RENDSZERVÁLTÁS ÉS NAPI PUBLICISZTIKA
1. A NÉPSZABADSÁG ÉS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKAI
ROVATÁNAKKONTRASZTÍV ELEMZÉSE
1995. OKTÓBER 5 – 1995. NOVEMBER

VASS LÁSZLÓ

 
Fazekas Annának

 
"Én nem ilyennek képzeltem a rendet."


        0. Az elmúlt évben több mint egy hónapi időintervallumban – 1995. október 5-től 1995. november 7-ig – kísértem figyelemmel egy – bizonyos körökben – baloldalinak, illetőleg jobboldalinak tartott országos napilap, a Népszabadság és az Új Magyarország külpolitikai rovatának anyagát.
        Ennek során a két lap egyenként 27 számának mintegy 466 külpolitikai tárgyú írását (vezércikk, hír, tudósítás stb.) vettem vizsgálat alá (a Népszabadságból 242-t, az Új Magyarországból 224-et). (Külpolitikai tárgyú írásnak természetesen csak a Külpolitika, illetőleg a Külföld rovatban szereplő cikkeket tekintettem.) Napi átlagban ez a korpusz 8-9 külpolitikai témájú közleményt jelent újságonként.
        Ezt a meglehetősen nagy mennyiségű anyagot egyrészt a szóban forgó cikkek tematikus csoportosításával, másrészt a két újság azonos tárgyú írásainak kiválogatásával szűkítettem kezelhetőbb terjedelművé. Így 2 x 60 = 120 szöveget kaptam.
        Ezt követően a külpolitikai rovatok leggyakrabban előforduló címeit, illetve tematikáit vizsgálva, kiválasztottam két egyazon tárgyú – magyar vonatkozásokkal is rendelkező – cikkpárt, és elkészítettem azok komplex analitikus elemzését a szemiotikai textológia elméleti keretében; majd a szóban forgó két szövegpár megfelelő előkészítése után szociolingvisztikai érdekű kreatív-produktív gyakorlatokat végeztettem, összesen 66 (20-21 éves) magyar szakos főiskolai hallgató bevonásával. (A szemiotikai textológia elméleti keretére, valamint a kreatív-produktív gyakorlatok mibenlétére, céljaira, metodológiájára vonatkozóan lásd többek között PETŐFI S. JÁNOS – VASS LÁSZLÓ: A szövegnyelvészet helye és feladata a szemiotikai szövegtani kutatásban, in: PETŐFI S. JÁNOS – BÉKÉSI IMRE – VASS LÁSZLÓ (szerk.): Szemiotikai szövegtan 5. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok, JGYTF Kiadó, Szeged, 1992. 177-195; VASS LÁSZLÓ: Tervezet egy szemiotikai textológiai megalapozottságú szövegnyelvészet kidolgozására, in: R. MOLNÁR EMMA (főszerk.): Absztrakció és valóság, JGYTF Kiadó, Szeged, 1996. 357-368; BENKES ZSUZSA – PETŐFI S. JÁNOS: A vers és próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Alapfeladat-típusok, Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Budapest, 1993.)
        Ebben a tanulmányomban csupán kutatásaim főbb eredményeiről számolok be, eltekintve a vizsgált anyag elemzésének (az elemzés elméleti keretének, metodológiájának) részletes ismertetésétől. Az eredmények kommentálására és illusztrálására összesen nyolc publicisztikai szöveget használok fel. (Csak zárójelesen jegyzem meg, hogy ezek itt látható tipográfiája nem azonos az eredetivel.)
        1. A két lap külpolitikai rovatának leggyakoribb témái a vizsgált időszakban a következők voltak: (1) a délszláv háború; (2) Izrael, lásd például T1' (Népszabadság, 1995. november 7., 2) vs T1'' (Új Magyarország, 1995. november 7., 3); (3) Csecsenföld; (4) Franciaország; (5) Lengyelország; (6) Kanada; (7) Szlovákia, lásd például T2' (Népszabadság, 1995. október 12., 2) vs T2'' (Új Magyarország, 1995. október 12., 3); (8) Ausztria; (9) egyéb (NATO, ENSZ stb.).

