ÖSSZKÉP

Reggel 10-kor a tanszék hallgatói kivételesen nem órákra mentek, hanem meghallgatták társaik kutatásainak eredményeit. A 20 perces előadásokat rövid viták követték, amely során mindenki megoszthatta véleményét, feltehette kérdéseit az adott témával kapcsolatban, vagy gyorsan bekaphatott valamit ebédre, esetleg elrágcsálhatott egy répát. De hogy a lényegre térjünk, nézzük meg, kik alkották a zsűrit, kik vettek részt a versenyen, és nem utolsó sorban, kik nyerték meg azt!

A zsűri tagjai: Dr. Farkas János, Dr. Szabó Tibor és Dr. Gombos József

Az előadók:

Gémes Yvett (III.évf.): Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében (témavezető: Jancsák Csaba, Balogh László)

Kovács Andrea (III. évf.): Politikai kommunikáció a civil újságírásban (témavezető: Kiss Mária Rita)

Máté Ibolya (III. évf.): A dán termelőiskola relevanciája és a fiatalkorúakra való hatása  (témavezető: Jancsák Csaba)

Antós Judit (III. évf.): Nők a közjogi méltóságok politikai imázsstratégiájában (témavezető: Kiss Mária Rita)

Deli Alexandra (III. évf.): A szegedi ifjúság tömeg- és magaskultúra fogyasztása (témavezető: Jancsák Csaba)

Kassai Szilvia (II. évf.): Drogrehabilitáció (témavezető: Laki Ildikó)

Varga Tamás (II. évf.): Fiatalok érdekvédelmi politikája a Facebook-on (témavezető: Kiss Mária Rita)

Tóth Szandra ( Kisebbségpolitika MA II. évf.): A mediális rasszizmuskezelő technikák hatásai Magyarországon (témavezető: Kiss Mária Rita)

Fehér János Zoltán (Kisebbségpolitika MA  II. évf.): Piros- Fehér- Zöld, nemzet és magyarság az LMP politikai gondolkodásában (témavezető:  Kiss Mária Rita)

A helyezettek:

I. Gémes Yvett és Fehér János Zoltán

II. Antós Judit és Kovács Andrea

Aki nem tudott eljönni a konferenciára, az se szomorkodjon, ugyanis most elolvashatja az első helyezettek - Gémes Yvett és  Fehér János Zoltán – munkáinak összefoglalását.

Gémes Yvett: Siketek és hallók a vízilabda világában az élettel való elégedettség tükrében

Vízilabda Magyarországon nagy szépszerűségnek örvend, több olimpia bajnoki címmel büszkélkedhet a magyar vízilabda válogatott, de ez a siker nemcsak a hallók sportjáról mondható el. A siket vízlabda válogatottunk is begyűjtött már számtalan siketlimpia bajnoki címet. Ugyanaz a sport, hasonlóan jó eredményekkel, ugyanazokkal a szabályokkal, de a két vízilabda csapat más-más nehézségekkel küzd meg az életben és a medencében is.

Kutatási kérdésem a vonatkozó szakirodalom tanulmányozása után, valamint a sport világában átélt személyes tapasztalatimból kifolyólag az, hogy a sportolás, a vízilabdázás hogyan befolyásolja az egyén élettel való elégedettségét.

Kérdőíveztem és interjúztam a kutatási kérdésem megválaszolása érdekében. Kétféle kérdőívvel dolgoztam. Egy saját összeállítású, a dolgozatom szempontjából fontos kérdéseket kérdeztem le és a Diener féle élettel való elégedettség kérdőívét használtam.

Következtetésül levonhatjuk, hogy a hallássérülteknek a sport sokkal többet adhat, mint a hallóknak, nagyobb lehetőséget, színesebb életet biztosít. A sport egy remek lehetőség a siketek számára, hogy életüket megváltoztassák. A vízilabda által több út nyílhat ki, életük pozitív irányba mozdulhat. A siketek zárt közösségével ellentétben a hallássérült vízilabdások elégedettebbek az életükkel, boldogabbak a mindennapokban, stabilabb kapcsolatok jellemzik Őket, társasági életet élnek, életkörülményeik jobbak és közelebb érzik magukat az ideális élethez. A sport nemcsak a fizikai képességet javítja, de az integrációt, a társas beilleszkedést is segíti. A csapatjáték által az egymásrautaltság mellett megtanulják a közös művelet összehangolását, amik erősítik a csoporthoz, közösséghez való tartozást. A siketeket körülvevő környezet elfogadása, megbecsülése nélkül ezek a sportolók nagyon nehezen tudnak szakítani a társadalmi stigmákkal. A sport egy igazán jó út arra, hogy a siketeket elfogadják, közelebb kerüljön hozzájuk az átlagember, ezáltal integrálódhassanak a nagytársadalomba, ahol nem fogyatékosként kezelik Őket.

Fehér János Zoltán: Piros- Fehér- Zöld, nemzet és magyarság az LMP politikai gondolkodásában

Dolgozatomban a magyar ökopárt, az LMP viszonyát vizsgáltam a nemzeti tematika elemeivel, melyek általában nem képezik szerves részét az ökopártok értékrendjének, retorikájának.

Komplexen vizsgálatom során először a potenciális választóknak szóló alapdokumentumokat és a 2010-es választási programot elemeztem, majd Juhász Géza OPT elnökségi tag szóhasználat-gyakorisági vizsgálatának másodelemzésével, valamint a parlamenti napló tartalomelemzésével a parlamenti vitáiban való részvételt vizsgáltam. A vezetőség véleményének elemzését követően a párttagságot kerestem meg kérdőíves kutatással, beemelve az ISSP kutatás 2003-mas kérdőívének, a Csepeli és mtsai. által jegyzett interetnikus kutatásának témáit, valamint a jobboldali nemzeti retorika elemeit. Zárásként két parlamenti képviselőt, Dorosz Dávidot és Mile Lajost kérdeztem meg szakmai interjú során, visszacsatolva az eddigi eredményeket.

A párt egyoldalú kommunikációja során nem élt a nemzeti tematika lehetőségeivel, a parlamentben felrótták a baloldali pártok felelősségét a nemzethez való érzéketlenségben és egy befogadó, Európához kötődő nemzettípust állítottak fel, melynek részei a határon túli magyarok. A párt depolitizálná a nemzeti traumákat és feltárná a diktatúrák bűneit. A főként magasan kvalifikált fővárosi nem mutatott etnocentrikus jegyeket, közel érezte magát a reformkor személyeihez és szimbólumaihoz, viszont a radikális politikai irányzatok szimbólumaitól nagy távolságot érzett. A pártban három irányzatot véltem felfedezni, a jogállami és európai értékeket követő baloldaliakat és SZDSZ-közelieket, valamint a helyi értékekre koncentráló lokálpatriótákat. Dorosz Dávid egy szolidaritásra épülő kultúrnemzeti nemzetképet vázolt fel a magyar szimbólumok felhasználásával, míg Mile Lajos egy nemzeti liberális alapokon nyugvó, politika felett álló nemzetet támogatott. Összességében elmondható, hogy az LMP befogadó kultúrnemzetre épít, de ennek tartalmáról még nem folyt érdemi diskurzus.

Tózsa Mikolt

Társadalmi Tanulmányok I.

SZTE-JGYPK

(képek: Kiss Mária Rita)