Tündéri álmok – olvastad már?

tunde2

Tündéri álmok
Írta: Gwyneth Rees

Először is le kell szögezzem, hogy e sorok írója 3 éve olvasta a Tündéri álmokat. Ennek ellenére megpróbálok néhány mondatot írni róla, hátha te is elolvasod, és kiigazítod itt-ott.

Főhősnőnk édesanyjával beteg nagymamája házába költözik és felfedezi, hogy az ágy egy átjáró az álomtündérek világába. Két tündérrel hamarosan össze is barátkozik. De nagymamája a halál küszöbén van. Le kell mondania apró barátnőiről, hogy átadja az ágy varázserejét nagymamája kórházi ágyának, és így ő az álomtündérek világába szenderülhessen. Igen ám, de ahhoz, hogy egy ilyen ágy varázserejét át lehessen adni, tündérkörbe kell állnia az új ágy körül azoknak, akiknek a régi a varázserejét köszönheti. Azt, hogy hogyan lesz egy ágynak mágikus ereje, megtudhatod a könyvből.

Akik azt hiszik, hogy ez egy dedós mese ovisoknak, azok kellemesen fognak csalódni.

Írta: Hanakochan

Tündérpor – olvastad már?

Tündérpor 

Írta: Gwyneth Rees

A tündérpor megkapó és varázslatos, tündérekről szól és gyerekekről, mégsem gyermekmese, több annál.

Először is le kell szögeznem, hogy e sorok írója három évvel ezelőtt olvasta ezt a “mesebőrbe” bújtatott varázslatot, mégis megpróbál most visszaemlékezni rá, és írni róla valamit.

A főhősnőnk, Rosie egy skót kislány új otthonba költözik, ahol összebarátkozik két kis tündérkével. De kedves, és aprócska barátnője egy napon megbetegszik, és neki kell meggyógyítania. Segítségképpen csak annyit árulnak el neki, hogy hogyan születnek a tündérek…

Az írónak további két tündérekről szóló könyvét olvastam, a Tündéri álmokat és a Tündérkincset.

Írta: Hanakochan

A hónap szerzője Kiss Ottó

Blogunk történelme során először elmaradtunk egy kicsit A hónap szerzőjével, ráadásul decemberi választottunk, Kiss Ottó szerepelt kedvenc költészeti blogunkon, a Költögetőn is. Így aztán azt javaslom, hogy együtt olvassátok a kettőt! 🙂

„ – És te hogy lettél író?
– Írtam egy könyvet. Aztán még egyet és még egyet.”

Kiss Ottó író, újságíró, költő 1963. október 10-én született Battonyán. Számunkra különösen érdekes lehet, hogy a “mi” főiskolánkon, a szomszéd épületben lévő Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, majd a József Attila Tudományegyetemen tanult (ma mindkettő a Szegedi Tudományegyetem nevet viseli – és még a mi iskolánk is).

Azonban nem tanárként keresi a kenyerét, 1990-től szabadúszó újságíró lett. 1992–1997 között a Gyulai Hírlap szerkesztője volt, 2000-től a békéscsabai Bárka című folyóirat munkatársa. 1996 óta publikál rendszeresen. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ír, verseket és prózát is. Írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Több munkáját lefordították németre, angolra, franciára, japánra, szerbre, bolgárra, svédre, horvátra, szlovákra és beás nyelvre.

Igazán ismertté akkor vált, amikor megjelent Csillagszedő Márió című könyve. Népszerűségét mutatja, hogy pillanatok alatt elfogyott az összes példány és 2003-ban a Magyar Írószövetség neki ítélte az Év Könyve – díjat.

Kiss Ottó rímtelen verseket, úgynevezett „svéd” gyermekverseket ír. Ezekben a versekben az érzések, gondolatok játszanak főszerepet. A szöveg minden esetben egyszerű, könnyen érthető, legtöbbször mégis elgondolkodtató, a nyelvi játékoktól sem mentes.  Az Ami a szívedet nyomja : mai svéd gyermekversek című kötet a névadója ennek a stílusnak, de a nagyszerű Ágai Ágnes verseit is nevezhetjük “svéd” gyermekverseknek.

A Csillagszedő Márió és az Emese almája (2006) is olyan verseket tartalmaz, amelyek gyerekhez és felnőtthöz, vagy ahogyan Kiss Ottó mondta: „a minden felnőttben benne élő gyermekhez” egyaránt szólnak. Mindkét kötetből egy család, illetve a főszereplő kisfiú és kislány életébe pillanthatunk be. Legújabb verseskötete 2009-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában A nagypapa távcsöve címmel.

Nemrégiben indította el blogját a http://kissotto.blogspot.com/ címen, ahol egészen friss verseket is olvashattok tőle. Pl. vasárnap a havazás örömére íródott a Holle anyó.

Gyermekek részére nem csak verseket, hanem regényt is írt már, A terepasztal lovagjai című könyvét a 8-10 éves korosztálynak ajánlja.

Ha igazán jó, de szokatlan formájú és stílusú verseket szeretnél olvasni, esetleg a regényre is kíváncsi vagy, keresd őket a könyvtárban! Részlet az Emese almájából

 

Olvass utána:

Karácsonyi meglepetés – új könyvek a könyvtárban!

