IV.1. A testnevelési játékok felosztása
Futójátékoknak azokat a mozgásos játékokat nevezzük, melyekben a játékfeladatot a tanulók futással oldják meg. Futójátékok az általános motoros hatások mellett olyan egyéb, fontos képességek fejlesztését és kialakítását segítik elő, mint:
- együttes csoportos mozgás
- gyors mozgásban az ütközések elkerülése
- térbeni tájékozódás
2. Fogójátékok
Fogójátékoknak nevezzük azokat a mozgásos játékokat, melyeknél van egy vagy több kijelölt fogó a többiek a menekülők. A fogó feladata, hogy üldözze a menekülőket, és ha sikerül valamelyiküket megérinteni, akkor általában szerepcsere történik. A fogócserét többféle módon jelezhetjük: „Én vagyok a fogó!" hangos felkiáltással, egyik kar felemelésével vagy szalag, esetleg más erre alkalmas eszköz átadásával. A fogójátékokat három csoportba oszthatjuk:
- Egyszerű fogók
- Fogók házzal
- Fogók eszközzel, feladatokkal
3. Sorversenyek és váltóversenyek
Sorversenynek nevezzük azokat a mozgásos csapatjátékokat, melyeknél a játékfeladatot a csapat tagjai egyszerre hajtják végre. A csapat tagjai csapatrendben helyezkednek el, a felálláskor meghatározott sorrendben egyszerre végzik a feladatot. Kiválóan alkalmasak a motoros képességek fejlesztésére. Az óra bármely részében lehet alkalmazni, mind az általános iskola alsó és felső tagozatában. A sorversenyek értékelése pontozással történik. 4 csapat esetén az első 4, a második 3, a harmadik 2 és a negyedik 1 pontot kap. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt a legtöbb pontot gyűjtötte.
Alakzat lehet:
- egyes-vagy kettes oszlop
- egy-vagy kétsoros vonal
- kör
Sorversenyek csoportjai:
- sorverseny helycserével
- sorverseny sorkerüléssel
- sorverseny meghatározott távolságra
Váltóversenyeknek nevezzük azokat a mozgásos csapatjátékokat, amelyeknél a játékfeladatot a csapat tagjai egyenként, egymást váltva hajtják végre. Általában oszlop alakzatban történik. A váltóversenyek értékelése pontozással történik. 4 csapat esetén az első 4, a második 3, a harmadik 2 és a negyedik 1 pontot kap. Győztes az a csapat, amelyik a játék ideje alatt a legtöbb pontot gyűjtötte
A váltóversenyek alkalmasak:
- koordinációs és kondícionális képességek fejlesztésére
- kisebb létszámú csapatok bemelegítésére
- az oktatási anyag előkészítésére
- az elsajátított mozgásanyag gyakorlására
- az óra befejező részfeladatainak gyakorlására
- valamennyi korosztály játékigényének kielégítésére
A váltóversenyek fő csoportosítása:
- egyszer kerülő váltó
- váltóverseny szemben álló oszlopokkal
- váltóversenyek játékeszközökkel
- váltóversenyek összetett feladatokkal
A váltás gyakoribb módjai:
- helyben érintéssel
- helyben játékeszköz átadással
- adott távolságon belüli érintéssel
- adott távolságon belül játékeszköz átadással
4. Egyéni, páros versengések és küzdőjátékok
a, Egyéni versengések
Egyéni versengéseknek nevezzük azokat az együttes osztályjátékokat, amelyeknél a játékfeladatot az osztály tagja egyszerre hajtják végre. A győztes 1 pontot kap és a végső győztes az a játékos, aki a legtöbb feladatot megnyerve a legtöbb pontot szerezte.
b, Páros versengések
Páros versengéseket az egyéni versenyekhez hasonlóan rendezhetünk vonal, kör és szétszórt alakzatban. A párok elhelyezkedhetnek egymás mellett, egymás mögött, a két alapvonalon egymással szemben illetve a távot teljesíthetik váltással. A párok különféleképp összekapaszkodva (vállfogás, kézfogás, karfűzés...) is végezhetik a feladatokat.
c, Küzdőjátékok
Küzdőjátékoknak nevezzük azokat a játékokat, melyeknél a játékfeladat végrehajtásakor test-test elleni küzdelem alakul ki. Küzdőjátékok alkalmazáskor ügyeljünk arra, hogy hasonló erősségű játékosok, csapatok kerüljenek egymással szembe. A játékszabályokat szigorúan be kell tartatni a durvaságok, sérülések elkerülése végett.
