egy része a képzeletünkben zajlik – azazhogy marad még a kalandokból elég hogy a valósában is átéljük.

https://mek.oszk.hu/00200/00287/00287.pdf

A második részt hangoskönyv formájában találhatjátok meg: https://mek.oszk.hu/02500/02579/mp3/

 

és a sorozat hetedik része:

Nem akartunk tengerre szállni

A Walker gyerekek régi jó barátaink. Ismerjük változatos és érdekes kalandjaikat a Fecskék és Fruskák, a Galambposta és más regényekből, amelyekkel Arthur Ransome az angol gyerekirodalom nagy alakja ajándékozta meg ifjú olvasóit. Ifjú barátaink ezúttal igazán veszélyes kalandot élnek át. Amint az a könyv címéből is kitűnik, éppen csak vitorlázgatni szerettek volna a tengerparti öbölben – méghozzá nem is egyedül. Egy érettségizett nagyfiú egy valóságos „felnőtt” viszi el őket rövid kirándulásra, hogy aztán egyik óráról a másikra minden összekuszálódjék, a nagyfiú eltűnik, a köd gomolyog, majd feltámad a szél, aztán…. de hát a többit már ez a nagyszerű regény mesélje el!

https://mek.oszk.hu/00200/00292/00292.pdf

 

Arthur Ransome-ról a moly.hu Tudástárjában is olvashatsz. 

 

 

A leírások és a borítóképek forrása: moly.hu

A kiemelt kép forrása a www.goodreads.com

 

Gyermeknap

Városi Gyermeknap

70 éve, 1950 óta tartanak a világ sok országában minden évben gyermeknapot. 1949-ben a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozatot hozott, mely szerint 1950-től azon országok, melyekben nőszövetségek dolgoznak, kijelölnek egy napot, melyet Nemzetközi Gyermeknapnak hívnak majd. Céljuk az volt, hogy a világháború utáni időszakban nagyon nehéz helyzetbe került gyermekekre felhívják a figyelmet, megsegítésükre pedig különböző gyűjtőakciókat szerveztek.

Szombathely, Erdei Iskola "játcás" közben
Játszó gyerekek 1910 körül. Forrás: alon.hu

Ez a nagyszerű kezdeményezés nem előzmények nélküli, sem a világban, sem Magyarországon.
Magyarországon már 1906-ban megtartotta első Gyermeknapját az Országos Gyermekvédő Liga, és ezzel a II. világháborúig tartó hagyományt teremtett. 1931 májusában már egy egész hét szólt a gyermekekről, az ország több pontján. A Nemzeti Gyermekhetet 1948-ig minden évben megrendezték, elsősorban jótékonysági céllal (kivételt az 1944-es év jelentett, a világháború miatt).

Játék a Balatonnál, 1931-ben. Forrás: likebalaton.hu

Közben a világ más pontjain is egyre több ország döntött úgy, hogy a gyermekekre egy külön, nekik szánt napon felhívja a figyelmet.

1920-ban Törökország volt az első, ahol úgy gondolták, rendszeresen, minden évben ugyanakkor tartanak majd egy napot, amely csak a gyerekekről szól. Erre a kezdeményezésre figyelt fel a világ 1925-ben a genfi Gyermekjóléti Konferencián, ahol először gondoltak a gyermeknap nemzetközi, világméretű bevezetésére.

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy egy kijelölt napon minden országban rendszeresen tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak, de lehetőleg olyan nap legyen, amely valóban a gyermekeké, tehát például nem kell iskolába menni.
Az akkori szocialista országok a nőszövetségeken keresztül 1950-től már rendszeresen tartották gyermeknapjaikat, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott még 1954 után a világ sok országa.

Gyermeknap – Wikipédia
Gyerekek manapság. Forrás: wikipedia.hu

1954-től Magyarországon a gyermeknap mindig május utolsó vasárnapján kerül megrendezésre. 

