Október 4-10.
A világűr hete
Gyere, nézz körül nálunk!
Furniss, Tim: Az űrkutatás atlasza (520 F95)
Érdekfeszítő ismeretek az űrkutatás történetéről a kezdetektől a holdraszállásig, a Hubble-teleszkóptól a legújabb fejleményekig. Részletes alapinformációk sokféle témakörben a történeti érdekességektől a rakétatechnikáig, a nagyhatalmak űrkutatási versenyéig, a műholdaktól és űrállomásoktól a Naprendszeren és a galaxisokon keresztül a csillagokig, az univerzum titkaitól az űrkutatás jövőjéig. Nagyszerű fényképek és részletes rajzok. A szakkifejezések magyarázata, név- és tárgymutató. Az északi és a déli égbolt csillagtérképe.
Kowalsky, Kathyann M.: A csillagászat mindentudó nagykönyve gyerekeknek (520 K85)
E könyv segítségével felderítheted a világegyetem titkait: megfigyelheted a csillagképeket a házatok fölött, elkészítheted saját holdodat, rengeteg rejtvényen törheted a fejed, mindent megtudhatsz az első űrhajósokról (vagyis asztronautákról). Még ha (egyelőre) nem is szállhatsz űrhajóra, a könyv segítségével felfedezheted a világűr titkait.
Szakács László – Sipos Norbert: Csillagászat kicsiknek (520 SZ24)
A meseszép, hangulatos színes rajzokkal és a csillagászat, az űrkutatás történelmi pillanatairól készült színes fényképfelvételekkel illusztrált kötet a 8-10 éves gyerekeknek mutatja be a naprendszert, a bolygókat, az üstökösöket és az űrkutatás jelenlegi vívmányait, érdekességeit. Az űrhajózás bizonyára sok gyereket érdekel; a kötetből megtudhatják, milyen gondokat okoz a súlytalanság, hogyan alszik, táplálkozik az űrállomáson az űrhajós?
Übelacker, Erich: A bolygók és az űrkutatás (Mi micsoda 27.) (520 Ü10)
A MI MICSODA sorozat új kötetében egy csillagász, Erich Übelacker professzor nyújt bepillantást az űrkutatásba. Elmagyarázza az űrrepülés alapjait és leírja naprendszerünk felépítését. Vajon milyen jelentősége van az űrhajózásra nézve annak, hogy az a bizonyos alma egykor Newton fejére esett? Létezik máshol is élet az univerzumban? Hogyan lehetséges, hogy elméletileg elutazhatunk a távoli napokhoz, gyakorlatilag azonban egy ilyen út megvalósíthatatlan? A kötetben többek között ezekre a kérdésekre is naprakész és közérthető válaszokat kapunk.
A világűr (Tarkabarka ismeretek) (520 W99)
Ez az eleven és látványos képes világ hét éven felüli lányoknak és fiúknak minden tudásra érdemes dolgot magába foglal a világűrről és az égitestekről.
Miért remegnek a csillagok? Hogyan működik egy rakéta? Milyen messze van a Föld a Naptól?
Több mint 270 színes kép csalogatja az olvasót. Minden kép el is mesél egy történetet. A rövid, világos szövegekkel a kezdő olvasó is elboldogul.
Ilyen könyv biztosan felébreszti a kíváncsiságot és a tudásvágyat gyermekeinkben.
Asimov, Isaac: Alapítvány és Föld (A88)
A regényfolyam befejező kötetében ismét Golan Trevize, az Alapítvány tanácsosa a főszereplő, ő az, akinek döntenie kell a Galaktikus Birodalom jövőjéről. Az előző kötet végén döntött is, de a döntés pillanatában kételkedés fogta el, nem volt-e idegen befolyás alatt. Hogy önmagát megnyugtassa, elhatározza megkeresi az emberiség bölcsőjét, a mitikus múltba süllyedt Földet, amelyről senki sem tudja, hogy valóság-e vagy mese.
