ÖSSZKÉP

 Ismerjük-e a munka ünnepének történetét?

Sokan úgy vélik, hogy május elseje kommunista ünnep, pedig valójában a szocialista országok csak felkarolták a „munkások ünnepét”, melyet a „munka ünnepévé” neveztek át.

Története egészen a brit ipari forradalomig nyúlik vissza, amikor Robert Owen, gyártulajdonos 1817-ben megfogalmazta és közzé tette a munkások követelését, benne a 10-16 órás munka 8 órára való csökkentését a „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (eight hours labour, eight hours recreation, eight hours rest) szlogennel.

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetéssorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. Az esemény negyedik napján, azaz május 4-én a helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ahol a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrökre.

1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.

A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett.

Tudjuk-e, milyen jelentős események történtek hazánkban ezen a napon?

A Magyar Televízió hivatalosan 1957. május 1-jén kezdte meg működését, amikor a május 1-jei ünnepségekről, felvonulásokról sugárzott műsort, benne kiemelt műsorszámként Kádár János ünnepi beszédéről.

1968. május 1-jén került forgalomba az első hazai gyártású orális fogamzásgátló tabletta. Mivel a születésszabályozást befolyásoló tabletta megjelenése az államszocializmus alatt történt, a jelentős eseményről csak három országos napilap számolt be egy-egy rövid kis hírben. Kádár János kifejezetten ellenezte a tabletta bevezetése körüli felhajtást.

1973. április végén a következő hír jelent meg az Esti Hírlap hasábjain: „Tudatjuk mindenkivel, hogy együttesünk 1973. május 1-jétől P. Mobil - Perpetuum Mobile - néven működik tovább.”

1992. május 1-jén a pestszentlőrinci strandon rendezték meg az új nyár köszöntésére az első víz nélküli Strandfürdő Fesztivált.

Mi változott?

Észrevehettük, hogy a régebbi időkben - különösen a szocialista évek alatt - valahogy sokkal nagyobb jelentéssel bírt a május elseje hazánkban, mint manapság.  Az idősebb generáció úgy számol be az ünnepről, mint a felvonulások, majálisok, sörök és virslik napja.

„Emlékszem, régen minden évben ezen a napon felvonulás volt, és persze mindenek előtt Kádár János beszédét kellett heves tapsviharral örvendeztetni. Majd mehettünk, amerre láttunk. Ihattuk az olcsó sört, és ehettük az olcsó virslit, míg a gyerekek a körhintánál álltak sorban. Egyszóval engedték, hogy éljünk kicsit, és ennek a kisember igazán tudott örülni.”

Csakhogy ma már sem a sör, sem a virsli nem olcsó, és ugyanez érvényes a különböző forgókra is. Vajon megengedheti-e magának a kisember, hogy családjával egy kint töltött nap után ott hagyjon akár több 10 000 forintot? Kiknek szól ma a majális? És hol a munkásosztály?

Császár Dorina

Társadalmi tanulmányok BA