356239
Ma
Tegnap
Ezen a héten
Előző héten
Ebben a hónapban
Előző hónapban
Összesen
8
41
49
354165
972
1238
356239

IP: 3.235.42.157
Szerver idő: 2024-03-19 09:15:16

A szocialista realizmus megjelenése a képzőművészetben

 A társadalomtörténetet nem csak a történelmi vonatkozások által ismerhetjük meg, hanem kulturális elemeik alapján is. A képzőművészet, az irodalom, a divat, rendkívül jól visszaadja különböző korok hangulatát, és ezáltal jobban megismerhetjük, közelebb kerülhetünk hozzá.

A szocialista realizmus, egyszerűbb nevén a szocreál tulajdonképpen a marxizmus- leninizmus világnézetén alapuló alkotást jelenti, mintsem egy új alkotói stílust. Elsősorban olyan országban volt jelen ahol a Szovjetunió volt hatalmon, de ezen kívül Mexikóban, Olaszországban is akadtak híres képviselői. Célja az, hogy elhitesse az emberekkel, hogy minden a legnagyobb rendben van, mindenkinek van elég pénze és még a szórakozásra is jut idő, az ország vezetése pedig jó kezekben van.

 Az első világháborút követően alakult ki az orosz avantgarde művészet elfojtásaként, ez a politikai ideológiával telített stílusirányzat. A szocialista festőnek magáévá kellett tenni a marxista esztétikát, azonosulnia kellett a kommunizmus eszméivel.
Magyarországon szovjet mintára alakult ki az 1950-es években, egészen pontosan a sztálinista akadémizmusnak a hűséges másolata volt. 1949-ben a hatalomátvétel után a kultúra is jelentős alakításokon esett át. Megszüntették a korábbi művészcsoportokat, ehelyett csak szovjet típusú munkákkal jelentkezhettek a magyar művészek.

 Realista stílus a festészetben és szobrászatban, mögötte nem titkoltan ideolikus tartalom. - Ezzel lehetne legjobban jellemezni a kor művészetét. A hivatalos festők megfestették a kitüntetett sztahanovisták, teljhatalmú politikusok, vezérek portréját, a boldogan dolgozó parasztokat, munkásokat, ezek úgynevezett tematikus festmények voltak. Ezek az alkotásokra jellemző a precíz, pontos ábrázolás, a szépség megjelenítése, de ez is csak a propaganda egyik eszköze.

 Fontos volt, vezetők körül a személyi kultuszt megteremteni, és ehhez kiváló eszköz a festészet, szobrászat, és az irodalom alkalmazása.

Az építészetben a panelházak, lakótelepek építésében bontakozott ki leginkább, pl. Dunaújváros (Sztálinváros) . Jellemzőek voltak a stabil vasbeton szerkezetek, nagy belmagasság, horizontális szimmetrikus elrendezés. Kialakulását annak köszönheti, hogy ipari városok létrejöttével szükség volt arra, hogy sok embert telepítsenek ezek köré a központok köré, ezért szükség volt gyors, és viszonylag olcsó megoldásra. Így tömegesen, új városrészek, lakótelepek alakultak ki, emiatt van az, hogy a gyulai lakótelepi általános iskolámmal találkoztam már Szegeden vagy Budapesten is. Ebben a stílusban létrehozott épületeket a köznyelv gúnyosan „Sztálinbarokknak ” is nevezi. Azt azonban kevesen tudják, hogy az építészet valójában a Bauhausnak sokkal többet köszönhetett, mint a szovjet kommunizmusnak, és a rajtuk lévő domborművek, mozaikok, szobrok pedig valamilyen izmusokból erednek. A szobrászatban „tömeggyártásban” készültek a monumentális szobrok,- bizonyára mindenki ismeri a több méteres Sztálin, Lenin szobrokat, ezen kívül katonákat, politikai vezetőket, munkásokat ábrázoltak.

Érdemes kiemelni néhány magyar alkotót:

Bán Béla (1909-1972)
 Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár. A realista expresszív festészettől kezdve a szürrealizmusba, kubizmusba is belekóstolt. Képei között találhatunk szürrealista alakokat, portrékat, de a szocreál propa-gandafestészet vonásait is hűen visszaadja. A Ganz Villamossági Gyár sztahanovistája (1950) c. képe egy kiváló példa arra, hogy milyen idillikus hangulatban, családi körben ábrázolják a sztahanovista dolgozót, ezen kívül a kor ruházatát, bútorzatát is érdemes megfigyelni rajta. A kép főszereplője nem csak kiváló dolgozó, és apa, hanem hű sztálinista is, állapíthatjuk meg a falon függő Sztálin portréból.

 

 

 

 

Glatz Oszkár (1872-1958)

Nagybányai posztimpresszionista festő, akire jellemző az alakábrázolás, különös gondot fordítva a népviseletre, a mozgás, dinamizmus megörökítése és a plein air festés, a táj és az ember egységének ábrázolása. Portréin, életképein gyakran jelenik meg a gyermekkor, fiatalkor. 

Miután már nem ment Nagybányai művésztelepre, a felvidéken, Bujákon, meg a Dunántúlon festett, így a Balatonnak is nagy festője lett. Itt készült 1901-ben az egyik leghíresebb képe a Birkózó fiúk.

 

 

 

 

 

Barcsay Jenő (1900-1988)

Kossuth-díjas festő, grafikus, főiskolai tanár. Festészetének korai korszakában komor fény-árnyék játékok jelentek meg képein, az expresszionizmus hatással volt rá. Később kialakult egy senki máshoz nem fogható sajátos konstruktivista stílusa. Nonfigurális és figurális ábrázolás egyaránt jellemző rá. 

Híres művészet-pedagógiai munkássága is, Művészeti anatómia című könyvét tankkönyvként használják. Sárga templom kereszttel (1966) c. festményén jól látható konstruktivizmusa, amely emlékeztet a szocreál építészetben használt erős, határozott szerkezetekre.

 

 

 

 

         Nem csak a szocializmusról, hanem más korszakról is tökéletes képet fest a képzőművészet, fontos az, hogy ne csak a történelmi évszámokkal, csatákkal legyünk tisztában, hanem a művészeti irányzatokkal is tisztában kell lennünk ahhoz, hogy a társadalom történetét átlássuk.

 Akit a társadalomtörténet és a képzőművészet egyaránt érdekel, annak figyelmébe ajánlom Szabó Tibor - Magyarország társadalomtörténete a képzőművészetekben c. kurzusát, ott ilyen, és ehhez hasonló ismeretekre tehet szert.

Tar Brigitta
Társadalmi tanulmányok II

 

Share on Myspace