A jelöletlen forma régebbi, s elsősorban nyelvjárásainkban gyakori. Ezért a jelöltnél népiesebbnek, néha archaikusnak érezzük. Például:
Jöttem kegyelmedhez búcsúvevő szóra.
(Arany János: Toldi VI.)
A tárgy ragja az egyes szám első és második személyű birtokos személyjeles alakokról elmaradhat. A ragtalan forma választékosabb a ragosnál. Például:
Vértagadó testvér! nemde úgy van? érted?
(Arany
János: Toldi XII.)