Fehér Klára: A földrengések szigete (F34)
A regény a XXI. századba repíti az olvasót, abba a boldog korba, amely már nem ismeri az elnyomást, a kizsákmányolást, a háborút; amely a technika és tudomány valamennyi vívmányát az emberi élet megszépítésének szolgálatába állítja. Egy pusztító erő azonban még mindig rettegésben tartja az emberiséget: a földrengés.
Kotzwinkle, William: E.T. A zöld bolygó könyve (K75)
Akkor váltunk el a remek kis botanikustól, amikor drámai hajsza után övéinek sikerül kimenteni E.T.-t a földi hatóságok karmai közül. Viszontagságai azonban csodálatosan fejlett hazájában, a Zöld Bolygón sem érnek véget. A tudós doktor vágyik vissza a Földre. A kamaszkorba lépő Elliott és a csodálatos csokidrazsé után sóvárog. Muskátliját dédelgeti, földi zsargonban beszél, és azzal ámítja barátait, hogy ha vele tartanak, biciklijük, esetleg rögbisisakjuk is lehet. Ilyen csábításnak persze nem lehet ellenállni.
László Endre: Szíriusz és az emberke (L30)
A szobában tartózkodó földi személyek az ezüst szörny belépésekor mintha elvesztették volna az akaratukat, uralmukat a testük fölött! Fel akartak ugrani… nem sikerült! Kiáltani akartak… nyöszörgés lett belőle! A vasgyúró Berci valahogy mégis felugrott, de rémülten érezte, hogy egy hatalmas erő visszahajította a helyére! Pierre ugyanezt tapasztalta. És valami szörnyű nyomást a fejében. Helga Renard és lenhajú Aino dermedten, kővé váltan ültek a helyükön… Viktor Szíriusz feszülten figyelt… Kocsis miniszter harciasan küszködött a támadó erővel… A forróság fullasztott, a szikrázó fény vakított, és ömlött szemükből a könny…
“Houston, baj van!”
Az űrkutatás történetéből két híres idézet van, amelyet már gyermekkorban mindenki kívülről fúj: az egyik a “Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”, a másik pedig a “Houston, baj van!” (Houston, we have a problem.)
Az utóbbi mondat 1970. április 13-án hangzott el, amikor az Apollo 13 parancsnoka, James Lovell jelezte a floridai űrközpontnak, hogy a Földtől 320 ezer kilométer távolságban lévő űrhajóban felrobbant egy oxigéntartály, s az energiaellátó rendszer is működésképtelenné vált, az Apollo-13 pedig magatehetetlenül sodródott az űrben. A Holdra szállásról ezt követően már szó sem lehetett, azonban a három űrhajós végül sikeresen hazatérhetett.
Az űrutazásról 1995-ben nagysikerű amerikai film készült Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Ed Harris és Gary Sinise főszerelésével. Azonban éppen az eseményeknek emléket állító hollywoodi produkció által terjedt el pontatlanul a Tom Hanks által kimondott híres idézet, amely valójában – a hangfelvétel tanúsága szerint, miután a hitetlenkedő földi irányítás megismételtetette – így szólt: “Houston, volt egy problémánk!” (Houston, we’ve had a problem here.)
“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Armstrong sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, hogy “That’s one small step for a man; one giant leap for mankind” – tehát a kifejezés első felében “egy” ember kis lépéséről lett volna szó.
Az “a”, vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a “man” szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt “mankind”, vagyis emberiség.
Mindez azonban csupán szőrszálhasogatás, s az űrhajós bálványát nem döntheti le – ahogyan az a tény sem, hogy egy évvel ezelőtt az űrhajós bátyja elárulta azt a titkot, miszerint öccse hónapokig gondolkodott a 20. század legtöbbet citált mondatán, holott Armstrong váltig állította, az egy spontán mondat volt a részéről. (Forrás)
Összeállította: Szűcs Janka
könyvtárpedagógia-tanár MA szakos hallgató
Facebook