Irodalmi Kávéház az Arany János Általános Iskolában

Aki úgy érzi, hogy van egy kis írói vénája, a Költögető mellett újabb lehetőséggel találkozhat a következőkben.

Az Arany János Általános Iskola az Arany-hét keretében idén is megrendezi hagyományos Irodalmi Kávéházát, melyre szeretettel várja az ifjú író- és költőpalánták műveit. Írásaitokat jeligével ellátva 2010. február 15-ig várják a következő e-mail címre: irodalmikavehaz2010@freemail.hu

A legjobb alkotókat 2010. március 2-án 14:30-kor egy kötetlen beszélgetésre várják, ahol előadhatják művüket, megismerhetik kortársaik írásait és fogadhatják a gratulációkat.

A versenyt Doba Mihály és Savanya Ildikó szervezik.

Rímkereső – kezdő költőknek

A budapesti Németh László Gimnázium könyvtári blogján találtuk a következő érdekes bejegyzést, amelyet meleg szívvel ajánlunk a ti figyelmetekbe is:

Könyvtárba járó, az irodalmat szerető emberek sokasága adja versírásra a fejét. Bizonyára előfordul olyan is, hogy versírás közben elszáll az ihlet, és csakazért sem jut semmi sem eszünkbe… Ilyenkor valaki előkap egy külföldi szótárt, és végigbogarássza a magyar szavak oszlopát, valaki más költők verseihez fordul segítségül, valaki pedig a modern számítástechnikához nyúl…

Ezen rímkereső program segítségével ötvözhetjük a hatékonyságot a művészettel. Akár Magyar, akár Angol nyelven akarunk rímeket keresni, biztos a találat: A program összesen 138 000 magyar szót, és 192 000 angol szót tartalmaz kereshető adatbázisában. Csak írjuk be a keresőmezőbe azt a szót, amelyhez rímeket szeretnénk keresni, és másodperceken belül előttünk lesz az eredmény.

>Letöltés<

Az adatbázis sok híres magyar költő teljes versesköteteit és sok más digitális formában fellelhető írások szavait tartalmazza indexelve. Így akár régi költőink nyelvezetén is találhatunk rímeket, ezzel a verset értékesebbé téve.

A program tartalmaz néhány beállítási lehetőséget is: Megadhatjuk, hogy a találati listán milyen hosszú szavak szerepeljenek, vagy akár a keresendő rím százalékos egyezését is vizsgálhatjuk az eredeti szóhoz képest.

Kellemes rímbogarászást kíván a program készítője: Horváth Loránd.

A könyvtár gépeire letöltöttük a programot, itt is tudjátok használni, nem csak otthon!
Köszönjük, Loránd!

Dedikált Kányádi kötetek

Tegnap tovább szaporodott dedikált könyveink száma, mert Sanyi bácsi – mindenki így szólítja Kányádi Sándort – volt olyan kedves és türelmes, hogy a Somogyi Könyvtárban nektek ajánlotta a Tavaszi tarisznyát és a Bánatos királylány kútját. Hogy milyen Sanyi bácsi, sok sok gyönyörű vers, mese és történet írója? Szerény, kedves és bölcs. És nekünk Juszti nénivel nagyon jó volt őt hallgatni.

kanyadi11

Sóhajtás

Kútnak lenni volna jó
utas-itatónak,
diófának vagy a fán
füttyentő rigónak.

Rigófüttynek volna jó,
lenni bár egy hangnak,
jönni-menni volna jó
akárcsak a harmat.

Sanyi bácsi – azon túl, hogy az életéről és a tapasztalatairól mesélt úgy, hogy mindenki szerette volna még tovább kanyadi2hallgatni – , verset is mondott, köztük azt a szonettet is, amit itt olvashattok:

Lőrincze Lajos emlékének

porában is áldott kiért
és ezerszer áldott ki által
akár a szív fölött a vért
szembefeszült a másvilággal

meg akkor váltódott e nép
és küldetését akkor kapta
mikor a röggel az igék
magyarul hulltak a halottra

hazánkká akkor lett örökre
ez a sokszor ege-se-földje
töredékes nyelvünk-honunk

s a jövendőbe glóriával
léptünk a nyitott síron átal
mondván por és hamu vagyunk

Végül a Kaláka együttes előadásában A Dél keresztje alatt című vers:

Ha nem indulna, kattints ide.