A küzdőjátékok csoportosítása:
- páros küzdelmek
- együttes küzdelmek
- csapatküzdelmek
5. Labdajátékok
A labdás játékok csoportjába tartoznak azok a játékok, amelyeknél a játékeszköz a labda. Az eddig tárgyalt játékok között is szerepelt már labda, de nem olyan jelentőséggel bírt, mint az elkövetkezendő játékok esetében. Túlnyomó többségükben csapatjátékokról van szó. A csapatjátékokra a folyamatosan változó játékszituációk jellemzőek, amelyek között kell a játékosoknak a csapatársaikkal együttműködni, és az ellenféllel megküzdeni. Az eredményesség feltétele az együttműködés és a helyes döntések sorozata.
A labdás játékokat a következő csoportokba sorolhatjuk:
- célbadobó játékok
- labda elfogást és labda átadást tartalmazó játékok
- sportjátékokat előkészítő játékok
6. Élménypedagóiai játékok
Az élménypedagógia azt nyújtja a serdülőknek, amire ebben az életkorban szükségük van: rendhagyó helyzeteket, szokatlan, izgalmas kihívásokat, és lehetőséget ad arra, hogy a rájuk jellemző ingerkeresés biztonságos és szervezett körülmények között valósuljon meg, továbbá közösségteremtő, és ezzel a csapatépítés eszközévé válhat fiatalok és felnőttek számára egyaránt. Kiegészíti mindezt az a hatása is, amely kiegyenlíti a résztvevők közötti különbségeket, legyenek azok financiálisak, személyiségből fakadóak, vagy akár etnikaiak. A cél elsősorban a fiatalok pozitív életszemléletének és egyéniségének fejlesztése, mert csak erős személyiség tud nemet mondani. Olyan kapaszkodókat kell nyújtani az ifjúságnak, amelyeket nem éreznek korlátnak, amelyek segítenek számukra az egyre bonyolultabbá váló világunkban történő eligazodásban. Az élménypedagógiai foglalkozások során nem egyénekkel, hanem csoportokkal dolgoznak, melynek során az egymás közötti interakcióból tanulnak legtöbbet a tagok saját működésükről és egymásról is. A csoportokkal való munka nemcsak azért elengedhetetlen az iskolákban, mert adva van egy formálisan kialakult csoport, az osztály, hanem azért is, mert az iskoláskorú gyermekek fejlődésének természetes velejárója a csoport (kortárscsoport, referenciacsoport). Minden gyermek különféle közösségek, csoportok tagja; ha ezeknek a csoportoknak a fejlődésére, összekovácsolására tudatosan hangsúlyt fektetünk, nagymértékben segítheti későbbi munkánkat. Támaszkodhatunk a csoportra az értékek, normák kialakítása és azok betartatása terén is. Ha egy jól funkcionáló csoportban egyetlen csoporttag viselkedik rendbontóan, akkor a csoport kiveti őt magából. Egy számunkra értékes csoporthoz való tartozásért bármit képesek vagyunk megtenni - feltéve, hogy az megéri. Amennyiben a csoport rosszul funkcionál, akkor a hibákat és a provokációkat is fel lehet használni konstruktív módon. A nehézségek megbeszélése vagy a tevékenységek közös megtervezése meghozhatja a pozitív csoportnormákat. A konfliktusok, problémák kezelése helyett a hangsúly az alapvető értékek megteremtésén van, mely preventív faktorként működhet egy csoport életében. Az élménypedagógia a frontális módszerek elméleti tudást gyarapító felfogásával szemben gyakorlatias szellemiséget képvisel. Alapja a több érzékszerven keresztül történő tapasztalati tanulás. A jelszó: „Próbáld ki, tapasztald meg, csináld legközelebb még jobban!"
7. Népi játékok
Népi játékoknak nevezzük azokat a szabályok által kötött játékokat, amelyek keletkezése népi eredetű és elterjedése szájhagyomány útján történt, történik, és ennek köszönhetően tájanként, helyenként különböző változatokban fordulnak elő.
http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/NepiJatekokTeljesElsoResz.pdf