A cél eleinte az elmaradott, háború sújtotta országok gyerekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt, ma már inkább az, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.  Önfeledt ünneplés és a szórakoztató rendezvények mellett – ráirányítja a figyelmet a nehéz sorban élő gyermekek körülményeire: a gyermekmunkára, az iskoláztatás hiányaira, a gyermekszegénységre és az elhagyott gyermekek sorsára is. Ezt a célt segíti az utóbbi évtizedekben a UNICEF is, mely köztudottan a gyermekek védelmét tartja szem előtt.

A jótékony gyűjtést bármi segítheti, akár a postabélyeg is. Érdekességképpen a világ gyereknapra készült bélyegeiből válogattunk Nektek. Vannak egészen régiek és vannak újak is. Van olyan, amely a UNICEF felhívására készült és olyan is, amelynek kiadó országa ma ilyen néven már nem is létezik.

1917. Ausztria Zita királyné adatta ki, jótékonysági célból, a 4 éves kisfiát, Habsburg Ottó koronaherceget ábrázolja a kép. Forrás: https://www.bl.uk/de-de/collection-items/empress-zita-childrens-day
1951. Magyarország Forrás: https://colnect.com/en/stamps/stamp/179043-Children_of_different_races-International_Childrens_Day-Hungary
1956. Japán Forrás: Pinterest

 

1955. Románia Forrás: https://thephilately.com/product/romania-1955-childrens-day
1958. Szíria Forrás: https://jppstamps.fandom.com/wiki/Syria-UAR_1958_International_Children%E2%80%99s_Day
1960. India Forrás: https://www.istampgallery.com/unicef-day/
1964. NDK (Német Demokratikus Köztársaság) Forrás: Pinterest
1966. Mongólia Forrás: Pinterest
1966. Bulgária Forrás: https://touchstamps.com/Stamp/Details/74854/children-s-day

 

1966. Pakisztán Forrás: Pinterest
1968. Kuba Forrás: Pinterest
1977. Vietnám Forrás: https://www.alamy.com/postage-stamp-printed-in-vietnam-dedicated-to-international-childrens-image67729148.html
1990. Indonézia Forrás: http://gitastamps.com/index.php?route=product/product&product_id=2422
1993. India Forrás: https://www.phila-art.com/product/india-1993-stamp-childrens-day-1v/
2010. Sri Lanka Forrás: https://www.jungle.lk/product/sri-lanka-2010-10-03-worlds-childrens-day-stamp-rs-5-00_28605/
2013. Thaiföld Forrás: https://spotlightenglish.com/listen/a-day-for-children

 

2014. Ukrajna Forrás: http://peterstamps.com/item/3713
2020. Thaiföld Forrás: https://www.philatelicpursuits.com/2019/12/16/new-issues-2020-thailand-national-childrens-day/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált források:

Magyar irodalmi ajánló – 6-8. évfolyamnak

12 éves kortól ajánljuk az alább felsorakoztatott klasszikus műveket és kalandregényeket a magyar irodalmi művek listájából. A digitális könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia archívumából válogattuk. 

 

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

A tízéves gyermek Karinthy bölcs szemlélődéssel, érett humorral veszi tudomásul a felnőttek, a tanárok, sőt a pajtások hibáit, erényeit is, szívvel-lélekkel él az iskolában, az osztályban, s bár mulat mindenen, mégis nagyon komolyan, halálosan komolyan veszi az egészet. Ez derül ki a naplójából, amelyre az irodalomtörténészek nemrégen bukkantak, s amely igazolja a „Tanár úr kérem”-nek, ennek az örökbecsű írásnak érzelmi keletkezését. Az osztály a legfőbb jó, soha annyit nem lehet nevetni, soha annyira nem lehet félni, mint ahogy azt az ember az osztályban tette. Az ember egy életen át nosztalgiával gondol vissza a hajdani örömökre, szorongásokra. S hogy mennyire hiteles élmény Karinthyé, bizonyítja az, hogy az emberek változnak, az iskolák, a diákok cserélődnek, de ez az élmény a ma gyereke, felnőttje számára ugyanolyan friss erővel hat, épp olyan aktuális, mintha mostanában történt volna meg, s éppen vele.

https://mek.oszk.hu/00700/00719/00719.htm

 

Mándy Iván 2015 decemberében a hónap szerzője is volt. ITT elolvashatod a róla készült összefoglalót.

