Kategória: Évfordulók

A hónap szerzője: Lázár Ervin

Fb-Button

A mai napon ünnepelné Lázár Ervin 84. születésnapját,
ezért ebben a bejegyzésben róla emlékezünk meg.

 

“A világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos.”
(Lázár Ervin: A manógyár)

 

Forrás: Petőfi Irodalmi Akadémia

Lázár Ervin
(Budapest, 1936.05.05. – Budapest, 2006.12.22.)

Magyar szerző, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Édesapja Lázár István, édesanyja pedig Pentz Etelka. Gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte, azt ott szerzett élményeiből merítette inspirációit. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekei: Zsófia, Fruzsina, Zsigmond. Első gyermekével, Lázár Zsófiával közös kötetet is adtak ki Bogármese címmel.

Az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem újságíró szakjára járt, majd 1961-ben magyartanári diplomát szerzett.

Számos folyóiratnál, lapnál dolgozott, többek között az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál, az Élet és Irodalomnál. Az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa is volt. 

1959-1994 között a Magyar Újságírók Szövetségének, 1969-től a Magyar Írószövetség, 1994-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

 

Számos díjat nyert, többek között József Attila-díjat (1974), a Művészeti Alap Irodalmi Díját (1980), Állami Ifjúsági Díjat (1981). 1982-ben a Berzsián és Dideki (1979) című meseregényért nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Háromszor osztotta ki neki az IBBY Magyar Bizottsága az Év gyerekkönyve díjat a műveiért, először 1989-ben a Bab Berci kalandjai, 1990-ben a Lovak, kutyák, madarak, majd 1993-ban A manógyár című kötet nyerte el a kitüntetést. Déry Tibor-jutalommal (1990), Soros-életműdíjjal (1990), MSZOSZ-díjjal (1995), Kossuth-díjjal (1996), Pro Literatura-díjjal (1999), 2005-ben pedig Prima Primissima-díjjal tüntették ki.

 

Online olvasható művei:

Szegény Dzsoni és Árnika (meseregény)

 

A kisfiú meg az oroszlánok (meseregény)

 

A manógyár (mesék)

 

A hétfejű tündér (meseregény)

 

Tüskés varabin : állattörténetek

 

Bab Berci kalandjai (meseregény)

 

Hapci király (mesék)

 

A kalapba zárt lány (mese)

 

A Négyszögletű Kerek erdő (gyermekregény)

 

Gyere haza, Mikkamakka! (gyermekregény)

 

Magyar mondák

 

Berzsián és Dideki (meseregény)

 

Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi

 

A szerző pár meséjét saját előadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán hallgathatjátok meg: https://pim.hu/hu/pim-media/lazar-ervin

 

Online elérthető film: Szegény Dzsoni és Árnika – https://vimeo.com/333699625

 

Könyvtárunkban elérhető kötetei: 

Öregapó madarai, Bogármese, Szegény Dzsoni és Árnika, A kisfiú meg az oroszlánok, A manógyár, A hétfejű tündér, Tüskés varabin : állattörténetek, Bab Berci kalandjai, Hapci király, A Négyszögletű Kerek Erdő, Lovak, ​kutyák, madarak : történetek állatokról, Magyar mondák, Berzsián és Dideki, Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi. 

 

Játékos feladatok:

 

Források:

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/lazar-ervin#

https://moly.hu/alkotok/lazar-ervin/wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin

 

A könyv és a szerzői jogok világnapja

Fb-Button

1995 óta április 23-án van a könyv és a szerzői jogok világnapja.

 

“A világnap meghirdetésével az UNESCO tisztelegni kíván a könyvek és szerzők előtt, továbbá fel kívánja hívni a figyelmet az olvasás fontosságára, és rá kíván világítani az olvasásban rejlő örömökre. Fontos felismerni, hogy a könyvek és az olvasás meghatározó szerepet játszik az emberiség társadalmi és kulturális fejlődésében.”

 

A mai napot katalán javaslatra választották, ez védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is, ekkor emlékeznek meg a “rózsákról és könyvekről”, illetve Miguel de Cervantes (spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója) és William Shakespeare (angol drámaíró, költő és színész) halálának évfordulója.

 

Forrás: google.com

 

Forrás: http://www.unesco.hu/archivum-2009-vegeig/unesco-magyarorszag/aprilis-23-konyv-szerzoi

A hónap szerzője: Csukás István

Fb-Button

“Ezért érdemes néha fára mászni. A lelki egyensúly miatt.
Ha már nagyon kicsinek érzed magad, ripsz-ropsz, fölmászol egy fára, és minden rendben van!”
(Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr) 

 

Csukás István 1936.04.02-án született Kisújszálláson.