T1' (Népszabadság)

T1'' (Új Magyarország) T2' (Népszabadság) T2'' (Új Magyarország)         2. Ami a Népszabadság és az Új Magyarország politikai habitusát illeti, globálisan a következők állapíthatók meg.
        2.1. Míg a Népszabadság, igyekezvén megszabadulni a baloldaliság ballasztjaitól, láthatóan egyfajta szociálliberális karakter kialakítására törekszik, az Új Magyarország nyílvánvalóan vagy nyilvánvalóvá tehető módon a konzervatív eszmei, politikai áramlatok orgánumának tekinthető, esetenként nacionalista, antiszemita vagy annak minősíthető felhangokkal. Lásd például T3' (Népszabadság, 1995. október 20., 2) vs T3'' (Új Magyarország, 1995. október 20., 3).

T3' (Népszabadság)

T3'' (Új Magyarország)         A T3'' nacionalistának minősíthető vonásait bizonyos körökben aligha vonhatják kétségbe. (Csak zárójelesen jegyzem meg, hogy ebben a tanulmányomban a „bizonyos körök” kifejezés többféleképpen is referencializálható. Stílszerűen például a Népszabadság 1996. október 11-i száma 9. oldalán olvasható szerkesztői válasz és verbális kontextusa felhasználásával stb. A szóban forgó szerkesztői válasz szövege a következ?: „Oláh Miklós merész következtetéseit nem neveznénk sem a demokrácia, sem pártja betegségének, még kevésbé politikai monopóliumra való törekvésnek. Az – csakúgy, mint B. I. írása – szerintünk egy (1) vélemény. Bächer nem képvisel semmilyen pártot, a Népszabadság pedig nem monopolizálja a véleményeket. Az antiszemita irodalom megjelenése az MDF nagygyűlésén pedig talán figyelmeztethetné a szervezőket arra, kik érzik jól magukat rendezvényeiken. (A szerk.)”.)
        2.2. A Népszabadság témakezelésére – nyelvi szempontból is – az útkeresés, olykor a bizonytalanság és a bonyolultság jellemző. Az Új Magyarország témakezelése ezzel szemben markánsabb benyomást kelt, olykor nyilvánvaló egyszerűsítésekkel, szűkítésekkel, néha félrevezető kitérőkkel. Lásd például T4' (Népszabadság, 1995. október 27., 2) vs T4'' (Új Magyarország, 1995. október 27., 3).

T4' (Népszabadság)