Mándy Iván: Csutak színre lép

„Szóval Csutak színre lép. És remélhetőleg egy darabig színen is marad. De hát mit is akarok én ezzel a Csutakkal? A Csutak-történetekkel? Röviden: elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjaiból. Ezekből az egyszerű és mégis felejthetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret – és egy kicsit saját magát. Amikor Csutak észreveszi, hogy egy öreg kerítéssel kitűnően el lehet beszélgetni. Egyáltalán, hogy a tér, az utca hűséges barátok. Közben azt is észreveszi, hogy a Vay Ádám utca rémétől, Nagyvilági Főcsőtől nem kell annyira megijedni. Mert lehet, hogy csak a szája jár. És hogy ő, Csutak, azért nem is olyan ügyetlen. Igaz, hogy senki se fogadna rá a rollerversenyen, de hát okozhat ő még meglepetést! Egy ilyen igazi nagyvárosi fickó. Aki olyan otthonosan mozog az utcákon, mintha a járdából nőtt volna ki. Úgy gondolom, érdemes vele elkalandozni egy kicsit.” Így vall a Csutak-sorozat újonnan kiadott első kötetéről az író.

https://reader.dia.hu/document/Mandy_Ivan-Csutak_szinre_lep-313

 

Mándy Iván: Csutak és a szürke ló

Csutak, ez az érzékeny és nyugtalan kiskamasz a Csutak színre lép című könyvben kezdte el bolyongásait a budapesti utcák, terek, kapualjak, grundok világában. Ott, az előző történetben Csutakot elrabolják. Most ő adja a fejét rablásra. Csakhogy ő nem embert rabol, hanem – lovat. Vagy talán ez nem is rablás, hanem életmentés? A fuvarosnő mindenesetre hiába keresi kiöregedett szürke lovát, és joggal gondolhatja hogy ellopták. Kis hőseink azonban szentül hiszik hogy megmentették a vén paripát a vágóhídtól. Hová rejtik, mi lesz szegény pára sorsa a gyerekek gondozásában, erről szól Mándy Iván regénye, mely egyike a legszebb legköltőibb Csutak-történeteknek.

https://reader.dia.hu/document/Mandy_Ivan-Csutak_es_a_szurke_lo-1123

 

Móra Ferenc: Rab ember fiai 

Móra Ferenc máig méltán vezéralakja a magyar ifjúsági irodalomnak. A Rab ember fiai a 10-12 éves korosztály egyik kedvence. Ebben a történelmi kalandregényében minden benne van, ami a gyermekszívet megmozgatja. Romantikus környezet Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarában, török basák, álnok cselszövők, önzetlen jótevők, és gyermek hősök, akik ártatlan apjuk kiszabadításáért izgalmas kalandokat élnek át. És nem hiányoznak Móra kedves szereplői, a társadalom peremére szorult szegény gyermekek, akiknek sorsa a regényben természetesen jóra fordul. Boromisza Dóra hangján megelevenednek az érzelmek, a jellemek, szívhez szól a mese, a gyerekek szívéhez.

http://mek.oszk.hu/00900/00977/00977.htm

 

 Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya

Most hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a „Tenkes kapitánya”, Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik… Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből.

https://mek.oszk.hu/00900/00904/00904.htm

 

 

A borítóképek és a leírások forrása: moly.hu

Kötelező olvasmányok felsősöknek

Lassan itt nyári szünet, amely tökéletes alkalom a kötelező olvasmányokkal való megismerkedéshez. Ha épp nincs meg otthon a könyv,  és a könyvtárból sem tudsz egy példányt sem kikölcsönözni, akkor a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is érdemes rákeresni a feladott olvasnivalóra.

Ebben a bejegyzésben a felsősök klasszikus kötelező olvasmányait szedtük egy csokorba, a linkekre kattintva érheted el a könyvek digitalizált változatát.

