HATÁROZÓ.
– A cselekvés, történés, létezés, állapot valamilyen körülményét határozza
meg. A cselekvést, állapotot meghatározó körülmények közül az író választhat,
tőle függ, hogy mit lát meg, mit tart egyáltalán fontosnak megemlíteni,
milyen körülményt akar kiemelni. Így különféle stilisztikai hatásokat érhet
el.
A
határozó a stílus színessé, szemléletessé, hangulatossá tételének fontos
eszköze. Fel lehet használni erősítésre,
túlzásra vagy gyengítésre is. Például:
Most
uralkodnak a szelek, a viharok,
Egyik
fönna
légben magasan kavarog,
Másik
alant
nyargal
Szikrázó
haraggal,
Szikrázik
alatta
a hó, mint a tűzkő,
A
harmadik velük birkózni szemközt jő.
(Petőfi
Sándor: A puszta télen)
A
bögrét két kezébe fogta,
úgy
estefelé
egy vasárnap
csöndesen
elmosolyodott
s
ült egy kicsit a félhomályban ––
(József
Attila: Anyám)
Lásd
még: Erősítés, Nagyítás,
túlzás.