T4'' (Új Magyarország)
          A T4''-ben több olyan kitérő, részlet olvasható, amely az adott témához legfeljebb lazán vagy inkább csak indirekt módon kapcsolható.
        3. A Népszabadság és az Új Magyarország geopolitikai orientációjával kapcsolatban nagyjában-egészében a következők mondhatók.
        3.1. A Népszabadság inkább USA orientált (lásd többek között: Egymillió fekete tüntetőt várnak Washingtonba [1995. október 16., 2], Az Egyesült Államok csapatokat küld Boszniába [1995. október 18., 1-2], Évfordulós ENSZ-világcsúcs [1995. október 21., 2], Megrövidített amerikai nyugdíjasok [1995. október 21., 2], Orosz-amerikai elnöki találkozó [1995. október 24., 2], Washington kész megvizsgálni Tokió indítványait [1995. október 24., 2], Amerikai-kínai csúcs [1995. október 26., 2], Jasszer Arafat Washingtont bírálja [1995. október 27., 2], Új szakszervezeti vezető az USA-ban [1995. október 27., 2], Közeledtek az amerikai-orosz álláspontok a NATO-akcióról [1995. október 28., 2], „Gingrich-csomag” az amerikaiaknak [1995. október 28., 2], Wallenberg-emlékmű Washingtonban [1995. november 3., 2], Vitázva gyászolnak az amerikai zsidó közösségekben [1995. november 7., 2]); az Új Magyarország inkább brit tájékozódást mutat (lásd például: Ne húzz ujjat Nagy-Britanniával [1995. október 12., 2], Viszonylagos megkönnyebbülés a toryk körében [1995. október 16., 2], Tüntető Londoni feketék [1995. október 18., 2], A brit kormány és az északír béke gordiuszi csomója [1995. október 28., 2]).
        3.2. A Népszabadság valamennyivel nagyobb teret szentel az egykori Szovjetunió utódállamaival, elsősorban az Oroszországgal kapcsolatos híreknek (lásd egyebek között: Német átütemezés Moszkvának [1995. október 6., 2], Kozirev: Új szakasz kezdődhet az orosz-NATO kapcsolatokban [1995. október 7., 2], Varsó és Prága orosz célpont lenne? [1995. október 9., 2], Moszkvát nem szabad megalázni [1995. október 25., 2], Kisegítő feladatot kapnak az orosz egységek [1995. október 27., 2], Tallin jobbra fordul [1995. október 28., 2], Moszkva kevesebb hagyományos fegyvert szerel le [1995. október 30., 2], Moszkvának nincs átgondolt stratégiája [1995. november 1., 2], Moszkvai NATO-dilemmák [1995. november 2., 2],  Jelcin nem adta át jogköreit [1995. november 6., 3] stb.), mint az Új Magyarország.
        3.3. A Népszabadság terjedelmesebb és árnyaltabb képet nyújtott a vizsgált időszak minden bizonnyal legnagyobb horderejű politikai eseményéről, Jichak Rabin meggyilkolásáról, mint az Új Magyarország. (Lásd még az 5.3. alatt.)

        4. A két napilap lingvisztikai jellemzőiről az alábbiak állapíthatók meg.

        4.1. Lexiko-szemantikai szinten a Népszabadságban közölt külpolitikai anyagok kiegyensúlyozottabbak, mértéktartóbbak, diszkriminatív, pejoratív stb. lexikai elemeket alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak; az Új Magyarország lexikai anyagában ugyanakkor nem ritka a konzervatív vagy jobboldali politikai szóhasználatba tartozónak tekinthető kifejezések alkalmazása. Bizonyságul tekintsük itt a T1' („Nyilvános megemlékezést tartottak a magyar fővárosban” – Népszabadság), a T1'' („Megemlékezés a zsinagógánál” – Új Magyarország), valamint a T2' („Veszélyben a Csemadok” – Népszabadság) és a T2'' („A Csemadok védelmében” – Új Magyarország) domináns lexikai elemeinek egyikét-másikát.
        A „Nyilvános megemlékezést tartottak a magyar fővárosban” című cikket (T1') a következő lexikai elemek dominálják: adózik, elítél, ellenez, erőszak, gyalázatos, gyászol, haza, küzd, megbékél, nagyközönség, próféta, tragikus stb.
        A „Megemlékezés a zsinagógánál” című közleményt (T1'') inkább az alábbi lexémák specifikálják: államférfi, béke, cionizmus, diplomata, elhunyt, főrabbi, katona, megrendülés, nyugalom, politikus, temetés stb.
        A „Veszélyben a Csemadok” című írást (T2') olyan szavak jellemzik, mint: árnyoldal, együttélés, együttműködés, ígéret, lehetetlenülés, lehetőség, nemzeti, nemzeközi, remény, sorvadás, tolerancia, veszély stb.
        „A Csemadok védelmében” című szöveget (T2'') inkább a következő elemek dominálják: anyanyelvi, biztosít, csőd, -ellenes, felhívás, kisebbség, megszüntet, pótolhatatlan, támadás, túlélés, véd, védelem stb.
        4.2. Szintaktikai szinten a Népszabadság anyagai bonyolultabbak, körülményesebbek, talán ezzel összefüggésben nyitottabak, a szövegmondatok általában mélyebb alászerkesztettségűek, gyakori ambiguitásuk rendszerint többféle interpretációs lehetőséget tesz lehetővé; az Új Magyarország szövegmondatai ezzel szemben többnyire egyszerűbbek, egyértelműbbek, alighanem adekvátabban szereznek érvényt a magyar nyelvhelyesség klasszikusnak tekinthető szabályrendszerének. Bizonyságul vegyük szemügyre itt a T1' („Nyilvános megemlékezést tartottak a magyar fővárosban” – Népszabadság), a T1'' („Megemlékezés a zsinagógánál” – Új Magyarország), valamint a T2' („Veszélyben a Csemadok” – Népszabadság) és a T2'' („A Csemadok védelmében” – Új Magyarország) kommunikációegységeit (lásd a szögletes zárójelbe tett k.. jelű szimbólumokat, melyek közt a kötőszók kurzív szedése azt juttatja kifejezésre, hogy azok nem részei a kommunikációegységeknek, hanem csak ezek összekapcsolására szolgálnak), továbbá néhány (bonyolultabb) kommunikációegység összetevőszerkezetét. A szóban forgó egységek összetevőit reprezentáló, dőlt betűkkel szedett szimbólumok különféle szerkezeteket jelölnek (MIÉGJSz: minőségjelzős szerkezet, BIRTJSz: birtokos jelzős szerkezet stb.); az álló nagybetűkkel szedett szimbólumok pedig (szöveg)mondat-részeket minősítenek.

