Radnóti 100 éve

2009 – a korábban felsorolt évfordulók mellett – Radnóti-emlékév is, ugyanis 2009. május 5-én lesz 100 éve, hogy megszületett Radnóti Miklós. Figyelmetekbe ajánljuk, hogy  az évfordulót a Magyar Televízió és a Radnóti Színház önálló műsorfolyammal ünnepli.

A hetente jelentkező, Radnóti 100 éve című  kilenc részes sorozat első részét március 14-én, szombaton, 17 órától sugározta a Magyar Televízió m1-es csatornája. Az adássorozat célja, hogy megidézze Radnóti Miklós személyét és költészetét. Mindezt neves szakértők, irodalmárok, színművészek, közéleti személyiségek közreműködésével.

A Radnóti 100 éve című sorozattal párhuzamosan egy versklip versenyt is hirdetnek azon nézőknek, akik szeretnék megmutatni, nekik személyesen mit jelent Radnóti Miklós költészete. A szerepelni vágyóknak nem kell mást tenniük, mint előadni kedvenc Radnóti-költeményüket, egyénileg vagy csoportosan, bármilyen egyedi interpretációban, ezt video-formátumban rögzíteni, és az így elkészült produkciót feltölteni a műsor honlapjára, a www.mtv.hu/radnoti100eve oldalra. A legjobb produkciókat a nézők a májusi Gálaműsorban láthatják viszont.

Nézd meg az első részt itt.

Olvass utána:

Darwin 200 és Darwin-nap

“Ha a szegények szenvedését nem a természet törvényei okozzák, hanem a mi intézményeink, nagy a mi bűnünk.”

Éppen ma 200 éve, 1809. február 12-én született meg egy angliai kisvárosban a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely azután alapvetően megváltoztatta tudományos világképünket. A darwini evolúcióelmélet szerint az evolúció mozgatórugója a természetes kiválasztódás (szelekció).

Nem véletlen tehát, hogy Darwin születésnapja, február 12-e  A tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe is, azaz röviden a Darwin-nap.

A Darwin-nap Charles Darwint és mindazokat a nagy történelmi elméket ünnepli, akik kutatásaikkal, felfedezéseikkel hozzájárultak világunk újszerű megismeréséhez és egy olyan stabil tudáshoz, amely megteremtette egy globális civilizáció és egy izgalmas és csodálatos életszemlélet alapjait.

Darwin-nap a könyvtárban

A Darwin-nap alkalmából ajándék könyvjelzőket helyeztünk több természettudományos könyvtári könyvbe, amelyek egy-egy fotót és egy-egy idézetet tartalmaznak – fogadjátok őket szeretettel!

Délután a 2-es számítógépen David Attenborough Az emlősök élete : hősies történetek a túlélésről című filmjét nézhetitek DVD-n.

Olvass utána:

65 éve írta Radnóti a Nem tudhatom c. versét

1944. január 17-én fejezte be Nem tudhatom című gyönyörű versét az idén 100 éve született Radnóti Miklós.

Az MR1 Kossuth Rádió Mentés másként című műsorában 10 féle előadásban hallható a vers és részleteket idéznek Ferencz Győző Radnóti monográfiájából a szerző felolvasásában. Hallgassátok meg a műsort itt! (Media Player szükséges a lejátszásához.)

A Nem tudhatom Latinovics Zoltán előadásában:

2009-es emlékévek, nemzetközi évek

2009 bővelkedik a jeles eseményekben, úgyhogy a bajban leszünk, ha mindegyikről méltóképpen meg szeretnénk emlékezni. A következőkben csak a legjelentősebbeket emeljük ki, de a későbbiekben a többire is ki fogunk térni.

1. A Nemzeti Évfordulók Titkársága 2009-et születése 250. évfordulója alkalmából Kazincy Ferenc Emlékévnek nyilvánította.

2. Egész Európa ünnepli ebben az esztendőben halála 200. évfordulója kapcsán Joseph Haydn osztrák zeneszerzőt.

3. 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve is. Jelmondata: “Az Univerzum – benne élsz, fedezd fel!”  400 éve, hogy Galileo Galilei először használt távcsövet csillagászati megfigyeléseihez, s ugyancsak 1609-ben jelent meg Johannes Kepler munkája, amelyben közölte első két törvényét a bolygók mozgásáról.

4. 2009 a kreativitás és az innováció európai éve, jelszava: “Álmodj, alkoss, újíts!” Az Év nagykövete cím viselésére számos olyan személyt kértek fel, aki fontos eredményeket ért el a kreativitás és az innováció terén. Az egyikük Rubik Ernő professzor, a híres Rubik-kocka megalkotója.

5. Magyarország – Japán Jubileumi Év 2009
A 2009-es év egy olyan év, amikor megünnepelhetjük a Magyarország és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok kezdetének 140. évfordulóját és újrafelvételének 50. évfordulóját.

Boldog mennyit is?

Az újév második napján már jó sok 2009-es újévi köszöntőt kaptunk itt, Magyarországon, s szerte a nyugati keresztény világban. De tudod-e, hogy vannak népek, vallások, amelyek más időszámítást használnak, s náluk nem 2009-et írnak?

