ÖSSZKÉP

 A manipuláció

„Miért sikerül némelyeknek másokat újra és újra olyan dolgokra rávenni, amit tulajdonképpen nem is akarnak? Miért veszünk át bizonyos álláspontokat és érveket, pedig határozottan érezzük, hogy saját akaratunkkal és érdekeinkkel szemben cselekszünk? A válasz: Mert manipulálnak minket. Gyakran oly ügyesen manipulálnak bennünket, hogy észre sem vesszük, hogy miként is történik.”[i]

A következőkben a testvéremmel fogok vitatkozni a manipulációról. Elsősorban a médiában betöltött szerepéről, a hétköznapi emberek közvéleményére, a hétköznapi életre gyakorolt hatásáról fogok írni, de kitérek majd ehhez kapcsolódó területekre is. Dóra érvel amellett, hogy nem történik manipuláció, én ez ellen, vagyis hogy a média által tudatosan manipulálnak minket. Felütésként felvetek egy felkapott hírt, ebből fogunk kiindulni, és próbáljuk meggyőzni a másik felet.

Dóra: - Képzeld, most hallottam a híradóban, hogy milyen sok magyar vándorolt ki az elmúlt évek során külföldi országba. Sokan új életet akarnak kezdeni, meg akarnak gazdagodni, vagy csak egész egyszerűen a mindennapi megélhetésüket akarják biztosítani. Van olyan, aki egyedül próbált szerencsét, és a család többi tagját itthon hagyta, míg olyan is akad, aki családostul ment külhonba, abban a reményben, hogy mindannyian be tudnak majd előbb vagy utóbb illeszkedni az idegen államba. Az orvosok és egyetemet végzett magyarok nagyobb része a diplomázást követő egy éven belül külföldre költözik, meg sem próbál a helyi viszonyok között állást találni. Magyarország vezetői aggodalmukat fejezték ki a híradó egyik riporterének, amikor az a témában kérdezte őket. Több millióra rúg azok száma, akik emigráltak az elmúlt években. Ugyanakkor sok kelet-európai, illetve ázsiai menekül az országba, ezzel „hígítva” a magyarok népsűrűségét. Lassan már mi leszünk a kisebbség a saját országunkban. Arra kérik az egyetemistákat, hogy maradjanak itthon, kedvezményeket kínálnak nekik, de ahogy láthattuk előfordult szélsőségesebb módszer is a marasztalásra. Mi a véleményed erről?

Anna: - Tény, hogy általános probléma a magyarok kivándorlása. Engem csak az zavar, ahogyan az emberek közvéleményét próbálják befolyásolni ezen és más területen is. Szerintem a sajtószabadság és a vélemények szabad formálásának súlyos megsértését jelenti az, amit nem csak a mi országunkban veszek észre.

Dóra: - Mire gondolsz?

Anna: - A manipulációra.

Dóra: - Én nem gondolom, hogy manipulálnának minket. Alá tudnád támasztani kérlek a véleményed?

Anna: - Persze, amennyiben te is kifejted, miért gondolod az ellenkezőjét!

Dóra: - Rendben. Először is, tisztázzuk, mit értünk manipuláció alatt.

Anna: - A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint, aki meggyőz, az „beláttatja valakivel, hogy valami való, igaz”, aki viszont manipulál, az „mesterkedéssel visszaélést követ el, a közvéleményt burkolt módon befolyásolja”.[ii] Tehát a meggyőzésben és a manipulációban közös, hogy a másik fél véleményét a folyamat végén megváltoztatod. Viszont amíg a meggyőzésnél a másik fél a kapott információk alapján saját maga vonja le a következtetést, vagyis saját magát is meggyőzi. Ezzel szemben a manipulációnál az eszközöket tekintve a manipuláló személy a másik fél tudta nélkül annak véleményét tudatosan egy adott irányba befolyásolja, annak gondolatait körmönfont módon vezeti. Ilyen formában hamisan, ravaszul győzi meg őt, legalábbis elhiteti vele, hogy meggyőzi egy dologról, míg igazából egyfajta becsapás, átverés áldozata lett a gyanútlan fél. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a beszélő előre megfontoltan manipulatív szándékkal rendelkezett, vagyis tudatosan félre akart vezetni.

Dóra: - Így van, akkor ezt összességében közösen így el is fogadhatjuk, legyen ez a közös alap. Ezt a definíciót alkalmazzuk a médiára, a politikára, stb. Akkor kezdeném én a véleményem alátámasztását. Az előbb megbeszéltek tükrében továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy az említett példában, vagyis hogy a magyarok kivándorlását illetően nem beszélhetünk manipulációról csupán meggyőzésről. Azért állítom ezt, mert elhangzott egy hír, mely szerint „hígul” a magyarok aránya a sok kivándorlás miatt. Az ezt követő információk, interjúk csak ezt támasztják alá. Nincs ebben semmi manipulatív.

Anna: - Én nem értek veled egyet. Abban viszont egyet értek, hogy van a főhír és ezután az ezt alátámasztó adatok, kiegészítések. Viszont az, hogy mindenféle módszerrel próbálják rábírni az egyetemistákat a maradásra, mindezt egy ilyen hazafi csomagolásban tálalva, az már manipuláció. Azért gondolom így, mert az alapvető probléma itt nem kizárólag az egyetemisták költözési hullámában rejlik, hanem az egész országra jellemző tendenciában. Nem csak kizárólag a 22-26 éves korosztály dönt úgy, hogy elhagyja az országot, hanem az idősebb korosztály, 30-35-40-45 évesek is. Ha megnézzük a korosztályok minimum és maximum értékét, már az évek számában is kiválóan megmutatkozik, hogy az idősebbek közül is épp olyan nagy számban vándorolnak ki, mint a húszas éveiben levők. Ebből következik, hogy az a felhívás, hogy az egyetemisták ne hagyják el hazájukat, ezáltal az egész hír, amit úgy tálaltak, mintha csak a hallgatóknak szólna, túllép a meggyőzésen, és már manipulációnak tekinthető. Hiszen a valódi szándék elbújtatása történt.[iii]

Dóra: - Igazad lehet abban, hogy nagyobb azoknak a száma, akik idősebben döntenek kivándorlás mellett. De nem érzem úgy, hogy meggyőztél volna. Ez csak egy példa volt, és nem egyértelműen levonható, észrevehető a hír mögött meghúzódó manipuláció gondolata.

Anna: - Akkor gondolkodom egy másik példán is. Most olvasom Frei Tamás könyveit, amiben a sok egyéb elgondolkodtató dolog mellett felhívja a figyelmet, hogy mennyire kicsiny szelete vagyunk mi a világot mozgató erőknek. A valóságban nagyjából 6-8 multi-milliárdos tartja markában a szálakat, és ők mozgatják a marionett-bábú szerű államokat, országokat, kormányfőket, gazdaságot, médiát, mindent. Egy kicsit konkretizálva ezt: tudjuk, hogy a tőzsdére, az árfolyam-mozgásra a legkisebb események hatással vannak. Tőzsdeelemzők és mindenféle szuperszámítógépek állnak rendelkezésükre a nagy befektetőknek és tőzsdecápáknak, hogy naponta dollár milliárdokat keressenek, mindezt kisebb, szegényebb országok kárán. Ilyen példa erre Görögország esete is. Nagyon leegyszerűsítve és sablonosítva próbálom megfogalmazni. Ez, a világot irányító pár ember eldöntötte, hogy meggazdagodnak egy ország csődbe juttatásán. Előbb felvásároltak nagy mennyiségű görög részvényeket, majd egyszerre dobták őket piacra. Tudni kell, hogy akkor válnak meg tömegesen részvényektől, ha csődöt sejtenek. De ezáltal, hogy ez a 6-8 bennfentes összebeszélve, egyszerre adták el a részvényeiket, azt a látszatot keltették, mintha értéktelenek lennének. A médiában könnyű volt pánikot kelteniük, hiszen egy előre lefizetett újságíróval vagy tv-riporterrel ’bedobtak a csőcseléknek’ egy olyan hírt, hogy csődbe ment az X.Y. nevezetű görög óriáscég. Ezek összessége, mármint a hirtelen részvényeladás és a médiacirkusz a tőzsdén pánikot keltett, így a görög részvények elértéktelenedtek. Számszerűsítve: eddig a részvények 100 Forintot értek, de napról napra csökkent az értékük; az első nap már csak 95 Forint, egy hét múlva már csak 85 Forint. Amikor ilyen alacsonyan vannak az részvényárak, újra felvásárolják a részvényeket, és a 25 Forint (vagyis a részvények 25%-a) az ő zsebükbe folyik be. A baj ezzel csak az, hogy ez a 25 Forint eddig az államé volt; vagyis a Görög Állam részvényei értékének 25%-át elvesztette, ezáltal államcsőd alakult ki. Ez csak egy kicsi részlet abból a sok példából, amit felsorolhatnék, amikor országok mentek, mennek tönkre. Kiemelendő a média szerepe, amely hatalmas szereppel rendelkezik ebben a mocskos és gonosz játékban. A média éhes kutyaként veti rá magát az efféle hírekre, ezáltal még inkább gerjesztve a pánikot a tőzsdén, ami újabb szalagcím lesz az újságokban, ami szintén hat a tőzsdére-ez egy ördögi kör, aminek a végét ember milliók sínylik évtizedeken át.

Dóra: - Nem vitatom, ebben az esetben tényleg manipulációról volt szó. Azt azonban még mindig megkérdőjelezem, hogy a mindennapokra és ekkora hatása lenne a médiának. Nem gondolom, hogy manipulációról van szó a szürke hétköznapokban.

Anna: - Akkor mondok egy testközeli példát. Ha kinyitod a reggeli újságot, akkor általában nagy képekkel illusztrálva, szalagcímes, feltűnő betűs cikkeket látsz. Ez már önmagában manipuláció.

Dóra: - Tévedsz, ez csupán a szöveg szerkesztése, a kiadó dönt valahogy, hogy mit emeljen ki a sok hír közül, mi fontos és mi kevésbé jelentőségteljes. Ez nem manipuláció. Ez tördelés és szerkesztés.

Anna: - Abban van igazad, hogy egy újságnak, magazinnak a külcsínre is oda kell figyelnie. Fontos a borító, mert az emberek sokszor ez alapján választanak. Ami viszont a manipulálás részéhez tartozik az ennél összetettebb. Maradva a példánál két dolgot emelnék ki. Az egyik: amennyiben te egy hírt el szeretnél rejteni, akkor mit tennél?

Dóra: - Természetesen a szó szoros értelmében elrejteném. Nem emelném ki szalagcímekkel, színes nagy betűkkel vagy képekkel, hanem az utolsó oldalak egyikén, kis betűvel, egy bekezdésnyi szövegben írnám le az eseményt.

Anna: - Így van! Pontosan ezt csinálja a média is. De ők olyan híreket rejtenek el, amiről fontos lenne, hogy tudjon mindenki, ami a mindennapi életünket igen is befolyásolná. De azáltal, hogy egyes híreket a már említett módon megkülönbeztetnek a másiktól, tehát az egyiket kiemelik, a másikat ’elrejtik’, ezáltal tudat alatt, de befolyásolnak téged abban, hogy melyik hírt olvasd el, és melyiket hagyd figyelmen kívül. Ők rendelkeznek többlet hírrel, amit okosan és gondosan igyekeznek elrejteni előled, megfosztva téged a hír puszta ismeretétől, nemhogy a véleményformálásról. Ez a manipuláció része. A másik dolog, amit ennek a példának a kapcsán szerettem volna megemlíteni még inkább lehozza a problémát a hétköznapjainkra.

Talán mégis megtalálod az eldugott kis hírek között, amit nem kellett volna észrevenned, mert olyan gondosan rejtették el. Elolvasod a mindösszesen 3 mondatból álló hírt, amely így szól: „Berobbant az osztrák határnál található volt gáztároló. A robbanásban nem sérült meg senki. Az egykor MOL, ma már OMV kézben levő terület vezetői értetlenül állnak a történtek előtt.” Nyilvánvaló, hogy az újságírók rendelkeznek még információval az esetet illetően, ám csak ennyit osztottak meg az olvasóközönséggel. Olyan információk ezek, amik mindenkire tartoznak, mégsem tudunk róluk, mert nem írják meg az újságok. Tudhatnánk róluk, mert jogunk van hozzá, ám ők mégis megfosztanak ettől a jogunktól. Az információ manipulálása történt. A valóságban e mögött a hír mögött annyira összetett és szövevényes eseménysorozat áll, melyet fel sem tudunk fogni.

Dóra: - Érdekes, amit mondasz, ebbe nem is gondoltam volna bele. De most, hogy mondod, nekem is eszembe jutott egy-két ilyen manipulációs eszköz.

Anna: - Felkeltetted az érdeklődésem!

Dóra: - Nem sűrűn nézek híradót, de akkoriban, amikor a Fülöp-szigeteken történt a földrengés meg a szökőár, bekapcsoltam a televíziót. Ugyanakkor azon a héten körülbelül csak kétszer esett szó a Fülöp-szigeteken történt katasztrófáról és az ottani helyzetről, sokkal jelentéktelenebb hírekről meg 5-10 percen át zajlott a tudósítás. Ez hasonló ahhoz, amit már az újságok kapcsán beszéltünk.
A másik dolog, amit megfigyeltem, amivel a pszichénken keresztül próbálnak meg minket befolyásolni. Bár ez a pszichológiai manipuláció egy szegmense csak, mégis érdekes erre rádöbbenni. A híradóban elhangzik 2-3 sokkoló hír. Például terrortámadás a Közel-Keleten, gyermekek alultápláltsága Afrikában, egyre több a hajléktalan Magyarországon, majd a következő hír: új kis panda született a veszprémi állatkertben. Ezután következik ismét 3-4 megrázó hír, majd megint egy állat kölyök születésének híre. Ezáltal próbálják ’elbárgyúsítani’ az embereket, hígítani a zord valóságot, ezáltal is csökkentve az emberek éberségét. Azt üzenik ezzel tulajdonképpen, hogy nincs is, akkora baj a világban, hiszen lám, mennyi jó dolog is történik nap, mint nap. Csak éppen a hírek súlya különbözik - ezzel is befolyásolják az embereket, a józan ítélőképességüket akarják megváltoztatni, elferdíteni.

Anna: - Igen, ezt én is észrevettem, bár nem gondoltam bele a manipulációs célzatába. Összességében mit gondolsz? Meggyőztelek?

Dóra: - Jól van, igazad van, meggyőztél.

Anna: - És akkor még nem beszéltünk a Magyarországon oly népszerű propaganda jellegű manipulációról sem.

Dóra: - Milyen érdekes, hogy ezekbe az átlagember, vagy ha úgy tetszik a „kisember” bele sem gondol. Pedig ha egy kicsit is szélesítenénk a spektrumunkon, ha kicsit is jobban élelmesebbek lennénk és jól informáltak, valóban elkerülhető, legalábbis elkerülhetőbb lenne a mindennapi manipuláció és félrevezetés. Eddig én csak azt hittem, hogy a reklámokon keresztül manipulálják a fogyasztói társadalmat. Ezt mindenki tudja, és erről beszélünk is. Fontosabb viszont, hogy észrevegyük azokat a dolgokat is, ami nem olyan nyilvánvaló. Ne csak mi, mindenki. Nem szabadna hagynunk, hogy ennyire kihasználjanak, megvezessenek minket. Hiszen ez a jogaink megsértése! Nem csak a mi felelősségünk nagy, hanem az ország vezetőié is az lenne. Egy tudatos és ideális vezető nem hagyná, hogy a népét ilyen szinten becsapják. Valóban elmondhatjuk, hogy „ember uralkodik emberen a maga kárára.”[iv]

Köszönöm ezt a vitát!

Anna: - Én is köszönöm! Valóban nagyon érdekes volt. A konklúzió talán ez lehetne: Ne higgy el semmit, amíg utána nem jársz a látszat mögött meghúzódó igazságnak!

Serföző Anna Éva

SZTE-JGYPK

Társadalmi tanulmányok BA II. félév

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.