A T1' kommunikációegységei

A T1' néhány kommunikációegységének összetevőszerkezete

[k05]
 A szombat este meggyilkolt izraeli miniszterelnök, Jichak Rabin tiszteletére tartott
 BIRTJSz
 IDŐ-HSz

 tegnap délutáni   nyilvános megemlékezésen a főrabbi fájdalommal hangoztatta:
 MIÉGJSz
            MIÉGJSz   MIÉGJSz
                                                HELYH              ALANY  MÓD-H        ÁLLÍT

[k09]
 egy hazája nyugalmáért, biztonságáért küzdő politikus lépéseit
 BIRTJSz
                     CÉL-HSz         CÉL-HSz
                                                                 MIÉGJSz
                                                                          BIRTJSz
                                                                                          TÁRGYSz

 lehet    pártolni vagy ellenezni,
 ÁLLÍT  ALANY     v    ALANY

[k14]
 A Dohány utcai zsinagógánál tartott megemlékezés végén
 MIÉGJSz
 HELYHsz
                                                  MIÉGJSz
                                                            BIRTJSz
                                                                                       HELYH
 Magyarország vezető politikusai mécsest gyújtottak
 BIRTJSz
                           MIÉGJSz
                                        ALANY      TÁRGY  ÁLLÍT
 a meggyilkolt izraeli miniszterelnök emlékének adózva.
 MIÉGJSz
                  MIÉGJSz
                                   BIRTJSz
                                                            RÉSZHSz
                                                                                  MÓD-H

A T1'' kommunikációegységei

A T1'' néhány kommunikációegységének összetevőszerkezete

[k05]
 Az elhunyt katonaként, diplomataként, politikusként és államférfiként
 ALANY       ÁLLPH         ÁLLPH             ÁLLPH           ÁLLPH
 szolgálta a zsidó nép ügyét,
                 MIÉGJSz
                              BIRTJSz
 ÁLLÍT                       TÁRGY

[k07]
 eljöjjön a béke és a nyugalom korszaka,
               BIRTJSz~BIRTJSz
 ÁLLÍT                                       ALANY

A T2' kommunikációegységei

A T2' néhány kommunikációegységének összetevőszerkezete

[k09]
 ennek következtében a szlovákiai magyar kulturális élet
                                        MIÉGJSz
                                                         MIÉGJSz
                                                                          MIÉGJSz
                                                                                           BIRTJSz
 OK--H
 sorvadásának a veszélye foglalkoztatta a jelenlévőket.
 BIRTJSz
                          ALANY     ÁLLÍT           TÁRGY
[k12]
a szlovák parlament – Meciar kormányfő ígéretének megfelelően –
                                       MIÉGJSz
                                                  BIRTJSz
 MIÉGJSz                                                     BIRTJSz
 ALANY                                                                           MÓD-H
 novemberben valóban megvitatja és elfogadja az alapszerződést,
 IDŐ-H             NYSZÓ  ÁLLÍT     ~     ÁLLÍT   TÁRGY

A T2'' kommunikációegységei

A T2'' néhány kommunikációegységének összetevőszerkezete

[k05]
 kéréssel fordulnak választóikhoz, valamint a közösségekhez,
 OK--H   ÁLLÍT       ÁLLNH                           ÁLLNH
[k08]
 a jelenlegi kormány kisebbségellenes politikájával megszüntesse azt a szervezetet,
 MIÉGJSz                 MIÉGJSz                                                          KIJLJSz
                  ALANY                                  ESZKH         ÁLLÍT                    TÁRGY

        4.3. A Népszabadság képi anyaga autentikusnak, az Új Magyarországé kihívóbbnak, olykor provokatívnak tartható. (Lásd még az 5.3. alatt.)
        5. A szociolingvisztikai érdekű kreatív-produktív gyakorlatokat oly módon készítettem elő, hogy a T1' és a T1'' meg a T2' és a T2'' vehikulumából töröltem a címeket, valamint az általam kulcsfontosságúnak ítélt szövegszavakat, továbbá a T1' és a T1'' képi komponensét (lásd F1' és F1''), egyrészt arra kérve a felmérésbe bevont 66 (20-21 éves korú) főiskolai hallgatót, hogy egészítsék ki az üresen hagyott részeket úgy, hogy eredményül egy számukra elfogadható (publicisztikai) szöveget kapjanak, s adjanak cím(ek)et is annak (cloze technika); másrészt, hogy a T1', illetőleg a T1'' verbális összetevőjéhez rendeljék hozzá a külön lapon mellékelt két fotó (F1', illetőleg F1'') közül azt, amelyiket megfelelőbbnek tartják (multimedialitás), s választásukat indokolják is meg.
        A cloze technikán alapuló feladatok eredményeit az 1., a 2., a 3. és a 4. táblázat foglalja össze (12–12 megoldást mutatva be). A táblázatok fejlécében az adott szövegből törölt (általam kulcsfontosságúnak tartott) eredeti kifejezések szerepelnek (kövérrel szedve), első oszlopában a hallgatók sorszámát tüntettem fel, utolsó oszlopa és sora pedig az oszlopok, illetőleg a sorok eredményeit összegzi. Az eredetivel azonos megoldásokat kövér betűkkel emeltem ki. (A címek bemutatására itt nem térek ki külön.)
        5.1. A vizsgált, reprezentatívnak tekinthető minta politikai mentalitása józan, reális, a szélsőséges megnyilvánulásoktól mentesnek tartható.
        5.2. A gyakorlatokon résztvevők érzékenyebben reagálnak ugyan a magyarságot (is) érintő külpolitikai kérdésekre, mint más tematikákra, de nacionalista vonások csak elvétve tapasztalhatók.
        A T2' („Veszélyben a Csemadok” – Népszabadság) és a T2'' („A Csemadok védelmében” – Új Magyarország) tematikájával kapcsolatban például a reprezentált minta csaknem kétharmada véli rosszabbnak a Szlovákiában élő magyarok helyzetét a T2'-ben kifejezésre jutónál, s csupán néhány hallgatóban merül fel a szlovákiai magyarság autonómiájának gondolata, illetőleg ellenállásának kérdése. Ez utóbbiak egyike a következőképpen fogalmazná át a T2' szövegét (lásd T2'/12, vö. 1. táblázat).

