II.1. Az esztétikai játékelméletek

Az esztétikai játékelméletek szerint a játék és művészet kritériumai azonosak és mindkettő célnélküli, önmagáért való, haszontalan tevékenység. Az esztétikai játékelmélet kiemelkedő képviselői: C. Götze, K. Lange, Rudolf Steiner, Szemere Samu.

C. Götze szerint a játék, hasonlóan a művészi tevékenységekhez, a spontán önkifejezés lehetőségét biztosítja a gyermekek számára.

K. Lange (1885-1921) a játék társadalmi szerepét emeli ki. A játék és művészetek kapcsolatban vannak egymással, közös jellemzőjük a célnélküliség.

R. Steiner (1861-1925), a Waldorf pedagógia megalapozója azt vallja, hogy ingergazdag környezetet kell a gyermek számára biztosítani, ahol a játéknak és művészetnek egyaránt helye van. Sajátos művészi tevékenységi formája az euritmia, a sajátos táncos mozdulatművészet, egyfajta önkifejezési forma.

http://www.steinerseminar.hu

http://en.wikipedia.org

Figyelemre méltó Szemere Samu megállapítása, mert a játékban is domináns elemnek tekintette a képzeletet és az aktív cselekvést.

Igaz-Hamis kérdés


Az esztétikai játékelméletek szerint a játék és művészet kritériumai azonosak és mindkettő célnélküli, önmagáért való, haszontalan tevékenység.

Igaz Hamis