1848. március 15-én, 166 évvel ezelőtt tört ki a magyar forradalom. A mai napot március idusaként is emlegetik. Ekkor ünnepeljük még a Magyar Sajtó Napját, s 1990-től ezen a napon adják át a rangos József Attila-díjat.
Olvass utána:
A 12 pont, Mit kíván a magyar nemzet:
1989 óta minden év január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Nem véletlenül választották ezt a téli napot a magyar kultúra ünneplésére: 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc ekkor fejezte be a Himnusz kéziratát Csekén. Sokáig Vörösmarty Mihály Szózata volt nemzeti énekünk, de 1948-tól az Erkel Ferenc megzenésítette Himnusz jelképezi a magyarság nemzeti összetartozását.
Mi egy kvízt állítottunk össze erre a jeles alkalomra. Megoldhatod a feladatlapot helyben a kézikönyvek és az internet segítségével, vagy otthon – ekkor 2014. január 29., szerda 20 óráig küldd el a megoldásod betűjeleit (abacba) a gyakkonyvtar@gmail.com címre! A helyes megfejtők jutalomban részesülnek!
Magyar Kultúra Napja -kvíz
1. Mióta ünnepeljük Magyarországon a kultúra napját?
a, 1985. január 22.
b, 1989. január 22.
c, 1990. január 22.
2. Mikor írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt?
a, 1823. január 22.
b, 1830. január 22.
c, 1848. március 15.
Minden asztal megterüljön
S ki ki víg orcával üljön
Legyen a ház tiszta mindég
S benne sok-sok kedves vendég.
S titeket esztendő múlva
Viszont lássunk kivirulva
Mint az alma s körtefákat
Kellős közepén nyárnak
Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi finom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?
Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.
Dsida Jenő
A novemberi ünnepkör záró névnapja András-napja, elődeink még a hónapot is Szent András havának nevezték. Névadó szentje Szent András apostol, aki első tanítványként követte Krisztust. A szkíták térítőjének is nevezik, mert az Arany legenda szerint térítő útja során eljutott a sztyeppelakó szkíták közé is. Róla nevezték el az X alakú András keresztet, mert a legenda szerint X alakú keréken szenvedett vértanúhalált.
Többet tudhatsz meg róla ezeken a weboldalakon:
A néphagyományban az Advent kezdetét jelzi, ugyanis az András napjához legközelebb eső vasárnap Advent első vasárnapja. Innentől kezdve nem tartottak bálokat, hangos mulatságokat. Katalinhoz hasonlóan férjjósló nap is András napja, elterjedt volt az ólomöntés és a gombócból jósolás. Az Alföldön András nyitotta a disznótorok sorát.
Hazánkban még mindig a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, azért az egyik legkedveltebb névünnep. E jeles nap névadója, Árpád-házi Szent Erzsébet több mint 800 évvel ezelőtt, 1207-ben II. András királyunk és merániai Gertrúd (a Bánk bánból ismerhetitek) gyermekeként született.
A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.”
Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.”
Szent Erzsébetről olvashattok a következő oldalakon:
84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok
Ma kezdődik és egészen június 13-áig tartanak Szegeden a könyves rendezvények. A fő helyszín a Dugonics tér, de ezen kívül még számtalan helyszín várja az érdeklődőket.
A programokról és helyszínekről a Somogyi-könyvtár honlapján tájékozódhatsz.
Külön figyelmedbe ajánljuk az Olvasó- és Játszóligetet, amely kimondottan az ifjabb korosztálynak kínál jobbnál jobb programokat.
Ennek keretében találkozhattok ismét Pilcz Rolanddal, kedvenc képregényrajzolónkkal június 8-9-én a Dugonics téren, ahol közös képregényrajzolásra várja a képregénykedvelőket.
De lesz villámcsődület (flash mob) is a Dugonics téren, ahol a jelen lévők együtt olvassák fel ugyancsak kedvelt írónk, Darvasi László Azért olvasok című szövegét, melyet a szerző kifejezetten erre az alkalomra írt. A szöveget elolvashatod itt.
Hagyományosan a Könyvhéten avatják a Somogyi-könyvtár Könyvkirály olvasóversenyének győztesét Könyvkirállyá – az ünnepélyes királyavatóra június 7-én, pénteken 15.30-tól a Városháza Dísztermében kerül sor.
Az országos programoknak utána olvashatsz itt.
JÓ SZÓRAKOZÁST!
Ma a KÖNYV napja van! Talán nem véletlen, hogy közvetlenül a Föld napja után ünnepeljük 1995 óta. Ekkor nyilvánította ugyanis az UNESCO április 23-át, Shakespeare és Cervantes halálának napját a könyv napjává. Mi más lehetne a nap célja, mint az olvasás szépségének a felfedeztetése, egymás biztatása a könyvek olvasására?
Blogunk mottója is erre biztat: Egy olvasó ember ezer életet is megélhet… a nem olvasó csak egyet!
Érdekességként: A világ legnagyobb könyve Magyarországon látható!
Facebook