ERŐSÍTÉS. – A beszélő a beszéd céljának megfelelően gyakran erősíti a mondanivalót. A kifejezés erősítésének két fő típusát különböztetjük meg: 1. alaki erősítés és 2. tartalmi erősítés.

1. Az alaki erősítés azt jelenti, hogy a szót megismételjük vagy továbbképezzük. Az így kiemelt fogalom értelmi és érzelmi tartalma erősödik. Az alaki erősítés történhet szóismétléssel, szókapcsolatok, mondatok ismétlésével és továbbképzéssel.

A szóismétlés gyakoribb formái a következők:

Az egyszerű ismétlés: a szó (hangalak) kettőzése vagy többszörözése. Például:

Forog, forog a nő a férfi

foga közt – tompul a zene,

(Garai Gábor: Artisták)

A szavak kötőszóval, határozószóval vagy névutóval való megismétlése. Például:

Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

(Ady Endre: A föl-földobott kő)

A tőismétlés (lat. figura etymologica ’származás szerinti alakzat’). Ide sorolunk minden olyan ismétlést, amelyben a két szó ugyanannak a tőnek képzett vagy ragos származéka. Például:

Ment, mendegélt Árgyélus tovább…

(Tündérszép Ilona és Árgyélus)

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,

Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

(Ady Endre: Fölszállott a páva)

Ismétlés szóösszetétel útján. Például:

Édesanyját félti igen-igen nagyon,

Nehogy a zörejre szörnyen felriadjon.

(Arany János: Toldi VI.)

… Volt, amelyik száraz s kissé keserű volt; néha-néha édesebb fűszál is akadt.

(Gelléri Andor Endre: Egy fillér)

Szókapcsolatok, mondatok ismétlése is erősítheti a mondanivalót. Például:

– Nyulat eszünk! Nyulat eszünk!

(Tamási Áron: Ábel a rengetegben)

Bizonyos mondattagok megismétlődhetnek a mondatok élén, ilyenkor előismétlésről (gör. anaphora) beszélünk. Például:

Déva várossához meg is megjelöntek,

Magoss Déva várhoz hezza is kezdöttek,
A mit raktak délig, leomlott estére,
A mit raktak estig, leomlott rögg?re.

(Kőmives Kelemenné)

Utóismétlésről (gör. epiphora) van szó viszont akkor, ha bizonyos elemek a mondat végén ismétlődnek. Például:

– Szegényember , hogy adod a bölcsőt?

– Csöpp a gyerek, hogy adnám a bölcsőt?
– Király vagyok, bírok nagy erővel,
Ha nem adod, elveszem erővel.

(József Attila: Szegényember balladája)

Tulajdonképpen ismétlés a kötőszóhalmozás (1ásd Kötőszó) és a refrén is.

A továbbképzés is erősítheti a jelentést. Például:

...korán reggel kiment sétálgatni gyönyörűséges kertjébe…

(Tündérszép Ilona és Árgyélus)

2. Tartalmi erősítésről akkor beszélünk, ha a felhasznált szavak (főként jelzők és határozók) nem alakjukkal, hanem jelentésükkel erősítenek. Például:

Oh, Bem, vitéz vezérem,

Dicső tábornokom!
Lelked nagyságát könnyes,
Szemekkel bámulom.

(Petőfi Sándor: Négy nap dörgött az ágyu…)

Tágabb értelemben a tartalmi erősítés keretébe sorolható a szóhalmozás, a fokozás, az ellentét, a látszólagos képtelenség, a nagyítás, a látomás is.

Lásd még: Alakzat, Gondolatpárhuzam, gondolatritmus.