Keress a házidhoz!

Új oldallal gyarapodott blogunk! Keress a házidhoz! címmel saját Google alapú keresőt raktunk fel, ami megkönnyíti a házi feladatokhoz, kiselőadásokhoz, tanulmányi versenyekhez az anyaggyűjtést azzal, hogy a legjobb weboldalakon keres. Így elkerülheted a sok-sok felesleges, nem témába vágó, vagy éppen nem hiteles találatot, ami amúgy gyakran megnehezíti a dolgodat.

Jó keresgélést!

Mátyás kvízjáték

Bár még nem járhattok az Egyetemi Könyvtárba (közismertebb nevén a TIK-be) életkorotok miatt, azonban az internetről is elérhető az a tesztsor, amelyet a könyvtár munkatársai Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulójához kapcsolódva állítottak össze.

A helyes válaszok betűjelét (pl. aabbcc) a ref@bibl.u-szeged.hu címre várják, legkésőbb pénteken (jan.18.) 15 óráig. A levél tárgya “Mátyás király-kvíz” legyen! Egy játékostól csak egy megfejtést fogadnak el!  Eredményhirdetés: pénteken 16.00 órakor.  A helyes megfejtők a Kökörcsin Könyvtári Kézműves Kör által felajánlott ajándékok közül választhatnak.

Könyvtárunkban megtaláltok minden információforrást, amelyre a teszt kitöltéséhez szükségetek van, s a helyes megfejtést el is küldhetitek innen. Gyertek!

A jövő űrhajózása – diákpályázat

Figyelmetekbe ajánljuk! 

A Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Űrkutatásért Alapítvány az Aero Magazin, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa c. folyóirattal együttműködve az ENSZ Világűrhét alkalmából pályázatot hirdet 

„A jövő űrhajózása (emberes űrrepülés a XXI. században) 

címmel az űrkutatás iránt érdeklődő tanulók számára. Az oktatási intézményekben tanulók a 11-14 és a 15-18 éves korcsoportban (de legfeljebb a középiskola befejezéséig) pályázhatnak.

A pályázatot a MANT Titkárságára (1027 Budapest, II. Fő utca 68. – vagy postacímére: 1371 Budapest Pf. 433.) lehet benyújtani. Felvilágosítás a MANT Titkárságán a (06-1) 201-84-43 telefonon kapható.

Beküldési határidő: 2008. március 1. (24:00 óra). 

A pályázó feladata az, hogy válasszon ki egyet a megadott tématerületek közül (vagy más, a témához csatlakozó egyéb szempontot), és elgondolásait – olvasmányai, tanulmányai vagy egyéb források alapján, de önálló feldolgozású esszében – fejtse ki. 

A részletes felhívás letölthető innen és innen.

A könyvtár szívesen áll a pályázók rendelkezésére!

Sci-fi, azaz a tudományos fantasztikum világa

2007 szeptemberében érkezett a hír, hogy az Európai Science Fiction Társaság (ESFS) a magyar Szélesi Sándort (Anthony Sheenard) választotta Európa legjobb tudományos fantasztikus írójának, F. Tóth Benedeket pedig az ígéretes kezdő szerző elismeréssel tüntette ki. Érdemes tehát egy kicsit körülnéznünk a sci-fi háza táján – a teljesség igénye nélkül.

A sci-fi az egyik legnagyobb rajongótáborral rendelkező irodalmi műfaj. Nem tévesztendő össze a fantasy-val, bár gyakran elmosódik közöttük az határ. A sci-fi leggyakoribb témája a jövő, az űrutazás, a gépek, robotok, a tudományos fejlődés, a földönkívüli élet… Nagyon fontos, hogy a sci-fi írói a fantasztikum ellenére a realitás megőrzésének látszatára törekednek.

A kezdetek egészen Jonathan Swift regényéig, a Gulliver kalandos utazásaiig nyúlnak vissza, de a sci-fi kutatók többsége Jules Vernét tekinti a műfaj atyjának. A 80 nap alatt a föld körül, a Nemo kapitány, az Utazás a Holdba csakugyan a jövő felé tekint. A 19-20. század fordulóján kapott igazi lendületet az irodalomnak ez a területe. H. G. Wells Az időgép c. művében a hagyományos időt bontja fel, a Világok harca c. kisregényében pedig 1898-ban először ír egy idegen bolygó lakóinak inváziójáról. Érdekesség, hogy a regényből készült rádiójáték hatására az 1938-ban ezrek menekültek el otthonaikból az USA-ban.  2005-ben Steven Spilberg rendezett belőle filmet Világok harca címmel, Tom Cruise főszereplésével úgy, hogy felhasználta az eredeti mű mellett az 1938-as történéseket is.  Ugyancsak egy film irányította a figyelmet az egyik legjelentősebb sci-fi íróra, Isaac Asimovra. Az Én, a robot 2004-ben Will Smith főszereplésével ment a  mozikban. Bár ezek a filmek megosztották a hozzáértőket, a nagyközönség köreiben nagy sikert arattak, s növelték a műfaj népszerűségét.  Lehetetlen felsorolni azokat a szerzőket, akik azóta ebben a műfajban (is) tevékenykedtek. Érdemes azonban kiemelni Stanislaw Lem nevét.

A magyar sci-fi korai megjelenését az 1840-50-es évekre tehetjük. Jókai Mór fantasztikus ötletek sorát mutatja be A jövő század regénye c. művében. Az 1970-90-es években a Galaktika c. folyóirat és könyvsorozat volt a magyar sci-fi legfontosabb fóruma. 2004-től újra megjelenik, s könyvtárunkban is megtalálható!

Kézműveskedés – újra

A karácsonyi kézműves-klub sikerén felbuzdulva hétfőn, azaz január 14-én 14.30-kor ismét összejövünk ügyeskedni az olvasóterembe. Most Laura ajánlására a Száz új ötlet, száz új játék (Bp. : Cicero, 1994) című barkácskönyvből választottunk fél dióhéjból készíthető állatkákat: katicabogarat, teknőst, egérkét. Hozz magaddal ragasztót, ollót, s ami még fontosabb, fél dióhéjat!

Mindenkit szeretettel várunk!

100 éves a Nyugat

nyugat.bmpMátyás király 550 évvel ezelőtti trónralépése mellett egy másik jelentős kerek évfordulót is ünnepel Magyarország ebben az évben: 100 évvel ezelőtt, 1908 januárjában jelent először meg a korszakalkotó Nyugat című folyóirat. Ebből az alkalomból állította össze az Országos Széchényi Könyvtár a 100 éves a Nyugat (1908 – 2008) című ünnepi honlapját, amit jó szívvel ajánlok mindenki figyelmébe, de különösen a nyolcadikosokéba és a könyvtárhasználati versenyeken indulókéba.

A Nyugat összes számának (1908-1941)  elektronikus változatát olvashatjátok az Elektronikus Periodika Adatbázis/Archívumban.