Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)
A hét idézete
Kategória: Évfordulók
Erkel Ferenc honlap
2010-ben ünnepeljük Erkel Ferencnek, a Himnusz zeneszerzője születésének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból az Országos Széchényi Könyvtár honlapján Erkel Ferenc címmel olyan speciális weboldalt találhattok, amelyet jól használhattok akár órára, akár versenyre, kiselőadásra való készülés során. A Tanulószobába lépve a Beköszöntő, az Élete, a Főbb művek, az Érdekességek, a Galéria, a Multimédia és az Irodalom menüpontból választhattok. Jó böngészést!
Ma az aradi vértanúkra emlékezünk
A 13 aradi vértanú – ne feledjük soha a nevüket!
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly
Olvass utána:
- Aradi vértanúk a Wikipédián
- Az aradi vértanúk utolsó mondatai
- Az aradi vértanúk utolsó napjai a Sulineten
Korábbi bejegyzéseink:
Sorsfordító októberek
Az 1956-os forradalomra és a köztársaság 1989-es kikiáltására emlékezve a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) Sorsfordító októberek című Tematikus gyűjteményét ajánluk a figyelmetekbe.
A gyűjtemény első felében 1956. október 23. emléke előtt tisztelegve olyan műsorokat kínálnak, amelyek történelemformáló politikusokat és hétköznapi hősöket, áldozatokat és túlélőket mutatnak be.
A gyűjtemény 1989-es részébe olyan anyagokat válogattak be, amelyek érzékeltetik, hogy 33 évvel később, az ’56-os események újraértékelése közepette a forradalom emléke hogyan formálta a közgondolkodást, hogyan vezette hazánkat a köztársaság kikiáltásához.
A műsorok a NAVA-pontokról érhetől el, azaz a könyvtár és az iskola minden számítógépén megnézhetitek, meghallgathatjátok őket – igaz, már csak az őszi szünet után.
Addig is íme egy korabeli (archív) felvételekből, Beethowen zenéjére készült összeállítás az 1956-os forradalomról:
Október 6-ra emlékezünk
Október 6-a a magyarság számára Nemzeti gyásznap. Ezen a napon az Aradon kivégzett hősökre és a szabadságharc bukására emlékezünk.
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.
1849 augusztusa és 1850 februárja között azonban Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849 augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét.
Kossuth Lajos az alábbi 1890-es archív hangfelvételen így emlékezik az aradiakra vértanúkra:
“A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”
Tragikus szeptember 11.
Ma az egész világ egy nyolc évvel ezelőtti tragikus eseményre emlékezik.
2001. szeptember 11-én New York Manhattan városrészében két utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) ikertornyaiba. Egy harmadik repülőgép az USA Védelmi Minisztériumának épületébe, a Pentagonba csapódott, míg egy negyedik, amellyel a Fehér Házat akarták lerombolni, lezuhant. A közvetlen halálos áldozatok száma megközelíti a háromezret, de ezen túl rendívül jelentős a terrorcselekmény hatása az egész világtörténelem alakulására: közvetlen kiváltója lett az afganisztáni és az iraki háborúnak.
A World Trade Center büszke ikertornyai New York egyik jelképének 
számítottak. Nem volt olyan New Yorkban játszódó film, amiben legalább egyszer meg ne mutatták volna őket. Helyükön ma mély gödör tátong, az amerikai társadalom és a világ sem tudta feldolgozni a történteket. Bush amerikai elnök 2003-ban proklamációt írt alá, amelyben szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak és a hazafiság napjának nyilvánította, s azóta több film több szemszögből is feldolgozta a történteket.
Olvass utána:
- 2001. szeptember 11-i terrortámadás a Wikipédián
- Szeptember 11.: tátongó gödör Manhattanban – Délmagyarország
- 11’09″01 – szeptember tizenegy című filmről a Sulineten
- 2001szeptember11.lap.hu
Szeged Napja 2009
Minden évben május 21-én ünnepeljük Szeged Napját. De miért éppen május 21-én? 290 évvel ezelőtt, 1719. május 21-én kapta meg szabadalomlevelét és jelenleg is használt címerét III. Károly királytól, azaz ekkortól lett Szeged szabad királyi város.
