1. Iskolai Könyvtári Éjszaka – 2013. nov. 8-9.

ISLMlogo-HUN_kicsiAz Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjához tartozó, csak nálunk novemberre átcsúszó program volt az az 1. Iskolai Könyvtári Éjszaka.

November 8-án, pénteken este 7 órára – matracokkal, hálózsákokkal, kedvenc könyvekkel és zseblámpával felszerelkezve – érkezett meg a 7.a osztály a könyvtárba.

Innentől kezdve nem volt megállás: a hetedikesek a játékos csoportalakítás és csapaterősítő játék (Napocska 🙂 ) után forgószínpadszerűen óriás-keresztrejtvényt fejtettek meg, könyvdominót építettek, betűket vadásztak a könyvekben, megismerték az írás történetét. Teázás és sütizés után könyvborító és könyvjelzőkészítés következett, majd zseblámpás könyvkeresés az iskola sötét folyosóin. Lefekvés után egymásnak ajánlották kedvenc könyveiket, végül esti mese következett.

Reggel 1/2 7-kor kelt a csapat, majd rendrakás és az éjszaka értékelése után reggel 7.15-kor a 7.a-sok kiléptek az iskola kapuján.

Ha minden jól megy, jövőre újra lesz iskolai könyvtári éjszaka!

A képeket folyamatosan töltjük fel, először nézzétek meg a csoportplakátokat!

November 19.: Erzsébet-nap

szent_erzsebet_Hazánkban még mindig a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, azért az egyik legkedveltebb névünnep. E jeles nap névadója, Árpád-házi Szent Erzsébet több mint 800 évvel ezelőtt, 1207-ben II. András királyunk és merániai Gertrúd (a Bánk bánból ismerhetitek) gyermekeként született.

A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.”

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”

Szent Erzsébetről olvashattok a következő oldalakon:

  • Élete, cselekedetei itt.
  • Gyűjtemény róla itt.
  • Csodái itt.
  • Wartburg várának honlapja itt.

Megérkeztek a könyvjelzők Indiából!

ISLMlogo-HUN_kicsiNagy örömünkre megérkeztek Indiából a cserekönyvjelzők az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjához kapcsolódó Bookmark Exchange Program keretében! A Mercedes-Benz International School diákjai készítették és küldték el nekünk az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja keretében szép könyvjelzőiket! Itt láthattok képeket arról, ahogyan a könyvjelzőket készítik az indiai diákok, alább pedig azt, ahogyan a mieink közül néhányan hogyan válogatták ki a nekik tetszőt.

Reméljük, hamarosan a mieink is megérkeznek hozzájuk!

Thank you very much!

IMG_2260 IMG_2266 IMG_2267

Gárdonyi Géza 150

Gárdonyi Gáza születésének 150. évfordulója alkalmából 2013 Gárdonyi Géza Jubileumi Emlékév lett

Gardonyi Geza 150

Gárdonyi Géza eredeti neve Ziegler Géza (Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) Életműve átmenet a 19. századi romantikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedékkel születő szecessziós, naturalista stílus között. Legtöbben a történelmi regényeit ismerik, például az Egri csillagokat vagy a Láthatatlan embert. A Ziegler család Géza születése után sokat költözött. Géza Budán kezdte meg elemi tanulmányait, de nem tudta itt befejezni, hiszen a család vándorlása tovább folytatódott. 1878-ban érettségizett le, majd az Egri Érseki Líceum növendéke lett.

1888. július 1-jétől átmenetileg a Hazánk hírlapírója lett, majd a Szegedi Híradó munkatársa volt. Egyidejűleg 1888. december 25-étől 1890. április 1-jéig szerkesztette az újság mellékletét, az általa alapított Szögedi Paprika című élclapot is. 1894-től a Feszty Árpád-féle körképvállalat titkáraként dolgozott, feladata a körképet népszerűsítő riportok megírása volt.

Az „egri remete” legenda még életében kialakult, de ez cáfolható, mert gyakran indult útnak Magyarországon belülre és kívülre is. Járt Konstantinápolyban, ahol anyagot gyűjtött az Egri csillagokhoz, illetve Franciaországban gyűjtött ihletet A láthatatlan ember megírásához.

Élete utolsó évtizedeiben rengeteg időt szentelt természetszeretetének. Sokszor járt a Buda környéki hegyekben és gyűjtögette az ott található növényeket. Egri háza körül hatalmas botanikus kertet alakított ki. Foglalkoztatta a környék ízeltlábú-faunája. Emellett szívesen játszott hegedűn, gyakran rajzolt, festett, és fényképezett.

1922. október 14-e után kezébe többé tollat nem vett, s ötvenkilenc esztendősen elhunyt.

Kortársai:

• Benedek Elek
• Füst Milán
• Juhász Gyula
• Karinthy Frigyes
• Móra Ferenc
• Tamási Áron
• Ady Endre
• Jókai Mór
• Kosztolányi Dezső
• Móricz Zsigmond

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za

A hét idézete

“Tündököljön élted ragyogó sugára,
Neve napja légyen szívünk vígsága.
Igyál egyet Márton, hogy jobb kedved légyen,
Hogy ne érjen téged semmiféle szégyen.
Márton poharából mindenki részt végyen!”

(névnapköszöntő népi rigmus)

A hét idézete

Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.

Fekete István

mecses