Az egyéni nyelv és stílus azt a nyelvi anyagot jelenti, amelyet az író, a költő a közös nyelvi rendszerből felfogásának és művészi céljának megfelelően kiválaszt és használ, illetve alkotó módon tovább is fejleszt. Az írók és a költők tehát kiemelkedő szerepet töltenek be a nyelv és a stílus fejlesztésében és gazdagításában. Közülük a legkiválóbbak éppen egyéni nyelvükről és stílusukról, eredetiségükről híresek. Például:
Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
(Ady Endre: Intés az őrzőkhöz)
Nézd a rezi hegy üstökét,
(Juhász Ferenc: Rezi bordal)
Lásd
még: Szépirodalmi vagy művészi stílus.