Dedikált Boszorkányos mesék

Egyszer volt, hol nem volt… Így kezdte tegnap a Somogyi Könyvtárban Boldizsár Ildikó az előadását/beszélgetését a mesék erejéről a könyvtárosok számára. Én is ott voltam, s elvittem a Boszorkányos mesék című kötetet, amelyet Boldizsár Ildikó írt, s most dedikált is: nektek. Így újabb kötettel gyarapodott dedikált köteteink száma!

(Nagyobban is megnézheted, ha rákattintasz a képre!)

boldizsari_1 boldizsari_2

Radnóti szülinapján

Sokan még nem tudjátok, ki volt az éppen ma 100 éve született Radnóti Miklós. A tananyagban majd csak nyolcadikban értek el a 20. század magyar irodalmához, aminek egyik legszebb és legfájdalmasabb életművét ő alkotta meg.

Azt szokták mondani, hogy tragikus volt az élete, s ha belegondoltok, bizony nehéz lenne másnak nevezni: születésébe belehalt az édesanyja, és ikertestvére is halva született. 35 éves korában – ami lehet, hogy nektek soknak tűnik, valójában viszont egy emberéletben nagyon kevés – csupán zsidó származása miatt meg kellett halnia.  A halál árnyékában azonban olyan gyönyörű verseket írt, mint például a Nem tudhatom, a Tétova óda…

Szegediként büszkék lehetünk arra, hogy városunkban végezte el az egyetem magyar-francia szakát. Tudjátok, hogy iskolánktól alig 200 m-re, a Bokor u. 2. szám alatt áll az a ház, ahol szegedi évei alatt lakott? Ma, azaz május 5-én 14:45-kor koszorúzási ünnepség lesz a ház falán elhelyezett emléktáblánál, 15:30-kor pedig a Bölcsészettudományi Kar falán lévő emléktáblánál.

A Szegeden töltött évekről a Somogyi Könyvtár rendezett kiállítást Tajtékos ég – száz éve született Radnóti Miklós címmel a földszinti kiállítótérben. A kiállítást május 26-ig tekinthetitek meg.

A 100. születésnapról az egész ország megemlékezik. Blogunk korábbi bejegyzésében (Radnóti 100 éve) már olvashattatok ezekről, sőt, szóltunk arról is, hogy 65 éve írta a  Nem tudhatom c. költeményét (65 éve írta Radnóti a Nem tudhatom c. versét), ahol Latinovits Zoltán előadásában meg is hallgathattátok a verset.

A mai 100. születésnapján mi Kaszás Attila előadásában a Tétova ódával köszöntjük Radnótit:

A suttogó – Haruhi-chan ajánlja

Shannon Hale
A suttogó

Aki olvasta már Kei Ishiyama Manga Grimm-meséit, az tudja, mire képes egy kortárs író, ha egy (már-már unalomig ismert) mese kerül a kezébe. A mese gyakran felismerhetetlenségig megváltozik…

Shannon Hale is a Grimm-testvérek egyik meséjét vette kezelésbe, habár jóval hosszabb lett a feldolgozás, mint Ishiyama mangája. (Nos igen: a manga tömör, szűkszavú műfaj)

A történet a (valószínűleg mindenki által hallott) libapásztorlány-történetet meséli el, aki tudvalevőleg királylány, s csak a szolgálólánya cselszövése miatt került a libapásztorlány kevésbé jövedelmező posztjára.

Bár a történet alapja megegyezik a meséével, nem kell attól tartanunk, hogy a könyv közepét már félálomban, unalomtól csorgó nyállal érjük el. Számos “apró változtatás” gondoskodik arról, hogy ez ne következzen be

Felbukkan sok-sok segítő, egy barátságos és harcias lúd (mégiscsak libapásztorlányról szól a mese!), egy álruhás királyfi, tehát még véletlenül se fogunk unatkozni!

