2007 szeptemberében érkezett a hír, hogy az Európai Science Fiction Társaság (ESFS) a magyar Szélesi Sándort (Anthony Sheenard) választotta Európa legjobb tudományos fantasztikus írójának, F. Tóth Benedeket pedig az ígéretes kezdő szerző elismeréssel tüntette ki. Érdemes tehát egy kicsit körülnéznünk a sci-fi háza táján – a teljesség igénye nélkül.
A sci-fi az egyik legnagyobb rajongótáborral rendelkező irodalmi műfaj. Nem tévesztendő össze a fantasy-val, bár gyakran elmosódik közöttük az határ. A sci-fi leggyakoribb témája a jövő, az űrutazás, a gépek, robotok, a tudományos fejlődés, a földönkívüli élet… Nagyon fontos, hogy a sci-fi írói a fantasztikum ellenére a realitás megőrzésének látszatára törekednek.
A kezdetek egészen Jonathan Swift regényéig, a Gulliver kalandos utazásaiig nyúlnak vissza, de a sci-fi kutatók többsége Jules Vernét tekinti a műfaj 
atyjának. A 80 nap alatt a föld körül, a Nemo kapitány, az Utazás a Holdba csakugyan a jövő felé tekint. A 19-20. század fordulóján kapott igazi lendületet az irodalomnak ez a területe. H. G. Wells Az időgép c. művében a hagyományos időt bontja fel, a Világok harca c. kisregényében pedig 1898-ban először ír egy idegen bolygó lakóinak inváziójáról. Érdekesség, hogy a regényből készült rádiójáték hatására az 1938-ban ezrek menekültek el otthonaikból az USA-ban. 2005-ben Steven Spilberg rendezett belőle filmet Világok harca címmel, Tom Cruise főszereplésével úgy, hogy felhasználta az eredeti mű mellett az 1938-as 
történéseket is. Ugyancsak egy film irányította a figyelmet az egyik legjelentősebb sci-fi íróra, Isaac Asimovra. Az Én, a robot 2004-ben Will Smith főszereplésével ment a mozikban. Bár ezek a filmek megosztották a hozzáértőket, a nagyközönség köreiben nagy sikert arattak, s növelték a műfaj népszerűségét. Lehetetlen felsorolni azokat a szerzőket, akik azóta ebben a műfajban (is) tevékenykedtek. Érdemes azonban kiemelni Stanislaw Lem nevét.
A magyar sci-fi korai megjelenését az 1840-50-es évekre tehetjük. Jókai Mór fantasztikus ötletek sorát mutatja be A jövő század regénye c. művében. Az 1970-90-es években a Galaktika c. folyóirat és könyvsorozat volt a magyar sci-fi legfontosabb fóruma. 
2004-től újra megjelenik, s könyvtárunkban is megtalálható!
- F451 Project – science-fiction könyvek letölthető teljes szövegű archívuma
- Galaktika magazin
- Galaktika bibliográfia
- Asimov: Teljes Alapítvány-birodalom a Szukits Kiadó honlapján
- SF portál
- Stanislaw Lem weblapja
- Magyar sci-fi szerzők
- SciFi.hu portál
- Magyar Scifitörténeti Társaság
Facebook
Jómagam is nagy sci-fi rajongó vagyok és nagyon várom, hogy megjelenjenek a valóságban is ilyen találmányok
A sci-fiknek általában van tudományos alapja, azok továbbgondolódnak, de érdekes, hogy teljesen korrekt detektívregények lehetnek sci-fik, mert egy idegen bolygón játszódnak.
Sokan sci-finek mondják a Star Warst, holott csupán az űrben játszódó fantasy, ezért szvsz a határ elmosódása pusztán a laikus szóhasználat kaotikus mivolta miatt van.
Megemlékeznék a Pirxről, meg az Űrgammákról is. Az Űrgammák abszolút sci-fi. 🙂
Jó ötletet adtál, köszönöm!