Fabergé-tojások

Ha tojás, akkor vagy húsvét, vagy Kinder tojás – és lám, van (illetve volt) olyan, ami egyesíti magában a kettőt! A mai Google logó e különleges, díszes tojások alkotójára, a ma 166 éve született  Peter Carl Fabergére emlékezik:

De ki is volt Fabergé? A francia származású aranyműves hugenotta családját elüldözték Franciaországból, s Oroszországban találtak menedéket. Peter Carl már Oroszországban, Szentpéterváron született 1846. május 30-án, majd 1870-ben átvette apja ékszerüzletét. 1885-ben III. Sándor cár udvari ékszerészévé nevezte ki, s innentől kezdve több, mint harminc éven keresztül dolgozott a cári családnak.

A műkincsnek számító tojásokat III. Sándor orosz cár megrendelésére tervezte az aranyműves. Sándor cár a legfontosabb ortodox ünnepen különleges ajándékkal akart kedveskedni

feleségének, így arra kérte fel a mestert: készítsen olyan ajándékot, amely egyszerre húsvéti és meglepetés is. A Fabergé-tojások a világ leghíresebb húsvéti tojásai lettek. Az egyedi tervezésű, főleg aranyból, jáspisból, malachitból és egyéb kristályokból készült míves tojások érdekességét a bennük rejlő meglepetés szolgáltatta. Minden kis ajándék tojást mintázott és valami meglepetést rejtett. 

A „Tyúktojás” az első Fabergé-darab, amit III. Sándor cár ajándékozott húsvétra feleségének, Marina Fjedorovnának 1885-ben. Árát 3-4 millió dollárra becsülték.

Fabergé összesen ötven különböző tojást készített az idők során a cári család különféle tagjainak. A Fabergé-ház hírneve hamarosan külföldre is eljutott: az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.  A Fabergé műremekei nemcsak Oroszországban és Európa országaiban, hanem a Távol-Keleten és Amerikában is rendkívül kedveltek voltak.

A Fabergé ház legutolsó cári húsvéti tojása 1916-ban készült el. 1917 októberében a forradalom eltávolította a cári családot a hatalomból, így Fabergének menekülnie kellett Oroszországból. 1918-ban a Petrográdban található Fabergé üzlet bezárt. Peter Carl Fabergé először Németországba, aztán 1920-ban Svájcba menekült. A mester 1924-ben hunyt el Lausanneban.

(Forrás: http://kinszi.multiply.com/journal/item/340)

Tudj meg többet róla, olvass/nézz utána!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.