T2'/12

        Megjegyzem, hogy a Csemadok mozaikszót egyetlen hallgató sem ismerte – feloldását (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) meg kellett adnom a számukra.
        A T2'-vel szemben a T2'' („A Csemadok védelmében” – Új Magyarország) tágabb teret enged a szomszédos országokbeli magyarság pusztulása hangulatának és nacionalista megnyilvánulásoknak. Az egyik kísérletben résztvevő személy például így írná át a T2'' szövegét (lásd T2''/24, vö. 2. táblázat).

T2''/24

        A T2''/24 szerzője átírását a következőképpen indokolta: „A megoldásom talán egy kicsit túlzó, meglehet, nem írnak ilyet az újságok, de a valóság ez lenne – szerintem.”
        5.3. A vizsgált időszakban nemzetközileg is felerősödött antiszemitizmusnak (lásd például a „Lengyelek az antiszemitizmus ellen” című cikket a Népszabadság 1995. november 3-i számában) szinte nyoma sincs a vizsgálatba bevont személyek körében. Jellemző például, hogy a cionizmus szót a többségük nem ismerte, vagy nem volt tisztában a jelentésével.

[...]

        A reprezentált személyek egyike a T1' („Nyilvános megemlékezést tartottak a magyar fővárosban”– Népszabadság) szövegét például a következképpen írná át (lásd T1'/28, vö. 3. táblázat).

T1'/28

        S noha a T1'' („Megemlékezés a zsinagógánál” – Új Magyarország) explicit módon tartalmaz antiszemita kifejezéseket, azok a vizsgálatba bevont személyek körében, a cikk megjelenése, illetőleg a felmérés időpontjában lényegében talajtalanok (legalábbis ezt a verbális kontextust illetően). Tekintsünk itt is egy átírást (lásd T1''/44, vö. 4. táblázat).

 T1''/44

        Figyelemreméltó tanulságokkal szolgáltak a T1' és a T1'' illusztrációi, a multimediális gyakorlatok.
        A T1' képi komponensének (F1') meghatározó tényezői a következők: a körbefutó kerítés, a (kerítésen belül) gyászoló (álló, illetőleg lehajló magánemberekből, közéleti személyiségekből, egyházi méltóságokból álló) tömeg és a (földön) meggyújtott, égőőmécsesek. A '(kerítésen belül) gyászoló (álló, illetőleg lehajló magánemberekből, közéleti személyiségekből, egyházi méltóságokból álló) tömeg' képi konfiguráció kontextspecifikus szemantikai architektonikáját a következőképpen verbalizálhatni: az emberek megemlékezést tartanak az izraeli kormányfő meggyilkolása alkalmából. Ezt a szemantikai architektonikát a képi komponens másik összetevője ('[földön] meggyújtott, égő mécsesek') kontextuálisan motiválja.

F1'

        A T1'' képi komponensének (F1'') meghatározó tényezői a következők: a háttérben a budapesti zsinagóga épülettömbje (a Dohány utca felől), az előtérben egy kezében gyertyát tartó kisgyerek, mögötte zászlókat tartó férfiak (a zászlók egyike az izraeli), körülöttük vonuló tömeg. A 'a budapesti zsinagóga épülettömbje', 'kezében gyertyát tartó kisgyerek', 'zászlókat tartó férfiak', 'vonuló tömeg' képi konfiguráció kontextspecifikus szemantikai architektonikáját a következőképpen verbalizálhatni: az emberek demonstrációt tartanak az izraeli kormányfő meggyilkolása alkalmából.

F1''

        A reprezentált minta mintegy 80 %-a a T1' és a T1'' verbális összetevőjéhez egyaránt a F1' képi komponenst rendelte hozzá adekvát illusztrációként. Tekintsünk itt néhány indoklást a képi komponens hozzárendelésére vonatkozóan. (Az indoklások sorszámai a hallgatók táblázatokban is szereplő azonosítói.)

