Üres volt az egész, mint valami notesz. Csak az első lapjára volt ráírva az édesapám szép öreges betűivel ez az egy sor: – Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani! Azóta sohase tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan.
Móra Ferenc kettős évfordulóját ünnepeljük 2014- ben: 135 éve született és 80 esztendeje halt meg a Szegedhez ezer szállal kötődő író, újságíró és muzeológus.
Tudj meg róla többet, olvass utána:
A 2013. május 11-i EURÓPA-NAPON az általános iskoláknak meghirdetett vetélkedőn elért harmadik helyezésünkért 20 000 Ft értékű könyvutalványban részesültünk, amelyet a Kívánságfüzet alapján költöttünk el.
Így karácsonyi ajándékként még a szünet előtt kölcsönözhetitek a szuper
ÚJ KÖNYVEKET a könyvtárból! Remélem, találtok kedvetekre valót, GYERTEK!
Persze Maci úgy örült, hogy egyből közéjük vetette magát, alig tudtam visszaszerezni őket! 😉
Keresd az eredetit!
Néhány éve már eljátszottuk, hogy négy vers egy-egy szakaszából (4 az 1-ben) új verset alkottunk, s ki kellett deríteni, mely versek voltak az eredetiek.
Most újra játszani hívunk! Kiknek mely verseiből állt össze a Decemberi versike? Ha rájöttél, a megfejtést december 20-ig vagy hozd be a könyvtárba, vagy küldd el a gyakkonyvtar@gmail.com címre! A jutalom nem marad el! 🙂
Decemberi versike
Decemberben már
deret darál,
fákra fészkel
rá a tél.
Zúzmara hull
hangtalanul,
mezők,
rétek
dombja, völgye
körbe-körbe’
csöndfehér.
Hó a mező takarója,
hűvös a nap, fogy a láng.
Hókirálynak
jégvárában
állok talpig
zúzmarában.
Játszom én és néha este
fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak,
gyerekek.
(Segítségedre lehet a Jön a Mikulás című kötet! )
Gárdonyi Gáza születésének 150. évfordulója alkalmából 2013 Gárdonyi Géza Jubileumi Emlékév lett
Gárdonyi Géza eredeti neve Ziegler Géza (Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) Életműve átmenet a 19. századi romantikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedékkel születő szecessziós, naturalista stílus között. Legtöbben a történelmi regényeit ismerik, például az Egri csillagokat vagy a Láthatatlan embert. A Ziegler család Géza születése után sokat költözött. Géza Budán kezdte meg elemi tanulmányait, de nem tudta itt befejezni, hiszen a család vándorlása tovább folytatódott. 1878-ban érettségizett le, majd az Egri Érseki Líceum növendéke lett.
1888. július 1-jétől átmenetileg a Hazánk hírlapírója lett, majd a Szegedi Híradó munkatársa volt. Egyidejűleg 1888. december 25-étől 1890. április 1-jéig szerkesztette az újság mellékletét, az általa alapított Szögedi Paprika című élclapot is. 1894-től a Feszty Árpád-féle körképvállalat titkáraként dolgozott, feladata a körképet népszerűsítő riportok megírása volt.
Az „egri remete” legenda még életében kialakult, de ez cáfolható, mert gyakran indult útnak Magyarországon belülre és kívülre is. Járt Konstantinápolyban, ahol anyagot gyűjtött az Egri csillagokhoz, illetve Franciaországban gyűjtött ihletet A láthatatlan ember megírásához.
Élete utolsó évtizedeiben rengeteg időt szentelt természetszeretetének. Sokszor járt a Buda környéki hegyekben és gyűjtögette az ott található növényeket. Egri háza körül hatalmas botanikus kertet alakított ki. Foglalkoztatta a környék ízeltlábú-faunája. Emellett szívesen játszott hegedűn, gyakran rajzolt, festett, és fényképezett.
1922. október 14-e után kezébe többé tollat nem vett, s ötvenkilenc esztendősen elhunyt.
Kortársai:
• Benedek Elek
• Füst Milán
• Juhász Gyula
• Karinthy Frigyes
• Móra Ferenc
• Tamási Áron
• Ady Endre
• Jókai Mór
• Kosztolányi Dezső
• Móricz Zsigmond
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za
Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Im sírotokra emlékkő se jut.
Madách Imre: Az aradi sírra (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
Aulich Lajos tábornok (1792-1849)
Damjanich János tábornok (1804-1849)
Dessewffy Arisztid tábornok (1802-1849)
Kiss Ernő altábornagy (1800-1849)
Knezić Károly tábornok (1808-1849
Láhner György tábornok (1795-1849)
Lázár Vilmos ezredes (1815-1849)
Leiningen-Westerburg Károly gróf tábornok (1819-1849)
Nagysándor József tábornok (1804-1849
Poeltenberg Ernő tábornok (1813-1849)
Schweidel József tábornok (1796-1849)
Török Ignác tábornok (1795-1849)
Vécsey Károly gróf tábornok (1807-1849
A meséhez mennyi bizalom kell,
hogy kavics-mód sok legyen a kincs,
és a mondott rózsa illatozzék,
és nyisson az álmodott kilincs.
Weöres Sándor: A meséről (részlet)
Facebook