A hegyvidéki területeken az optimálishoz képest kis térségen belül is jelentősen eltérhetnek a természeti körülmények. Megfelelő hóviszonyok esetén, turisztikai szempontból az 1000-2000 m tengerszint feletti magasságban fekvő közép- és magashegységi területek nyújtják a legjobb lehetőséget (Kollarik 1991). Ugyanakkor gátló tényező lehet a téli nehezen megközelíthetőség és lavinaveszély (Alpok, Kárpátok). A hegységekben a közlekedés természetes útvonalai a hágók (a hegygerincek legalacsonyabb, átkelésre közlekedésre, legalkalmasabb részei pl. Simplon-hágó) és a völgyek.

Természetesen a síelés egyes ágazatai eltérő domborzati igényűek. A lesiklás és a síugrás nagyobb reliefenergiájú területeket, nagyobb relatív felszíni magasságkülönbségeket igényel, míg a sífutáshoz a viszonylagos síkfelszín is megfelelő. Az előbbiekre leginkább alkalmas felszínek Európában a magashegységekben (pl. Alpok), az utóbbira pedig Észak-Európában (főként Finnországban) találhatók.

A lesiklásra és a síugrásra legmegfelelőbb térrészek lejtése 12-25% között alakul. Az Alpokban a legkedvezőbb feltételek ott kínálkoznak a sípályák kialakítására, ahol az egykori felszín lepusztulása következtében a miocén kori felszínmaradványokon az ún. hegyláblépcsőkön, valamint a pleisztocén völgyvállakon az általános felszínlejtés mérsékeltebb. A magasabb térszín, az ún. sziklarégió gyakorlatilag alkalmatlan a sísport számára (Herlicska 2000).

A felszín lejtésének érdemi szerepe van a hó vastagságának kialakulásában is. A túlságosan meredek lejtőn a növekvő hótömeg könnyen lecsúszhat (lavina),  a nagy magasságokban fújó erősebb szelek pedig át is áttelepíthetik a havat.

A hegységek formakincse nem elhanyagolható esztétikai vonzerőt jelent a sísportot választók számára. A magashegységek jégkorszaki jég által megformált hegyes csúcsai, éles, csipkézett gerincei, meredek, szakadékos lejtői, mély folyóvölgyei, gleccsertavai igazi látványélményt kínálnak. A táj szépségéhez hozzátartoznak a tengerszint feletti magasság növekedésével változó, a bükkerdőktől a fenyveseken és törpe fenyveseken át a sziklahavasokig húzódó, magassági növényövek is (1. ábra).

Bővebben. http://www.mozaweb.hu/Lecke-Foldrajz-Foldrajz_9-A_hegyvidekek_ovezetessege-100155

1. ábra: A téli Triglav (Júliai-Alpok) Bohinj felől. A szerző felvétele