 

 

Forrás: Pinterest

5-6. évfolyam:

Petőfi Sándor: János vitéz

https://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.pdf

Arany János: Toldi

https://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi01.htm#01

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

https://mek.oszk.hu/00600/00656/html/

 

 

7-8. évfolyam:

Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa

Forrás: Pinterest

https://mek.oszk.hu/00600/00694/00694.htm#7

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

https://mek.oszk.hu/00900/00954/00954.htm

Móricz Zsigmond: Pillangó

https://mek.oszk.hu/04400/04417/04417.htm

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

https://mek.oszk.hu/00900/00991/00991.htm

Shakespeare, William: Szentivánéji álom

https://mek.oszk.hu/00400/00496/00496.htm

Shakespeare, William: Romeo és Júlia

https://mek.oszk.hu/04500/04583/html/magyar.htm

Hangoskönyv: https://mek.oszk.hu/07000/07036/mp3/

Szabó Magda: Abigél

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Abigel-410

Könyvajánló 8. évfolyamosoknak

“Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet.
(John Green: Csillagainkban a hiba)


Azt mondják, vannak olyan könyvek, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia. Az alábbi ifjúsági regények is ebbe a kategóriába tartoznak. 14 éves kortól ajánljuk őket.

 

Brontë, Charlotte: A lowoodi árva

A regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Brontë remekművének ifjú hősnője.
A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.
S mire az olvasó a regény végére ér, a hősnővel együtt örül a rendíthetetlen hűség jutalmának: a tiszta szerelem diadalának.

https://mek.oszk.hu/00300/00338/html/

 

Dickens, Charles: Twist Olivér 

Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

https://mek.oszk.hu/00300/00368/html/

 

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben

„Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” “Bezzeg…” – mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.

Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

https://mek.oszk.hu/02400/02483/02483.htm

 

Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember

Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

https://mek.oszk.hu/00600/00662/00662.htm

 

Kipling, Rudyard: A dzsungel könyve 

A ​bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét.

https://mek.oszk.hu/10400/10449/10449.htm

 

Stowe, Harriet Beecher: Tamás bátya kunyhója

„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

https://mek.oszk.hu/15200/15269/pdf/15269.pdf

 

Szabó Magda: Abigél

Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes puritán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Abigel-410

 

 

 

A borítóképek és a leírások forrása: moly.hu

 

 

Irodalmi ajánló a 10-14 éves korosztálynak

Klasszikusok, mesék, naplóregény – vegyesen válogattunk
könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtár digitális kötetei közül,
amelyeket negyedik évfolyamtól ajánlunk.

 

Az ezeregyéjszaka legszebb meséi

“Seherezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.”

https://mek.oszk.hu/00200/00210/html/

 

 

Mesék és mondák Mátyás királyról

(a szöveget válogatta és az utószót írta Kríza Ildikó)

A kötet tartalma: Az okos király, Mátyás az igazságos, Az álruhás király, Mátyás életéről, Mátyás-mesék Mátyás-mondák.

“Az igazságos, okos király fogalma a magyar néphagyományban Mátyás király alakjában testesül meg. Róla mindig szeretettel beszélnek, akár jutalmaz, akár büntet, akár pedig megleckéztet. A mesék, mondák, anekdoták, viccek, közmondások és a környező népek Mátyás-énekei sok évszázadon át formálódtak, vették fel mai alakjukat. Kötetünk ebből a gazdag Mátyás-folklórból ad ízelítőt. A szegény emberek igazságát, a kapzsiak megbüntetését, az okoskodók nevetségessé tételét, a bölcsek megbecsülését hirdeti a Mátyásról szóló írott és szóbeli költészet, mely – mint kötetünk is bizonyítja – az egész magyar nyelvterületen elterjedt.”

https://mek.oszk.hu/06500/06599/06599.htm

 