Időszámítás az idő folyásának a napok és évek múlásának megfigyelésén alapuló, önkényesen meghatározott időpontból kiinduló számítása, a vele foglalkozó tudomány a kronológia.

A keresztény időszámítást Dionysius Exiguus apát alkotta meg (532), aki a húsvét időpontjának meghatározásához az „Úr emberré válásának évét” vette kiindulópontnak, azaz Jézus Krisztus születésének napját. A Gergely-naptár szerint, amelyet mi is használunk, az év első napja január 1-je, az időszámításunk pedig 1. január 1-jén kezdődött, Jézus születésének évében (ma már úgy vélik a történészek, hogy Jézus a jelzett dátum előtt 3-7 évvel született).

A keresztény időszámításra átszámítva

  • a zsidó időszámítás Kr. e. 3761 évvel, azaz a világ teremtésével (3761. október 7., hétfő),
  • a római időszámítás Róma alapításával (Kr. e. 753. április 22.),
  • a buddhista időszámítás Buddha halálával (Kr. e. 483),
  • az iszlám időszámítás a hidzsrával (Kr. u. 622. július 16.)
  • az ókori görög az első olyan olimpia évétől, ahol feljegyezték a győztesek nevét (I.e. 776) kezdődik.

A fenti adatok birtokában nem nehéz kiszámolnod, hogy ők most mennyit írnak, illetve írnának.

A 14. aradi vértanú

Október 6-a Nemzeti gyásznap az aradi vértanúk emlékezetére

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.
De október 6-án nemcsak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon végezték ki Pesten Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt.

Kevesen tudják, hogy a Haynau táborszernagy által jóváhagyott kivégzéseknek esett áldozatul Kazinczy Lajos ezredes, Kazinczy Ferencnek, a nyelvújítás kiemelkedő alakjának a fia, akit magas katonai rangja miatt tizennegyedik aradi vértanuként is emlegetnek magyar történészek.  A hadbíróság golyó általi halálra ítélte. Október 25-én Kazinczyt az aradi vár sáncárkában agyonlőtték. Kivégzésekor néhány nappal múlt huszonkilenc éves.
Forrás: IFLA-HUN

Emlékezzünk ma a hősökre, akik életüket adták a magyar szabadságért!

125 éve született Juhász Gyula

Iskolánk névadója, Juhász Gyula 125 évvel ezelőtt, 1883. április 4-én született Szegeden, s itt is halt meg 1936. április 6-án.

A Nyugat első nemzedékének volt a tagja, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső kortársa, jó barátja. A vidéki magány és korán jelentkező depressziója nem engedte költészetét kibontakozni. Lírájában megszólal az örökké vágyakozó szerelem, a ragaszkodás a magyar tájhoz és együttérzése a néppel. Mélyen átéli a polgári világ peremére sodródott mûvészek sorsát.

Kötetei: Juhász Gyula versei (1907), Új versek (1914), Késõ szüret (1918), Ez az én vérem (1919), Nefelejcs (1920/21), Testamentom (1925), Fiatalok, még itt vagyok, Összegyûjtött költeményei (1935).

Prózai művei: Orbán lelke, önéletrajzi jellegű kisregény (1924).

Olvass utána:

Babits és Kosztolányi társaságában a Tisza-parton

 

Nemzetközi Gyermekkönyvnap

A Nemzetközi Gyermekkönynapot Hans Christian Andersen születésnapján ünnepeljük világszerte. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket.

Olvass utána:

Szeged szebb lett, mint volt!

129 évvel ezelőtt, 1879. március 12-én, Gergely napján hajnali 2 órakor a Tisza elöntötte Szegedet, szeretett városunkat. A fenti mondatot Ferenc József császárnak tulajdonítják, állítólag akkor mondta, mikor végigtekintett a vízben álló városon. Azonban kiderült, hogy a szerző a fiatal újságíró, Mikszáth Kálmán volt, aki a császár eredeti mondatát: Víz, sok víz…, nem tartotta elég “szépnek”. (forrás) Számunkra azonban az a lényeg, hogy Szeged tényleg szebb lett, mint volt!

“Állj boldogan és büszkén, ősi város,
Símulj szerelmes szívvel a Tiszához.”
Juhász Gyula: Szonett Szegedhez

Olvass utána:

Marquez, a Száz év magány írója ma 80 éves

Gabriel Garcia Marquez, a Nobel-díjas dél-amerikai író 1928. március 6-án, azaz ma 80 évvel ezelőtt született Kolumbiában.

Bár művei nem gyerekekhez szólnak, hamarosan, már a középiskolában találkozni fogtok a Száz év magány című regényével, amiért 1982-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A nagy könyv vetélkedőben a Száz év magány bejutott a legjobb 12 regény közé, a róla – és a többi 12-be jutott regény – készült versenyfilmet DVD-n megnézhetitek a könyvtárban. A másik híres regényéből készült fimet,  a Szerelem a kolera idejént  napjainkban kezték játszani a magyar mozik.

Kapcsolódó oldalak: