A lábtenisz, vagy más néven lábtengó közkedvelt szórakoztató játék, melyet játszhatunk teremben vagy kint a szabadban, strandon. Hazánkban is nagyon szívesen űzött szabadidősport, melyet sportpályákon, és strandokon, egyaránt játszanak.

A lábtenisz  1920-as években terjedt el Közép-Európában. A lábtenisz legelső változatát, a kiráylaftát már a múlt század elején is játszották. A harmincas évek közepén a futballisták kedvelt kiegészítő játéka volt a tengó, egy rúd vagy egy háló segítségével két részre osztották a pályát és a játékot párban űzték. A hetvenes évek közepétől az ország különböző részein, elsősorban strandokon kezdtek el szervezni nyílt vagy zártkörű, helyi vagy országos lábtengó versenyeket, ahol az irányadó szabályokat mindig a helyi sajátosságokhoz igazítva a rendezők határozták meg. Az idők folyamán látogatottsága révén kiemelkedett és mintául szolgált a többi verseny számára a siófoki torna, melynek győzteseit ebben az időben kezdték lábtenisz bajnokoknak tekinteni. Ugyan így, az ott érvényes szabályokat ekkor kezdték alkalmazni más versenyeken is. A szövetség megalakítása akkor vált égető szükséggé, amikor kiderült, hogy más országokban is űzik ennek a sportágnak valamilyen válfaját. Az 1989-ben megalakult Nemzetközi Lábtenisz Szövetség (IFTA) jogosult kiírni a nemzetközi versenyeket a tagországok válogatottjai számára.

 A Magyar Lábtenisz Szövetség az alábbi linken érhető el:

http://www.labtenisz.hu/