Május 18-án, szerdán 14.30-kor találkozz személyesen Böszörményi Gyulával!
Találkozhattál vele a könyvein keresztül vagy éppen a blogon A hónap szerzője rovatban, de most eljött a nagy találkozás ideje! Ismerd meg Gergő, Zsófi, Jonatán, Monyákos Tuba és a többi remek szereplő alkotóját, Böszörményi Gyulát! Gyere el 2011. május 18-án, szerda délután 14.30-ra a főiskola dísztermébe (Boldogasszony sgt. 6.)!
Philip Pullman: Északi fény
Mivel az én kérésemre került könyvtárunkba az Északi fény, ezért itt az ideje egy kis ajánló írásának.
Lyra Belacqua 11 éves kislány. Árva, ezért bácsikája, Lord Asriel az oxfordi Jordan kollégium tudósaira bízta. Lyra egy másik világban él, ami hasonlít ugyan a miénkre, de ott az embereknek örök társuk van; a daimónjuk. A daimónok első pillantásra állatnak látszanak, ám sokkal többek ennél. Az emberek lelkét testesítik meg, beszélik a nyelvünket, és alakváltóak. Amikor az ember elér egy bizonyos kort, akkor daimónjánk alakja állandósul gazdája személyiségének megfelelően. Lyra daimónját Pantalaimonnak hívják, és még nincs állandó alakja.
Egy titokzatos szervezet tagjai, akiket csak „Átkosoknak” hívnak, gyerekeket rabolnak el. Senki sem tudja, mi lesz velük. Amikor Lyra barátját, Rogert is elrabolják, a lány elhatározza, hogy megkeresi és megmenti a fiút. A kollégiumban vacsorázik egy gyönyörű nő, aki felajánlja, hogy magával viszi Lyrát és a gondját viseli. Mivel Mrs. Coulter (a szép látogató) Északra is tervez menni – ahova az Átkosok viszik a gyerekeket- Lyra vele tart.
Ha érdekel a folytatás, olvasd el a könyvet!
Annyit még elárulok, hogy Lyra szülei talán nem is olyan halottak, mint azt a kislány hiszi…
Ebből a regényből készült Az arany iránytű című film, amit senkinek sem ajánlok.
Lucy Montrose
A Somogyi Könyvtár Kedvenc hősöm címmel alkotópályázatot hirdet a Könyvkirály játék keretében.
Készítsd el emlékezetes mesehősödet, regényhősödet, aki nagyon kedves számodra! Pályamunkád szabadon választott kézműves technikával készülhet: rajzolás, festés, agyagozás, hímzés, gyöngyfűzés stb. Az elkészült alkotáson tüntesd fel a saját és kedvenc hősöd nevét.
Beadási határidő: 2011. május 25.
Kérjük, néhány mondatban (max. 10 sorban) mutasd be hősödet és írd le, melyik műből és miért őt választottad. Ezen a papíron a neveden kívül a lakcímed, iskolád neve és osztályod is szerepeljen! Egy pályázó csak egy alkotást nyújthat be.
Pályázatok leadása: a városi vagy községi könyvtárban, Szegeden a Somogyi-könyvtár Gyermek- és fiókkönyvtáraiban
Ünnepélyes eredményhirdetés: 2011. június 18-án, Szegeden, a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában – ugyanitt az alkotásokból kiállítás látható.
És nem véletlenül! Május 18-án ugyanis – mint versenyfelhívásunkban már olvashattátok – vendégünk lesz a Gergő és a Jonatán könyvek írója, Böszörményi Gyula!
Ezért aztán a május az ő hónapja, olvassatok róla és tőle minél többet, s válaszoljatok a feltett kérdésekre!