De Amicis, Edmondo: Szív

“Edmondo De Amicis olasz író haditudósítóként végigharcolta Itália egyesítésének utolsó nagy hadjáratát 1866-ban, majd riporterként bejárta Európát. Elbeszéléseiben a frissen alakult olasz királyság polgári értelmiségének eszméit közvetíti. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódó regénye a SZÍV tette világhírűvé. De Amicis diáknaplót írt, egy tanév – regénnyé összeálló – történetét, közbe-közbe iktatva a tanító elbeszéléseit. Enrico, a tiszta szívű, jólelkű torinói diák, egyszerű szavakkal, de annál meggyőzőbben meséli el, mi minden esett meg vele és társaival, abban a mostanra oly valószínűtlenné szépült, több mint száz évvel ezelőtti világban. Csupa szépre és jóra tanítja olvasóit: lelki nemességre, áldozatkészségre, helyes viselkedésre, iskolában, családban, utcán. Csodálatosan tud hazafiságra lelkesíteni.
“- A Szívet ismered-e?
– Igen, persze, hisz ez is olasz könyv.
– Több, Olaszország kapuja a Szív.” – írta e világhírű klasszikus regényről egy magyar író Lénárd A. Sándor.”

https://mek.oszk.hu/09500/09591/09591.htm

 

 Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai

“Aki Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző – olyan amilyen a valóságban is lehetett.. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket – Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon – híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik.”

https://mek.oszk.hu/00600/00672/00672.pdf

 

 

Saint-Exupéry, Antoine de: A kis herceg

“A varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.”

https://mek.oszk.hu/00300/00384/html/

 

 

A borítóképek és a leírások forrása: moly.hu

Május 17. és 18. – világnapok

Május 17. a távközlés és az információs társadalom világnapja,
május 18. pedig az Internet világnapja és a múzeumi világnap.

 

A 19. században folyamatosan fejlődött a távközlés, többek között 1837-ben Samuel Morse szabadalmaztatta a távírót, valamint a kidolgozta az ABC-jét, a Morse-kódot. 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a a Nemzetközi Távközlési Egyezményt, amely az első nemzetközi távíróegyezmény volt. Biztosította az egyezményt aláíró államok közötti nemzetközi együttműködést a távközlési szolgálatok és műszaki berendezéseik fejlesztése terén, valamint a nemzetek közös célok érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása volt a feladata. 1968-ban nyilvánították május 17. napját a távközlés világnapjává.

“Az internet világnapjának nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával.”
Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_internet_vilagnapja

A biztonságos internethasználatról pedig ezen az oldalon találhatsz információt: http://saferinternet.hu/tippek-videok/gyerekeknek 

 

Forrás: visitbirmingham.com

 

1977 májusában a Moszkvában tartott Múzeumok Nemzetközi Tanácsának XI. konferenciáján határozták el a múzeumi világnap megünneplését, amelyet első alkalommal 1978. május 18-án tartottak meg. Ezen a napon hívják fel a figyelmet a múlt emlékeit őrző és bemutató  intézmények fontosságára.

A korábban összegyűjtött virtuálisan bejárható múzeumok és könyvtárak listáját IDE KATTINTVA érheted el.

 

Ifjúsági könyvek lányoknak

12-14 éves korosztálynak gyűjtöttünk ifjúsági regényeket, lányregényeket a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia online kötetei közül.

 

Burnett, Frances Hodgson: A titkos kert

A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.

https://mek.oszk.hu/17400/17480/17480.htm

 

Szabó Magda: Álarcosbál

A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára… Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Alarcosbal-1151

 

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.”
Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe…
És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Mondjak_meg_Zsofikanak-833

 

Szabó Magda: Születésnap

Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

https://reader.dia.hu/document/Szabo_Magda-Szuletesnap-931

 

Webster, Jean: Nyakigláb Apó

Jerusha Abbott mint „talált gyerek” került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket illető jogot: továbbtanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg.
Judy Nyakigláb apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, szerelméről – no és persze arról, ami majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó?

https://mek.oszk.hu/02000/02039/02039.pdf

 

 

A leírások és a borítóképek forrása: moly.hu