Ma ünnepeljük védőszentünk, Alexandriai Szent Katalin névnapját. Katalin ugyanis a filozófia és a filozófusok mellett védőszentje a tanulásnak és a tanulóknak – főként a tanulólányoknak -, valamint a könyvtárosoknak és a könyvtáraknak.

Életéről keveset tudunk Úgy tartják, hogy nagy buzgalommal tanult, tanulmányai során ismerte meg Jézus életét. Állítólag akkor tért keresztény hitre, amikor egy látomásában Szűz Mária jelent meg neki, karján a kisdeddel. A legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon keresztényként nem akart részt venni, és nyíltan ellenszegült Maxentius császár parancsának. Ezért börtönbe vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenen keresztényekké lettek. Először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, ezért lefejezték 307-ben.

Olvass utána:

• Jeles napok
• Sulinet
• Katolikus szentek

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – ez az egyik jelmondata a világszerte 1970, Magyarországon 1990 óta ünnepelt Föld napjának. A nap célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezeti problémákra, illetve a környezetvédelem fontosságára.

“S ha még évek múlva is szeretnék madarak zenéjére ébredni reggel, vagy ha szeretnénk nyuszit látni az erdőben, akkor tennünk kell nekünk is érte valamit. Fel kell szednünk a szemetet, védeni kell a növényeket, állatokat és figyelmeztetni kell másokat, hogy ne tegye. Mármint a szemetet a Balatonba, a kitömött állatok testét a szobája falára, hogy ne vásároljon ózont károsító szereket és ne tegye, hogy nem törődik a környezettel.S ha ezt tudjuk, akkor felkaphatjuk a hátizsákot, felpattanhatunk a bringára, és jöhet a piknik az erdőben. Na, és a szemét az otthoni kukába. Ezek után pedig nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket, mert egy nappal mi is meghosszabbítottuk Földünk életkorát.” (Sulinet)

A Google mai ünnepi logója:

Olvass utána!

• Critical Mass – Szeged
• Programok országszerte a Greenfo honlapján
• Föld Napja Alapítvány
• A Föld napja a Jeles Napokban
• Earth Day – nemzetközi honlap (angol nyelvű)

Bár szeretnénk az hinni, de sajnos a nemek közötti megkülönböztetés még mindig nem a múlté. Mutatja ezt többek között az is, hogy az Európai Parlamentnek Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága működik. A bizottság megállapításai szerint szinte mindenhol a világon a nőknek ugyanazért a munkabérért még ma is többet kell dolgozniuk, illetve ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan munkakörben kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, egyes állásokat pedig női mivoltuk miatt nem tölthetnek be. A háborús konfliktusok szenvedő alanyai, áldozatai is többségében a nők és a gyermekek. Ez a régóta fennálló elkeserítő helyzet vezetett a Nemzetközi nőnap kialakulásához.

Mi egy összeállítással készültünk ebből az alkalomból azokról a magyar nőkről, akik olyan területen tevékenykedtek és tevékenykednek elsőként, ahol addig csak férfiak érvényesülhettek.

Ezzel az összeállítással köszöntjük sok szeretettel nőtársainkat!

• Az első magyar női külügyminiszter: Göncz Kinga (1947-)
• A Malév első női kapitánya: Czigány Ildikó (1961-)
• Az első magyar orvosnő: Hugonnai Vilma (1847-1922)
• Az első magyar könyvtárosnő: Czeke Marianne, dr. (1873-1942)
• Az első magyar női olimpiai bajnok: Elek Ilona (1907-1988)
• Az első magyar kutatónő és női egyetemi tanár: Vendl Mária (1890-1945)
• Az első magyar újságírónő: Leövey Klára (1821-1897)
• Az első magyar női utazó és felfedező: Sass Flóra (1841-1916)
• Az első magyar női világbajnok műkorcsolyázásban: Kronberger Lili (1890-1977)
• Az első magyar írónő, aki gyermekeknek írt: Bezerédj Amália (1804-1837)
• Az első magyarországi óvodák megalapítója: Brunszvik Teréz (1775-1861)
• A magyar nőnevelés úttörője: Teleki Blanka (1806-1862)
• Az első magyar prímabalerina: Aranyváry Emília (1830-1868)
• Az első magyar operaénekesnő: Déryné Széppataki Róza(1793-1872)

A Kalevala a finnek nemzeti eposza, így napja a finn nép ünnepe. Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre az eseményre emlékezik a Kalevala napja. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala teljes magyar fordítását 1871-ben Barna Ferdinánd, majd 1909-ben Vikár Béla készítette el.

Kapcsolódó oldalak: 

• A Kalevalát hangoskönyvként meghallgathatod itt.
• Elolvashatod itt.
• Kodály Zoltán: Vejnemöjnen muzsikál című kórusművét meghézheted és meghallgathatod az iskolai számítógépekről a NAVA-n található Kodály 125 című műsorból itt.
• A Kalevaláról a világhálón itt.