TÁRGY – inkább nyelvhelyességi természetű, vagy szófaji jellegével, esetleg nyelvtani vonatkozásaival (például a tárgyas ragozás) kapcsolatos kérdéseket vet föl. Stilisztikai szempontból mégis különbség mutatkozik a jelölt és a jelöletlen tárgy között.

A jelöletlen forma régebbi, s elsősorban nyelvjárásainkban gyakori. Ezért a jelöltnél népiesebbnek, néha archaikusnak érezzük. Például:

Jöttem kegyelmedhez búcsúvevő szóra.

(Arany János: Toldi VI.)

A tárgy ragja az egyes szám első és második személyű birtokos személyjeles alakokról elmaradhat. A ragtalan forma választékosabb a ragosnál. Például:

Vértagadó testvér! nemde úgy van? érted?

Hogy ősi birtokod öcsédnek igérted?”

(Arany János: Toldi XII.)