„Hisz tündérek mindenhol laknak! Nélkülük a fák, a kövek, a vizek forrásai, de még a hegyek, a dombok, a rétek és a vadcsapások is mind-mind a lelküket veszítenék!”Olvastad már Gergő vagy Zsófi történeteit? Hallottál már az álomfogókról? Ha igen, akkor most megtudhatsz egy kicsit többet ezek szerzőjéről, decemben és január hónap szerzőjéről, Böszörményi Gyuláról. Olvass tovább, majd 2011. május 14-ig válaszolj a kérdésekre!
Böszörményi Gyula 1964. július 23-án született Miskolcon. 2 éves korában mozgássérült lett, családi problémák miatt gyermekotthonba került. Iskolába nem vették fel, sem úttörőnek, „mert, hát hogy is mutatna a többi gyerek között”. Mégis elvégezte az általános iskolát, sőt, le is érettségizett!
Az intézeti magány rákényszerítette, hogy történetekkel szórakoztassa magát, amelyeket írásba foglalt. 9-10 évesen például, folytatta a Winnetou-történeteket, mivel a kalandfolyam végére ért az olvasásban. 1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette is azt. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. Mivel angolt szeretett volna tanulni, feladott egy hirdetést az interneten, keresve olyan tanárt, aki kijavítaná a leckéit s erre Cséplő Noémi válaszolt, aki később a felesége lett. Együtt alapították meg az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése.
A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év 
sikerkönyve lett.
Az Űrgammák gyerek sci-fi sorozatban Böszörményi Gyula forgatókönyvíróként és szakmai tanácsadóként (rajta kívül senki nem tudta megkülönböztetni a kiborgot a robottól!) dolgozott, közreműködött a Tűzvonalban, Barátok közt és Álomlátók című TV-produkcióknál is. Számítógépes játék megírásával is próbálkozott, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
A németül könyve Julius Bessermann írói álnéven jelent meg: a német kisdiákok, mint tesztközönség, először kiröhögték a „böszörményi”-t, ejtési problémájuk is akadt.
A Komédium Színház 5 éven át játszotta Kucó c. monodrámámat. melyet Mészöly Gáborral közösen írtunk, Kálloy Molnár Péter szereplésével, Radó Gyula rendezésében. A darab 2003-tól havi négy előadással vendégszerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban is. Szintén 2003-ban Erdélyben nagy sikerű turnén vett részt az előadás. 2006-ban a darabot meghívták az Edinburgh-i Fringe Fesztiválra.
A Kucó-ból a Magyar Rádió hangjátékot is készített, amit azóta többször sugároztak Müller Péter Sziámi rendezésében, Kaszás Gergő színművész előadásában.
Az iskolai könyvtárban a következő köteteket találod tőle:
Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal, Gergő és az álomfogók, Gergő és az álomvámpírok, Az elveszett történet (Jonatán kalandjai), A Gutenberg Lovagrend (Jonatán kalandjai), Zsófi és az elnévtelenedett falu, Zsófi és az ősboszorkány
Olvass utána:
Válaszolj a kérdésekre és küldd vagy hozd be őket a könyvtárba 2011. május 14-ig! (gyakkonyvtar@gmail.com)
Összeállította: Gulyás Enikő
Frissítette: Nagy Anetta
Ha akarsz egy jót olvasni, beszélgetni, lazulni, akkor gyere:
Weöres Sándor: Buba éneke
Ó, ha cinke volnék, útra kelnék,
hömpölygő sugárban énekelnék –
Minden este morzsára, búzára
visszaszállnék anyám ablakára.
Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék,
minden bő kabátba belebújnék –
nyári éjen, fehér holdsütésben,
elcsitulnék, jó anyám ölében.
Ó, ha csillag volnék, kerek égen,
csorogna a földre, sárga fényem –
Jaj, de onnan vissza sose járnék
anyám nélkül mindig sirdogálnék.
Aki túl korán olvassa a remekműveket, nem érti őket, és megcsömörlik tőlük; aki húszéves korában veszi kézbe őket, amikor maga is kezdi ugyanazokat az érzéseket érezni, amelyeket leírtak, megszereti őket.
Facebook
