“Már nem is tudom, kik tanítottak meg a betűkre, de egyszer csak négyéves koromtól olvasni kezdtem. Ekkor a felnőttek ócska könyveket hordtak be nekem a piacról. Filléres ponyvákat adtak a kezembe, francia szerzőket, szerelmes giccset, bűnügyi regényeket válogatás nélkül. És magamra hagytak, a papírfedeles olvasmányok megnyíltak nekem. Így lettem én könyves ember.“
Bereményi Géza gondolatai a 85. Ünnepi Könyvhét elé (részlet)
Olvasd el az egészet a szegedi Ünnepi Könyvhét blogján vagy itt (letölthető).
Facebook