Lehet, hogy olvasás helyett néha  szívesebben hallgatnál könyvet? Ez így talán képzavarnak tűnik, pedig csak arról van szó, hogy sok, nyomtatásban már megjelent könyvet lehet meghallgatni azáltal, hogy – általában híres – színészek, előadóművészek  felolvassák őket. Ezt a hanganyagot aztán CD-re írják, de letölthető (MP3, MP4) formátumban is kaphatók.

Hogy miért jó a hangoskönyv? Gondold el, micsoda élmény lehet például a látássérülteknek, hogy ha olvasni nem is tudják, így azonban meghallgathatják a könyveket! De hallgathatod utazás, futás, takarítás, mosogatás közben, vagy ha olvasni éppenséggel nem szeretsz túlságosan. A hangoskönyvek között megtalálhatók a magyar- és világirodalom klasszikus darabjai, regények, drámák, versek, mesék, ismeretterjesztő irodalmak – kötelező olvasmányok. 🙂

Könyvtárunkban CD-n sok hangoskönyvet találhatsz, amelyeket ugyan kölcsönözni nem tudunk, de hallgathatod őket a számítógépeken, vagy a CD lejátszón, természetesen fejhallgatóval. A Gyorskeresőbe a címhez írd be, hogy Hangoskönyv, s máris kapsz 22 találatot.

De hogy otthon se maradj hangoskönyv nélkül, lépj a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalára, a katalógusban kattints az mp3-ra, s máris kapsz 158 találatot!

Itt megnézhetsz egy videót, hogy miért is jobb a hangoskönyv a könyvnél – az utcán.

Kiss Zsuzsi még egyszer átnézte a könyvespolcát, s úgy döntött, hogy további könyvekkel gyarapítja a könyvtár állományát. A mostani adományban van a W.i.t.c.h. sorozat több kötete, Thomas Brezina Fiúk kizárva! sorozatából a Legyen anyu a legmenőbb! című rész, Jacqueline Wilson regénye…

Megint csak azt tudom írni, hogy KÖSZÖNJÜK!

Az általatok is jól ismert és szeretett író, Nógrádi Gábor és fia, Nógrádi Gergely új vállalkozásba fogott, megjelenteti a Klasszikusok újramesélve sorozatot. Nógrádi Gergely a klasszikus nyelvezetű, irodalomtörténeti értékű regényekből modernizált, egyszerűsített nyelvezetű, rövidített regényt varázsolt, Nógrádi Gábor pedig a szerkesztői feladatot vállalta. Eddig három magyar nagy regény jelent meg Nógrádi Gergely újramesélésében:

• Jókai Mór: Kőszívű ember fiai  – részlet az átiratból – részlet az eredetiből
• Gárdonyi Géza: Egri csillagok – részlet az átiratból – részlet az eredetiből
• Jókai Mór: Az arany ember – részlet az átiratból – részlet az eredetiből

A Klasszikusok újramesélve sorozat nagy vitát kavart hazánkban, sokan nem értenek egyet az átírással, mert úgy gondolják, hogy igazi irodalmi élményt csak az eredeti forma tud nyújtani, sokan pedig örömmel fogadták, arra számítva, hogy így több gyerek fogja elolvasni a klasszikusokat, még ha átírt formában is.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Nyugat-Európa nagyobb nyelvterületein már jó ideje kaphatók a nemzeti alapművek “újramesélt” változatai, méghozzá korosztályonként eltérő formában és terjedelemben. “Bízom benne, hogy a könnyen olvasható remekművek segítségével a gyerekek nem csak klasszikusainkat zárják majd a szívükbe, hanem az olvasást is megszeretik.” – írta Nógrádi Gábor a pedagógusoknak szóló levelében.

Nógrádi Gábor gondolatavával könyvtárosként maximálisan egyet értünk, nem akartunk egyik oldalra sem állni, amíg nem ismertük meg ezeket az újramesélt regényeket.

Most viszont Juszti nénivel vettük a fáradságot, és az egyes szövegrészeket összehasonlítottuk az eredetivel – nagyot csalódtunk. Mert bár azt ígérték, hogy megőrzik az eredeti stílust, a “modernizált” nyelvezet túl jól sikerült. Sajnos egy kaptafára íródott így Gárdonyi és Jókai, mintha nem is külön írók lennének, nem is más stílusban alkottak volna. Azt nem vitatjuk, hogy a történetet meg lehet ismerni az átiratokból, csak éppen egy regény a történeténél sokkal többet jelent, bízunk benne, hogy ezt ti is tudjátok.

Mi könyvtárosként és magyartanárként is tudjuk, hogy a Jókai, Gárdonyi regények nem könnyű olvasmányok, de ezek után a megoldást nem a regények átírásában, “modernizálásában” látjuk. Nagy vonalakban a következő a véleményünk:

1. Eleve úgy gondoljuk, hogy nem általános iskolában, hanem középiskolában kellene Jókai Mór regényeit órán megbeszélni, azaz “kötelező olvasmánnyá” tenni. Vannak remek ifjúsági regények – köztük Nógrádi Gáboréi is – amelyeket szívesebben olvasnak az általános iskolások.
2. Elég lenne általános iskolában csak részleteket olvasni a nagyregényekből, azaz úgy “rövidíteni” meg őket, hogy az eredeti szöveg ne változzon.
3. Órán meg lehetne beszélni azokat a részleteket, amelyek valamilyen okból nehezen érthetők, vagy éppen a cselekményt tisztázni.
4. Olyan kiadásokat lehetne megjelentetni, ahol magyarázó szövegek segítenék a megértést.

Természetesen nem dönthetünk helyettetek. Ha elolvassátok az újramesélt klasszikusokat, annak is örülünk, de arra kérünk benneteket, hogy majd az eredetiekre is kerítsetek sort – mert azok az igaziak!

Ha emlékeztek rá – és miért ne tennétek -, a 7. Harry Potter kötetben Dumbledore professzor egy mesekönyvet hagyott Hermionéra. Ez a mesekönyv az egész varázslóvilágban közismert volt, ám a mugli olvasók természetesen nem olvashatták – a mai napig. Ugyanis ma – a világpremierrel egy időben – a könyvesboltokba került  J. K. Rowling Bogar bárd meséi című kötete!

A könyvet, mely öt mesét tartalmaz, Rowling még 2007 decemberében eredetileg hét (!) példányban, saját kezűleg készítette el. Az illusztrációkkal és ékköves, ezüstveretes bőrkötéssel ellátott könyvek közül az írónő hatot azoknak ajándékozott, akiknek a legtöbbet köszönhetett a Harry Potter könyvek készítése során. A hetedik könyvet pedig Londonban a Sotheby’s aukcióján a Children’s Voice, Rowling jótékonysági alapítványa javára elárverezték.

A könyvet a HP kötetek nagyszerű fordítója, Tóth Tamás Boldizsár ültette magyar nyelvre.