        Miként azt a hallgatók indoklásai is bizonyít(hat)ják, egy multimediális kommunikátum összarchitektonikája a verbális és a képi architektonikák egymásra vetítésével konstituálódik, s a képi komponens adott esetben alapvetően módosíthatja a verbális összetevő, illetőleg az összarchitektonika jelentését.
        Az elemzés eredményei (a domináns lexikai elemek, a témakezelés, a geopolitikai orientáció, a képi anyag stb.) és a szociolingvisztikai érdekű felmérések többé-kevésbé igazolni látszanak azt a – bizonyos körökben kialakult – véleményt, hogy az Új Magyarország egy ténylegesen jobboldali (antiszemita, nacionalista stb.), a Népszabadság pedig egy identitását kereső, ambivalens politikai napilap. (Hatásuk valószínűleg nem is maradhat el.)
        6. Végül a két lap külpolitikai rovatáról itt kialakult képet (a további összevetés lehetőségéért) a következőkkel kívánom kiegészíteni.

        6.1. Magyar Hírlap (Külföld – Belföld, 1995. november 7., 3):

F1'''

        A T1''' képi komponensének (F1''') meghatározó tényezői a következők: a körbefutó kerítés, a (kerítésen belül) gyászoló (álló, illetőleg lehajló magánemberekből, esetleg közéleti személyiségekből álló) tömeg és a (földön) meggyújtott, égő mécsesek. A '(kerítésen belül) gyászoló (álló, illetőleg lehajló magánemberekből, esetleg közéleti személyiségekből álló) tömeg' képi konfiguráció kontextspecifikus szemantikai architektonikáját a következőképpen verbalizálhatni: az emberek megemlékezést tartanak az izraeli kormányfő meggyilkolása alkalmából. Ezt a szemantikai architektonikát a képi komponens másik összetevője ('[földön] meggyújtott, égő mécsesek') kontextuálisan motiválja. (Az F1''' nagyjából a F1' optikájából készült.)

T1''' (Az F1''' alatt.)

        A T2-nek megfelelő közleményt a Magyar Hírlap „Külföld – Belföld” rovatában nem találtam.
         6.2. Magyar Nemzet (Nemzetközi Élet, 1995. november 7., 3, illetőleg 1995. október 12., 2):

F1 = 0

T1''''

T2'''         6.3. Népszava (Világ, 1995. november 7., 9):

F1''''' = F1'

T1''''' (Az F1''''' alatt.)

        A T2-nek megfelelő közleményt a Népszava „Világ” rovatában nem találtam.
        7.0. Ebben a tanulmányomban, ahogyan a bevezetésben jeleztem, két országos terjesztésű (bizonyos körökben baloldalinak, illetőleg jobboldalinak tartott) napilap, a Népszabadság és az Új Magyarország (1995. október 5 és 1995. november 7 között megjelent számai) külpolitikai rovatának főbb jellemzőit kíséreltem meg bemutatni és illusztrálni, a vizsgálatba bevont anyag részletező elemzésének prezentálása nélkül. A szóban forgó minta 'teljes körű' elemzése, továbbá a vizsgálati anyag bármilyen szempontú kiszélesítése (például az időintervallum növelése vagy további napilapok megfelelő korpuszának bevonása stb.) természetesen módosíthatja és árnyaltabbá, differenciáltabbá, pontosabbá teheti a mai, a rendszerváltás utáni magyar publicisztika külpolitikai irányultságáról, jegyeiről stb. itt megrajzolt képet. Főbb sajátosságait azonban – legalábbis hitem szerint – így is sikerült érzékeltetnem. Kérdőjelek persze bennem is maradtak. Például: „Ilyen lenne az új Magyarország?” „Ilyen lenne a népszabadság?”
        És a zenekar játszik tovább ...
        7.1. Népszabadság (Külpolitika – Álláspont, 1996. október 16., 3):

Tx

        7.2. Új Magyarország (1996. október 18., 1):

Ty

        7.3. További kommentárok helyett lássunk legvégül inkább egy, a Tx-szel kapcsolatos olvasói levelet (lásd To) a Népszabadság 1996. október 18-i számából (11):

To

Ami sok, az sok
[...]

 

Nyitólap

 

Szemiotikai szövegtan 9