Gyerekkorában hegedűművésznek készült, ezért a békéstarhosi zeneiskolába járt, itt tette le az érettségit.
Később elfordult a zenétől és jogi egyetemre ment, majd a bölcsészkaron tanult, de egyiket sem fejezte be. Felvették volna a Zeneakadémiára is, de az irodalom szeretete másfelé vitte. 17 éves korában az egyik barátja elküldte a verseit a Magyar Rádió diákköltő pályázatára, melyen első díjat nyert. Ezeket a verseit utána nyomtatásban is közölték, ez volt számára a sorsfordító esemény.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Egy szürke kiscsacsi
A kép forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Egy szürke kiscsacsi

Maga Csukás István így írt erről:
“Amikor tizenhét évesen nyomtatásban láttam a saját nevemet, végérvényesen eldőlt, hogy költő leszek. “

 

Eleinte verseket írt, illetve újságíróként tevékenykedett, majd 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársaként is dolgozott.

Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására kezdett gyerekeknek írni. Így született meg első, rövid kis könyve, mely Egy szürke kiscsacsi címmel jelent meg. A történetben már szerepet kapott Oriza Triznyák és Mirr Murr is. 

A meseíráshoz szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel, a nagy dán meseíróval, csak 131 évvel később. 1978-tól 1985-ig dolgozott a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál főszerkesztőként.

1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa is volt. Mivel azonban a saját művei is szerepeltek a televíziós műsorokban, egy idő után visszavonult a televíziós munkáktól és utána csak az írással foglalkozott. A televízióval azonban alkotóként továbbra is szoros kapcsolatban maradt.
Erről a Filmvilág filmművészeti folyóirat blogján található érdekes interjúban olvashattok részletesebben. 

http://www.unikornis.hu/kultura/20160819-sajdik-ferenc-karikatura-sajdik-gyujtemeny-vac.html
Sajdik Ferenc A kép forrása: Unikornis.hu

Ebből a beszélgetésből megtudhatjátok többek között, hogyan döntötték el, hogy melyik történetből legyen rajzfilm és melyikből bábfilm.
Vagy hogyan jutott eszébe Csukás Istvánnak Süsü karaktere és neve.
Vagy hogy hogyan talált egymásra a Pom Pom sorozatot rajzoló Sajdik Ferenc és az író, és hogyan alakították közösen a történeteket. 

 

Leghíresebb karakterei Mirr-Murr, Pom Pom, Süsü, a sárkány, vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász, akikkel nem csak a könyvek lapjain, hanem az azokból készült rajz- és bábfilmekben is találkozhatunk.

Nagyon szeretett írni. A foglalkozása a hobbija is volt. Kikapcsolta és éltette: “Úgy érzem, két szárnyam van: az egyik a vers, a másik a mese, és szépen repülök.”

Csukás István 2020.02.24-én hunyt el Budapesten. 

Díjai

  • Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977, a Keménykalap és krumpliorr című játékfilmért)
  • József Attila-díj (1977, 1987)
  • Andersen-díj (1984)
  • Az Év Könyve jutalom (1987, gyermek- és ifjúsági irodalom kategória a Keménykalap és krumpliorrért)
  • A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)
  • Kossuth-díj (1999)
  • Kisújszállás díszpolgára (2006)
  • Budapest díszpolgára (2011)
  • Prima Primissima díj (2011)
  • Budapest III. kerülete díszpolgára (2013)
  • Magyar Írószövetség örökös tagja (2015)
  •  Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
  • Magyar Örökség díj (2016)
  • A Nemzet Művésze (2017)

Az iskolai könyvtárban ezeket a könyveket találod meg a szerzőtől:

  • Vakáció a halott utcában
  • Nyár a szigeten
  • Csicsóka és a moszkitók                                                                                      
  • Az én játékoskönyvem
  • Pom Pom meséi

    Pom Pom meséi – Órarugógerincű Felpattanó · Csukás István · Könyv ...
    Órarógógerincű Felpattanó A kép forrása: Moly.hu
  • Pom Pom meséi: Szegény Gombóc Artúr

    Csicsóka és a moszkitók · Csukás István · Könyv · Moly
    Csicsóka és a Moszkítók A kép forrása: Moly.hu
  • Pom Pom meséi: Bátor Tintanyúl
  • Pom Pom meséi: Festéktüsszentő Hapci Benő
  • Pom Pom meséi: Radírpók
  • Pom Pom meséi: Madárvédő Golyókapkodó
  • Pom Pom meséi: Óriástüdejű Levegőfújó 
  • Pom Pom meséi: A lesből támadó ruhaszárítókötél
  • Pom Pom meséi: Órarugógerincű Felpattanó
  • Pom Pom meséi: A magányos szamovár
  • Pom Pom meséi: Az ásító szörnyeteg
  • Pom Pom meséi: A civakodó cipőikrek
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen A kép forrása: Moly.hu
    Pom Pom főz : szakácskönyv gyerekeknek
  • Keménykalap és krumpliorr
  • Pintyőke cirkusz, világszám!
  • Süsü, a sárkány
  • Süsü újabb kalandjai
  • Süsüke, a sárkánygyerek
  • Sün Balázs
  • Vakkancs szétnéz Budapesten
  • Dal a hóemberről
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen
  • A téli tücsök meséi
  • Mirr Murr nyomoz Budapesten
  • Oriza-Triznyák : Mirr-Murr kalandjaiból
  • Berosált a rezesbanda

 

 

Források:

Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csukas-istvan#

Moly  https://moly.hu/alkotok/csukas-istvan/wikipedia

Wikipedia szócikk  https://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n

 

Próbáljátok ki a tudásotokat és töltsétek ki az alábbi tesztet, ha van kedvetek!

Mini teszt

A Költészet Napja

Fb-Button

József Attila az egyetlen olyan költő, akinek az iskolában könnyen megjegyeztem a születésnapját, ugyanis ezen a napon ünnepeljük 1964 óta minden év április 11-én A Költészet Napját Magyarországon. Minden évben irodalmi előadóestekkel, “versmaratonokkal”, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tiszteleg az ország a tragikus sorsú költő emléke és a magyar líra előtt.

Olvass utána:

Mi József Attila: Születésnapomra című versével köszöntjük a költőt és a költészetet:

Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

Jozsef Attila szobor Szeged

 

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

1937. április 11.

Bálint, avagy Valentin napja játékkal!

Fb-Button

Február 14. :  ez a nap a szeretet és a szerelmesek napja. Ilyenkor szerte a világon sokan megajándékozzák szeretteiket, azokat, akik fontosak a számukra: szülőket, testvéreket, barátokat, barátnőket és a szerelmesek egymást.

Magyarországon 1990 óta ünneplik, de több európai országban évszázados hagyományai vannak. Ahány ország, annyi szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá.
Hogyan alakult ki ez a nap? Olvass tovább, ha érdekel…

JÁTSSZ velünk!

Ki a párja? – Írók, költők és múzsáik

A felsorolt írók, költők neve mellé írd oda párjuk sorszámát, majd hozd vagy küldd (gyakkonyvtar@gmail.com) be a könyvtárba!

1. Ady Endre
2. Babits Mihály
3. Csokonai Vitéz Mihály
4. Jókai Mór
5. Krúdy Gyula
6. Madách Imre
7. Mikszáth Kálmán
8. Petőfi Sándor
9. Schöpflin Aladár
10. Vörösmarty Mihály

1. Boncza Berta
2. Csajághy Laura
3. Fráter Erzsébet
4. Kaffka Margit
5. Laborfalvi Róza
6. Mauks Ilona
7. Szendrey Júlia
8. Török Sophie
9. Vajda Julianna
10. Várady Zsuzsa

A hét idézete

Fb-Button

2014. október 7. – 165 éve halt meg Edgar Allen Poe

Edgar Allen Poe: Külön

Gyermekkoromtól fogva nem
Olyan vagyok, mint más. Szemem
Nem úgy lát, nem közös kutak
Habja bennem az indulat.
Nem közös forrásból ered
Bánatom. Gyújtva szívemet
Más fokra izzik örömöm.
S ha szeretek: azt is külön.

Forrás

Móra emlékszoba a Móra Ferenc Múzeumban

Fb-Button

A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai közé tartozik a Móra Ferenc emlékszoba. Nem véletlenül, hiszen Móra 1904-től a természetrajzi tár kezelője és könyvtáros, majd 1917-től egészen 1934-ben bekövetkező haláláig a múzeum igazgatója volt.

mora-emlekszoba
Móra Ferenc emlékszoba Kép forrása: Móra Ferenc Múzeum honlapja

Így írnak az emlékszobáról a kiállítás honlapján:

A múzeum Móra-emlékszobájában az “ezeregy életű” embert mutatjuk be, különösen a múzeumi gyűjtő és közművelődési munkásságát. A kiállító terem egyik felében Móra Ferenc dolgozószobájának bútorait és tárgyait helyeztük el megidézve azt a környezetet, amelyben a múzeumigazgató Móra írt és dolgozott, amikor éppen nem az ősöket vallatta “a földalatti Magyarországon”.

Néprajzi gyűjtőmunkájára emlékezve mutatjuk be édesanyja menyasszonyi ládáját, amely néprajzi gyűjteményünk egyik legelső darabja.

Amikor 1933-ban a félegyháziak díszpolgárrá avatták, Móra így vallott erről: “.A díszdiploma adassék ki a városi múzeumnak, amelynek alapja az édesanyám menyasszonyi ládája meg az édesapámnak verpánkja, curholója és bőrtörő gamója.” A láda egy alkalommal megsérült, s erről az esetről így számolt be az “Ének a búzamezőkről” c. regényében: “Az igazgató úr még most is őrizgeti ezt a rossz ládát itt a múzeumban, tetején az égés nagy fekete foltjával.” Bár a láda födele hiányzik, mégis nagy becsben tartjuk.

Móra ásatásaiból, melyeket mindig Kotormány János intézeti altiszt – Móra szavaival a “személyem körüli miniszter” – segítségével folytatott nagyszámú és nagy tudományos értékű leletanyag került be a múzeumba. Az emlékszobában ennek csak kis töredékét mutathatjuk be: újkőkori kőeszközöket és edénytöredékeket a csóka-kremenyáki telepről, gondos kezek munkáját dicsérő, késő bronzkori edényt Szőregről és néhány övveretet és egy, a halott mellé útravalóként elhelyezett edényt.

Ajánljuk ezt a kiállítást mindenki, de különösen a Móra Ferenc és Szeged című versenyre készülők figyelmébe!