Jó hírünk van!
Könyvtári kis karácsonyfánk alá új könyvek kerültek!
Reméljük, találtok kedvetekre valót közöttük, gyertek!
Íme egy kis kóstoló:

A versek kedvelőiek:

  • Friss tinta!
  • Tóth Krisztina: Állatságok
  • Péter Erika: Verselhetek
  • Lackfi J.-Vörös I.: Apám kakasa

A meseszeretőknek:

  • Boldizsár I.-Szegedi K.: Királylány születik
  • Pálfy Zsolt: Csigalétra
  • Cigány mesék

A sorozatok kedvelőinek:

  • A Vad Foci Banda 3. – Félix, a tornádó
  • Geronimo Stilton: Ezer mozzatella, nyertem a pocoklottón!
  • Térdnadrágos detektívek klubja – A kísértet-orgona 
  • Hot Dogs 3. – Takarítani szigorúan tilos!
  • High School Musical 4. – A jövő fantomja

 

 

 

 

Jó olvasást!

Te már olvastad? A Minimax az olvasásért

A Minimax weblapján találtunk a következő felhívásra, s ajánljuk a figyelmetekbe:

Te már olvastad?

Szeretnéd tudni, mi volt Kepes András vagy Udvaros Dorottya kedvenc könyve? Mit olvasott szívesen Geszti Péter vagy Kéri Kitty? Miért tartja fontosnak Buda Gábor, az Alma zenekar frontembere, hogy olvassunk? Mindezt megtudhatod, ha velünk tartasz október 5-től!

Új kezdeményezésünk októbertől több hónapon keresztül számos pályázattal és az olvasást népszerűsítő kisfilmmel jelentkezik majd a tévénkben, a magazinunkban és itt a weboldalunkon is. A kampányban sok könyvtár és könyvkiadó vesz részt, emellett ismert emberek, színészek, sportolók is segítenek nekünk az olvasás népszerűsítésében. Szeretnénk, ha kezdeményezésünkkel nemcsak többet olvasnál velünk, hanem megosztanád másokkal is véleményedet kedvenc könyveidről és Te is megismernéd másokét!

Az olvasás mellett arra is biztatunk, hogy nézz körül az oldalunkon:

Játszhatsz kvízjátékot, írhatsz mesét, örökbe fogadhatsz könyvet, és ha elég élénk a fantáziád a barátaiddal, akár meg is filmesíthetitek kedvenc olvasmányotokat. A legügyesebb és legkreatívabb pályázókra értékes könyvcsomagok és ajándékok várnak.

minimax

 

Harry Potter elindult Londonból

Megtartották a Harry Potter és a Félvér Herceg című, a Harry Potter könyvsorozat hatodik részéből készített film világpremierjét Londonban. Mint tavaly ősszel beszámoltunk róla, eredetileg 2008 novembere lett volna a bemutató időpontja, majd 2009. július 17-ét tűzték ki, végül e héten kedden, azaz 2009. július 7-én került ténylegesen sor a premierre. Ettől kezdve a világ mozijai sorra műsorukra tűzik a filmet, hozzánk július 23-án érkezik!

Várjuk véleményeteket a hozzászólásokban, hogy hogy tetszett a film!

2001, a Harry Potter és a bölcsek köve bemutatója óta eltelt 8 év alatt a szereplők is felnőttek, íme egy kis összehasonlítás:

Tintaszív meseíró pályázat

Egy jó kis pályázatot ajánlunk a figyelmetekbe, ami éppen a nyári szünidőre való!

A Fórum Home Entertainment és a Tini Lady Magazin – Cartoon Network Magazin meseíró pályázatot hirdet 6-14 éves gyerekek számára.

A pályázaton 6-tól 14 éves korig bárki részt vehet, maximum 3 pályaművel. A pályaművek témája a Tintaszív című film DVD- és Blu-ray- megjelenése kapcsán:

Ereszd el fantáziád – írd meg saját mesédet!

A pályázók bármilyen stílusban írhatják műveiket, semmilyen műfaji megkötés nincs, a terjedelme ne legyen több 2000 karakternél.

Beküldési határidő: 2009. július 31., péntek

Ha érdekel, olvasd el a részleteket, aztán hajrá, ereszd el a fantáziád!

A film alapját Cornelia Funke Tintaszív című regénye adja. A könyvet megtalálod könyvtárunkban is!

Egy kis segítség, ha még nem láttad a filmet:

Dedikált Kányádi kötetek

Tegnap tovább szaporodott dedikált könyveink száma, mert Sanyi bácsi – mindenki így szólítja Kányádi Sándort – volt olyan kedves és türelmes, hogy a Somogyi Könyvtárban nektek ajánlotta a Tavaszi tarisznyát és a Bánatos királylány kútját. Hogy milyen Sanyi bácsi, sok sok gyönyörű vers, mese és történet írója? Szerény, kedves és bölcs. És nekünk Juszti nénivel nagyon jó volt őt hallgatni.

kanyadi11

Sóhajtás

Kútnak lenni volna jó
utas-itatónak,
diófának vagy a fán
füttyentő rigónak.

Rigófüttynek volna jó,
lenni bár egy hangnak,
jönni-menni volna jó
akárcsak a harmat.

Sanyi bácsi – azon túl, hogy az életéről és a tapasztalatairól mesélt úgy, hogy mindenki szerette volna még tovább kanyadi2hallgatni – , verset is mondott, köztük azt a szonettet is, amit itt olvashattok:

Lőrincze Lajos emlékének

porában is áldott kiért
és ezerszer áldott ki által
akár a szív fölött a vért
szembefeszült a másvilággal

meg akkor váltódott e nép
és küldetését akkor kapta
mikor a röggel az igék
magyarul hulltak a halottra

hazánkká akkor lett örökre
ez a sokszor ege-se-földje
töredékes nyelvünk-honunk

s a jövendőbe glóriával
léptünk a nyitott síron átal
mondván por és hamu vagyunk

Végül a Kaláka együttes előadásában A Dél keresztje alatt című vers:

Ha nem indulna, kattints ide.