Írta: Haruhi-chan, az Örök Béka

Radnóti 100 éve

2009 – a korábban felsorolt évfordulók mellett – Radnóti-emlékév is, ugyanis 2009. május 5-én lesz 100 éve, hogy megszületett Radnóti Miklós. Figyelmetekbe ajánljuk, hogy  az évfordulót a Magyar Televízió és a Radnóti Színház önálló műsorfolyammal ünnepli.

A hetente jelentkező, Radnóti 100 éve című  kilenc részes sorozat első részét március 14-én, szombaton, 17 órától sugározta a Magyar Televízió m1-es csatornája. Az adássorozat célja, hogy megidézze Radnóti Miklós személyét és költészetét. Mindezt neves szakértők, irodalmárok, színművészek, közéleti személyiségek közreműködésével.

A Radnóti 100 éve című sorozattal párhuzamosan egy versklip versenyt is hirdetnek azon nézőknek, akik szeretnék megmutatni, nekik személyesen mit jelent Radnóti Miklós költészete. A szerepelni vágyóknak nem kell mást tenniük, mint előadni kedvenc Radnóti-költeményüket, egyénileg vagy csoportosan, bármilyen egyedi interpretációban, ezt video-formátumban rögzíteni, és az így elkészült produkciót feltölteni a műsor honlapjára, a www.mtv.hu/radnoti100eve oldalra. A legjobb produkciókat a nézők a májusi Gálaműsorban láthatják viszont.

Nézd meg az első részt itt.

Olvass utána:

Kiss Ottó József Attila-díjas lett

A könyvtárunkban is megtalálható Emese almája című verseskötet, A terepasztal lovagjai című gyermekregény szerzője, Kiss Ottó 2009. március 14-én dr. Hiller István  oktatási és kulturális minisztertől József Attila-díjat vehetett át.

A József Attila-díj 1950-től kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésére adományozható. 1990-től a díjat  évente egyszer,  nemzeti ünnepünkön,  március 15-én, tizenhárom személy kaphatja meg.

Gratulálunk Kiss Ottónak, és további sok sikert, jó munkát kívánunk!

Olvass utána!

Találkozás a Jonatán könyvek szerzőjével

Október 14-én 3 órakor kezdődött az író-olvasó találkozó Böszörményi Gyulával a Somogyi Könyvtárban. Én egy kis késéssel érkeztem a helyszínre és csak az olvasók által feltett kérdéseket hallottam, ám a válaszokból igen sok és érdekes dolgot meg lehetett tudni:

Böszörményi Gyula már 2 éves kora óta tolószékben közlekedik egy betegség miatt. Magántanuló volt mindig is. Mivel nem tudott kimozdulni a házból, így nem volt más dolga, mint olvasni és tanulni. Rengeteget olvasott, ezért kedvet kapott az íráshoz. Igazán akkor merült fel benne, hogy író lesz, amikor egy rádióadásban hallotta, hogy egy író akár X forintot is kereshet egy-egy kiadott könyv után. Elkezdett először rövidebb meséket és novellákat írni. A Gergő könyvek aztán igen sikeresek lettek. Rengeteg rajongója lett, viszont ez kb. akkor volt, amikor a Harry Potter második rész is kijött magyarul. Ezért rengeteg lány rajongó megírta neki, hogy már megint egy sikeres könyv, aminek fiú a főszereplője. Ennek hatására megírta a Zsófi történeteket, majd azután Monyákos Tuba kalandjait kísérhették figyelemmel az olvasók.

Később a Jonatán Könyvkiadó felkérésére következtek a Jonatán kalandjai, amelyek nekem is a kedvenceim. Ennek 3 része lett, és az olvasók egyértelműen a harmadikat szavazták meg a legizgalmasabbnak.

Ekkor sajnos véget ért a rendezvény, de ez is sok információ volt számomra.

Szerző: Szécsi Péter