Újabb könyvet veszítettünk el!

Újabb könyvet veszítettünk el az iskolában, mégpedig Lakatos Ferenc tanár úr könyvét, A találmányok történetét.

Nagyon érdekes olvasmány, ha megtaláltad, add hírül a blogon hozzászólásban, aztán olvasd el, majd veszítsd el te is valamelyik teremben. Arra kérünk, ha június 12-én nálad van a könyv, hozd vissza a könyvtárba!

Felnőttek figyelmébe!

Kedves Tanáraink!

Figyelmetekbe ajánljuk, hogy az olvasóterem asztalára most nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek szánt, új pedagógiai könyveket tettünk ki!

A kínálatból:

  • Ginnis, Paul: Tanítási és tanulási receptkönyv
  • Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédnevelő könyve
  • Heacox, Diane: Differenciálás a tanításban, tanulásban
  • A dráma tanítása : segédlet az 1-4. évfolyamon tanítók számára
  • A dráma tanítása : segédlet az 5-10. évfolyamon tanítók számára

A hónap szerzője Varró Dániel

„Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához,
ha egyszer úgy határoz, hogy könyvet kíván a kezébe venni.
Röviden ennyi.”

Áprilisban Varró Dániellel folytatjuk a költők sorát. Ő az egyik legfiatalabb költőnk. Első verseit 12 éves korában az általános iskolában írta, a Toldi hatására egy eposztrilógiát Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje címmel. Ugye jó kezdet? Ha többet is meg szeretnél tudni róla, olvass tovább!

Continue reading A hónap szerzője Varró Dániel

A hét idézete

Juhász Gyula: Milyen volt…

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.

Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

125 éve született Juhász Gyula

Iskolánk névadója, Juhász Gyula 125 évvel ezelőtt, 1883. április 4-én született Szegeden, s itt is halt meg 1936. április 6-án.

A Nyugat első nemzedékének volt a tagja, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső kortársa, jó barátja. A vidéki magány és korán jelentkező depressziója nem engedte költészetét kibontakozni. Lírájában megszólal az örökké vágyakozó szerelem, a ragaszkodás a magyar tájhoz és együttérzése a néppel. Mélyen átéli a polgári világ peremére sodródott mûvészek sorsát.

Kötetei: Juhász Gyula versei (1907), Új versek (1914), Késõ szüret (1918), Ez az én vérem (1919), Nefelejcs (1920/21), Testamentom (1925), Fiatalok, még itt vagyok, Összegyûjtött költeményei (1935).

Prózai művei: Orbán lelke, önéletrajzi jellegű kisregény (1924).

Olvass utána:

Babits és Kosztolányi társaságában a Tisza-parton

 

Nemzetközi Gyermekkönyvnap

A Nemzetközi Gyermekkönynapot Hans Christian Andersen születésnapján ünnepeljük világszerte. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket.

Olvass utána:

Kalyber Joe és belga képregények

kalyber_kicsi.JPG

Jó hírünk van a Kalyber rajongóknak: napkon belül a könyvtárba kerül a Kalyber Joe harmadik része, az Álmodozók!

  • Az Álmodozók bemutatkozott 2008. március 30-án a 15. Képregény Börzén Budapesten. Jól ismeritek Pilcz Rolandot, a képregény alkotóját, hiszen ősszel az Iskolai könyvtárak világnapján rendezett Képregényes napunk egyik vendége volt. Ha még nincs meg nektek az első két szám, megrendelhetitek őket a Kalyber Joe honlapján!
  • A képregények szerelmesei egy másik eseménynek is örülhetnek. A Kepregeny.net információi szerint holnaptól, azaz április 2-től belga képregényekből nyílik kiállítás a szegedi Román Kulturális Intézetben (Dugonics tér 2.)

További képregényes oldalak: