A SZÖVEGTANI KUTATÁS
DISZCIPLÍNAKÖRNYEZETE

Petőfi S. János - Békési Imre - Vass László


        1. A szövegtani kutatás diszciplínakörnyezetének fő szektorai a következő módon foglalhatók össze (lásd 1. ábra).
 

C.
Makroszövegtudományok
B1.

Szövegtani
társdiszciplínák

B2.

SZÖVEGTANOK

B3.

Nyelvészeti
diszciplínák

A.
Interdiszciplináris alapozó diszciplínák

1. ábra

        Az 1. ábrában található elnevezések a következő diszciplínacsoportokra utalnak:

        A. Interdiszciplináris alapozó diszciplínák

Filozófia, szemiotika, kommunikációelmélet, pszichológia, szociológia / antropológia, a formális metodológiák tudományágai, az empirikus metodológiák tudományágai – mint domináns jellegű alapozó diszciplínák; ezekhez esetenként egy-egy más diszciplína is járulhat.
        B1. Szövegtani társdiszciplínák
Hagyományos értelemben véve: a poétika, retorika, narratológia, stilisztika, esztétika; a szövegtani kutatás egyik további feladata azonban ezek egymáshoz való viszonyának tisztázása, és ennek eredményeként a szövegtani társdiszciplínák spektrumának újraértelmezése.
        B2. Szövegtanok
Olyan (szövegekkel mint komplex jelekkel foglalkozó) diszciplínák, amelyek a nyelvészeti/szövegnyelvészeti ismereteken túl sajátos szövegtani és (szükségképpen!) világra vonatkozó ismeretekkel is operálnak.
        B3. Nyelvészeti diszciplínák
Egyfelől a nyelvi rendszer és a nyelvi rendszer elemei használata (szűkebb értelemben vett) nyelvészete, amelynek keretében egyrészt vizsgálni kell azt a kérdést, hogy a ‘mondatnyelvészet’-en túl lehet-e (s ha igen, milyen módon) egy ‘mondattömb-nyelvészet’-et értelmezni, másrészt tárgyalni kell a verstani rendszer szerkezetét is – máslelől a szövegek szövegmondatai között nyelvészeti eszközökkel kimutatható relációk szövegnyelvészete.
        C. Makroszövegtudományok
Legáltalánosabb értelemben véve a szövegtan(ok)nak és laterális diszciplínáiknak (a szövegtani társtudományoknak, valamint a nyelvészeti diszciplínáknak) alkalmazási területei.
        2. A diszciplínakörnyezetnek – mint a szövegtani kutatás keretének – alapfunkciója abban jelölhető meg, hogy az ‘az a koordinátarendszer’, amelyben a ‘szövegkompetencia’ valamennyi aspektusára tekintettel lenni szándékozó szemiotikai szövegtanok eredménnyel létrehozhatók. Ebben a környezetben tisztázhatók ugyanis, hogy
(a) milyen szövegtanok képzelhetők el egyáltalán;
(b) milyen szemiotikai szövegtan képes optimálisan kielégíteni
     az alkalmazási területek igényeit;
(c) milyen feltételeket támaszt egy szemiotikai szövegtan a
     vele kooperálni képes szövegtani társdiszciplínák
     felépítésével szemben;
(d) milyen feltételeket támaszt egy szemiotikai szövegtan az
     általa felhasználható nyelvészeti diszciplínák felépítésével
     szemben;
(e) milyen interdiszciplináris alapozó diszciplínák eredményeit
     szükséges figyelembe venni egy szemiotika szövegtan
     felépítésében, és milyen módon stb.
[...]

The disciplinary framework of research on textology

Tartalom

Nyitólap

 

 

Szemiotikai szövegtan