A természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, vagy a Vezúv kitörése. E hatalom birtokában nincs sem megvetni – sem letaposnivaló, s ez nagyon is érdekünk.
Madarak és fák napja
107 évvel ezelőtt, 1902. március 19-én írták alá az európai államok, köztük hazánk is azt az egyezményt a “mezőgazdaságilag hasznos” madarak védelméről, amely a Madarak és Fák Napjának az alapja lett. Chernel István ornitológus már abban az évben szervezett Madarak és Fák Napját. Az ünnep hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter adott ki körrendeletet 1906-ban, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját.
1996 óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepli az ország.

2009 a kék vércse és a vetési varjú védelmének az éve
A két védett madár életmódja szorosan összefonódott, a kék vércsék a vetési varjak fészkelő telepein költik ki utódaikat. A kék vércsét kevesen ismerik, a vetési varjakról azonban számos legenda él a köztudatban. 2009 az ő évük, ismerjük meg valódi életmódjukat! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján sok érdekességet megtudhatsz róluk.
Az év fája 2009-ben a mézgás éger (Alnus glutinosa). Azért választották a mézgás égert, mert vizes élőhelyei erősen veszélyeztetettek, a fajnak egyre több új kór- és károkozója van. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós (hidak építésére kiváló volt). Fája puha, jól faragható, ezért ceruzafának is használják.
Olvass utána!
Dedikált Boszorkányos mesék
Egyszer volt, hol nem volt… Így kezdte tegnap a Somogyi Könyvtárban Boldizsár Ildikó az előadását/beszélgetését a mesék erejéről a könyvtárosok számára. Én is ott voltam, s elvittem a Boszorkányos mesék című kötetet, amelyet Boldizsár Ildikó írt, s most dedikált is: nektek. Így újabb kötettel gyarapodott dedikált köteteink száma!
(Nagyobban is megnézheted, ha rákattintasz a képre!)
A hónap szerzője Kányádi Sándor
“Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.”
Ismerős-e neked a fakatona, a három székláb, vagy a birka-irka? Ezek a „szereplők” mindannyian Kányádi Sándor egy-egy verséből valók, melyeket a Kaláka együttes meg is zenésített. Így már biztosan tudod, miről van szó, ugye?
Kányádi Sándor vasárnap, azaz május 10-én ünnepli 80. születésnapját. Ezúton kívánunk neki további sok erőt, jó egészséget!
Személyesen is találkozhattok vele a könyvhéten Szegeden, 2009. június 4-én!
Radnóti szülinapján
Sokan még nem tudjátok, ki volt az éppen ma 100 éve született Radnóti Miklós. A tananyagban majd csak nyolcadikban értek el a 20. század magyar irodalmához, aminek egyik legszebb és legfájdalmasabb életművét ő alkotta meg.
Azt szokták mondani, hogy tragikus volt az élete, s ha belegondoltok, bizony nehéz lenne másnak nevezni: születésébe belehalt az édesanyja, és ikertestvére is halva született. 35 éves korában – ami lehet, hogy nektek soknak tűnik, valójában viszont egy emberéletben nagyon kevés – csupán zsidó származása miatt meg kellett halnia. A halál árnyékában azonban olyan gyönyörű verseket írt, mint például a Nem tudhatom, a Tétova óda…
Szegediként büszkék lehetünk arra, hogy városunkban végezte el az egyetem magyar-francia szakát. Tudjátok, hogy iskolánktól alig 200 m-re, a Bokor u. 2. szám alatt áll az a ház, ahol szegedi évei alatt lakott? Ma, azaz május 5-én 14:45-kor koszorúzási ünnepség lesz a ház falán elhelyezett emléktáblánál, 15:30-kor pedig a Bölcsészettudományi Kar falán lévő emléktáblánál.
A Szegeden töltött évekről a Somogyi Könyvtár rendezett kiállítást Tajtékos ég – száz éve született Radnóti Miklós címmel a földszinti kiállítótérben. A kiállítást május 26-ig tekinthetitek meg.
A 100. születésnapról az egész ország megemlékezik. Blogunk korábbi bejegyzésében (Radnóti 100 éve) már olvashattatok ezekről, sőt, szóltunk arról is, hogy 65 éve írta a Nem tudhatom c. költeményét (65 éve írta Radnóti a Nem tudhatom c. versét), ahol Latinovits Zoltán előadásában meg is hallgathattátok a verset.
A mai 100. születésnapján mi Kaszás Attila előadásában a Tétova ódával köszöntjük Radnótit:
Szegedi közlekedéstörténeti kiállítások
Nekünk már természetes, hogy ha el akarunk jutni valahová a városon belül, villamosra, buszra vagy trolira pattanunk. De nem volt ám mindig így! Tudod, hogy Szegeden 30 évvel ezelőtt indult az első trolijárat? Szeretnél megismerkedni a szegedi közösségi közlekedés történetével?
Figyelmetekbe ajánlunk két lehetőséget:
- A Somogyi Könyvtárban még a héten, azaz május 9-ig látható a 30 éves a trolibusz-közlekedés Szegeden című kiállítás
- Május 6-án, azaz szerdán 17 órakor nyit a Közlekedési Emléktár Alapítvány és a DÉMÁSZ közös szervezésében a Szeged Közösségi Közlekedése Múlt – Jelen – Jövő című kiállítás a D-Galériában (Démász Zrt., Szeged, Klauzál tér 9.) A kiállítás 2009. május 6-tól július 5-ig hétköznapokon 10-18 óráig látogatható.

Olvass utána:
- Magyar trolik (Köszönjük a linket, GVM206 “Mikey”! :))
- Villamosok.hu
A hét idézete
Ki mit tud?
Ma délután a könyvtár ad otthont a 3-4. osztályosok iskolai Ki mit tud? versenyének. Lesz itt tánc, vers és mesemondás, furulya és gitárszó, bűvészmutatvány és paródia, rajzkiállítás…
Minden nézőt szeretettel várunk!
A manga
Bíró Anna és Illés Fruzsina (7.d) a mangákról készített prezentációját tekinthetitek meg a következőkben.
Ez a második képregény témájú bemutatónk, az első kifejezetten képregénytörténeti volt, s a 2007-es Iskolai Könyvtárak Világnapján rendhagyó irodalomóra keretében láthattátok, hallhattátok Andócs Andrea előadásában.
Képek a CSOMEKÖV-ről

A múlt heti, “Nyelvében él a nemzet” című Csongrád megyei könyvtárhasználati verseny I-II. kategóriájának versenyén készültek az alábbi képek. Igazgató úr köszöntötte a résztvevőket, majd Kovács Veronika (5.c) szavalta el Juhász Gyula: Szavak című versét. Ezután kezdődhetett a versengés!
A II. kategóriát iskolánk Nyelvtörők nevű 7.d-s csapata nyerte!