A város idén 9 napos ünnepségsorozattal emlékezik meg Szeged Napjáról május 16-24-ig. A részletes programokat megtaláljátok itt.
Külön figyelmetekbe ajánljuk a Szegedi Hídivásár programjait május 23-24-én, valamint a Városi Gyermeknapot a Százszorszép Gyermekház szervezésében a Dugonics téri délutánok keretében.
Madarak és fák napja
107 évvel ezelőtt, 1902. március 19-én írták alá az európai államok, köztük hazánk is azt az egyezményt a “mezőgazdaságilag hasznos” madarak védelméről, amely a Madarak és Fák Napjának az alapja lett. Chernel István ornitológus már abban az évben szervezett Madarak és Fák Napját. Az ünnep hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter adott ki körrendeletet 1906-ban, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját.
1996 óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepli az ország.
2009 a kék vércse és a vetési varjú védelmének az éve
A két védett madár életmódja szorosan összefonódott, a kék vércsék a vetési varjak fészkelő telepein költik ki utódaikat. A kék vércsét kevesen ismerik, a vetési varjakról azonban számos legenda él a köztudatban. 2009 az ő évük, ismerjük meg valódi életmódjukat! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján sok érdekességet megtudhatsz róluk.
Az év fája 2009-ben a mézgás éger (Alnus glutinosa). Azért választották a mézgás égert, mert vizes élőhelyei erősen veszélyeztetettek, a fajnak egyre több új kór- és károkozója van. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós (hidak építésére kiváló volt). Fája puha, jól faragható, ezért ceruzafának is használják.
Olvass utána!
Radnóti szülinapján
Sokan még nem tudjátok, ki volt az éppen ma 100 éve született Radnóti Miklós. A tananyagban majd csak nyolcadikban értek el a 20. század magyar irodalmához, aminek egyik legszebb és legfájdalmasabb életművét ő alkotta meg.
Azt szokták mondani, hogy tragikus volt az élete, s ha belegondoltok, bizony nehéz lenne másnak nevezni: születésébe belehalt az édesanyja, és ikertestvére is halva született. 35 éves korában – ami lehet, hogy nektek soknak tűnik, valójában viszont egy emberéletben nagyon kevés – csupán zsidó származása miatt meg kellett halnia. A halál árnyékában azonban olyan gyönyörű verseket írt, mint például a Nem tudhatom, a Tétova óda…
Szegediként büszkék lehetünk arra, hogy városunkban végezte el az egyetem magyar-francia szakát. Tudjátok, hogy iskolánktól alig 200 m-re, a Bokor u. 2. szám alatt áll az a ház, ahol szegedi évei alatt lakott? Ma, azaz május 5-én 14:45-kor koszorúzási ünnepség lesz a ház falán elhelyezett emléktáblánál, 15:30-kor pedig a Bölcsészettudományi Kar falán lévő emléktáblánál.
A Szegeden töltött évekről a Somogyi Könyvtár rendezett kiállítást Tajtékos ég – száz éve született Radnóti Miklós címmel a földszinti kiállítótérben. A kiállítást május 26-ig tekinthetitek meg.
A 100. születésnapról az egész ország megemlékezik. Blogunk korábbi bejegyzésében (Radnóti 100 éve) már olvashattatok ezekről, sőt, szóltunk arról is, hogy 65 éve írta a Nem tudhatom c. költeményét (65 éve írta Radnóti a Nem tudhatom c. versét), ahol Latinovits Zoltán előadásában meg is hallgathattátok a verset.
A mai 100. születésnapján mi Kaszás Attila előadásában a Tétova ódával köszöntjük Radnótit:
Mától tényleg tavasz van!
Nem csalás, nem ámítás, mától visszavonhatatlanul tavasz van!
A márciusi napéjegyenlőség napja március 21., illetve március 20., ritkán március 19., a naptárrendszer és a föld mozgásának eltérései miatt. Az északi féltekén tavaszi napéjegyenlőségnek, a déli féltekén őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő.
Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.
A tavaszi hónapok állatövi jegyei a Kos, a Bika és az Ikrek. 
Olvass utána:
Facebook