ÖSSZKÉP

Márai Sándor: Az árva című elbeszélés értelmezése

Meddig, miért, és hogyan szeressünk? Márai megszokott elgondolkodtató stílusában megírt egyik novellája, Az árva elemzése, mely meg-megragad egy szeletet az élet fontos kérdései közül. Novella és elemzés az emberi szeretet csodájáról. 

Nem a legkönnyebben olvasható, értelmezhető művek közé tartozik Márai Sándor egyik alkotása sem. Mégis megragadó és elgondolkodtató stílusával, addig még fel nem fedezett húrokat penget meg az ember lelkében.

Márai öt kisebb egységre osztotta fel az elbeszélést. Az első részben a történet előzményét írja le, bemutatja a helyzetet. A második rész várakozással teli, megtörténik az árva előzetes jellemzése. A harmadik részben a várakozásnak vége, megérkezik az árva. Nem várt és igen meglepő fordulat következik. Az előzetesen gyermeknek gondolt árva valójában egy Flóránál huszonkét évvel idősebb nő. A negyedik rész leírja az első aggodalmakat, élményeket, majd az árva valódi jelleme kerül bemutatásra. Az ötödik rész Flóra és az árva közös életének egy-egy mementóját taglalja, illetve az árva halálát. Végül Márai egy rövid konklúzióval zárja művét.

Flóra egy ötvenkét esztendős, magányos nő, aki egyedül érzi magát, bár körülveszik rokonai, barátai. Az elbeszélő egy rokon, Flóra nénikéje. Kicsit kívülállóként mesél, egyfajta narrátori szerepkört tölt be, de mégis Flórához tartozik.

Flóra az egyedüllét és a szeretethiány miatt úgy érzi, hogy szeretne befogadni egy árvát, ezért hirdetést ad fel. Ez az alapindíték. A pozitív visszajelzés után feszült, reménnyel teli várakozás lesz úrrá rajta. Úgy mutogatja mindenkinek a kapott levelet, mint egy gyermek. Sajnos, ezt a várakozást nem öröm váltja fel, hanem csalódottság. Emellett szégyent érez amiatt, hogy felsült rokonai, ismerősei előtt. Mindezek ellenére végül a szeretete felülkerekedik minden negatív elemen.

A kívülállók, - a történt események meglepett szemtanúi - ugyanúgy várják az árvát. Szánalmat éreznek Flóra kialakult szerencsétlen helyzete iránt. Meglepődnek a szereteten, ami belőle árad, és meghatottan veszik tudomásul a szeretetet tanúsító rokonuk, ismerősük tiszta lelkének milyenségét.

Az árvából persze csak önzés árad és kapzsiság. Márai szavaival élve „ravasz volt, mint egy öreg medve… Műveletlen volt, falánk, rosszindulatú, kapzsi.” Ravasz volt, hiszen jól eltervezte, hogyan fogja kihasználni Flórát. Az olvasó még nem tudja, de a hirdetésre érkezett választ ez az ’árva’ írta. Semmi mást nem csinált, amíg Flórával élt, csak élősködött rajta. Ennek láttán a rokonok, barátok, Kristóf bácsi próbáltak tenni valamit, de az ügyvéd is csak hümmögött, hiszen az iratokkal hivatalosan minden rendben volt.

 Több módon is lehetne értelmezni Márai Sándor elbeszélését. Jelképezhetné az árva a kegyetlen, önző életet, ami kövér élősködőként nyom el és veszi semmibe a szeretetet, az ember gyengédségét. Az élet is ugyanúgy kiszipolyoz, ahogyan Flórát az árva. Flóra elmaradt, nem járt többé társaságba, minden idejét és energiáját az árváról való gondoskodás emésztette fel. Míg Flóra eltűnt és csak munkálkodott, az árva addig egyre csak hízott és élvezkedett. Az árva jelleméről igazából már az első pillanatban teljes képet kaphattunk, a történések, a későbbi jellemábrázolások már csak alátámasztották ezt. „Egy öreg, kövér hölgy szuszogva és nehézkesen… nehezen cipelte nagy testét.” Ezek a szavak súlyos jellemét fejezik ki, már a hangzásuk is elnehezíti az embert.

Szegény Flóra tűrte a terhet, ismerősei értetlenül álltak a helyzet előtt, hiszen Flóra annyira más, mint ez az ember. Az árva még írni se tud rendesen, lusta, önző és tunya. Ezzel szemben Flóra művelt, önfeláldozó és szeretetre éhes, szeretettel teli ember.

Szeretet. Ez a mozgatórugója az egész történetnek. Hiszen a szeretetnek nincs szüksége eszményi alanyokra. A szeretet nem személyválogató, neki mindegy, hogy valaki kövér vagy sovány, fiatal vagy öreg. Nem tesz különbséget, a különbség felett áll. Flórában a magány ötvenkét évében felgyűlt szeretetét kellett megosztania valakivel.

Valójában Flóra nem árvát akart befogadni, hanem az ő szeretete volt árva, csupán gazdát kellett keresnie hozzá. Egy személyt, akié lehet ez a szeretet.

Így lett Flóra maga is árva – a szeretet árvája.

Magyar Anna

Forrásjegyzék:

1. kép: http://youoffendmeyouoffendmyfamily.com/wordpress/wp-content/uploads/2012/10/lonely-old-woman.jpg (Letöltés: 2013. október 26.)

2. kép: http://2.bp.blogspot.com/-_v1uX1bntNs/TbhSrPgDqdI/AAAAAAAAABI/ZhqoGwQS9TM/s1600/Lonely_Rose_by_Demonmiss27.jpg (Letöltés: 2013. október 26.)