Ma vízkereszt napja van.

Erről a napról két fontos dolognak kell eszünkbe jutnia. Az egyik az, hogy a karácsonyfát sajnos le kell bontanunk még ma (vagy legkésőbb ennek a hétnek a végén), mert bármennyire is a szívünkhöz nőtt, befejeződött a karácsonyi ünnepkör, lejárt az ideje.

A másik fontos dolog, hogy ezzel a nappal kezdődik a farsangi időszak, mely egészen Hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart – tehát eljött a mulatozás ideje!

Ám vízkereszt napja nem csak ennyit jelent. A vízkereszt, más néven háromkirályok napja keresztény ünnep, mely a 3. században alakult ki. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedését, mely ezen a napon történt, valamint az általa véghezvitt első csodát.

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Ezt a vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: behintették vele a szobát, az istállót, a kutat, a tavaszra eltett vetőmagot, a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat s a betegek gyógyítására is használták.

Ennek a napnak az időjárásából következtetni lehetett az év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a termésre, az emberek várható egészségi állapotára. Ha vízkeresztkor megeredt az eresz, abból hosszú télre következtettek. A kiadós hóesésből korai tavaszt, száraz időből zivataros nyarat jósoltak az öregek. A babonásabb szőlősgazdák a patakokat is megfigyelték, s ha megáradt bennük a „vízkereszt vize”, jó és bőséges bortermésre számítottak.

William Shakespeare, a nagy angol drámaíró Vízkereszt vagy amit akartok címmel írt vígjátékot 1601-ben.

Olvass utána!

• Wikipédia
• Jeles napok
• Múlt-kor