I.1. Az élő szervezet alaki és működési egysége a sejt


Az angol cell (sejt) kifejezés Robert Hooke angol tudós nevéhez fűződik. A sejt az élő szervezetek egyfajta szerkezeti és működési alapegysége.

 

A négy leggyakoribb elem, amely az emberi test nagy részét (több, mint 95%-át) alkotják a következőek:

  • a hidrogén (H) (10%),
  • a szén (C) (18%),
  • a nitrogén (N) (3%)
  • és az oxigén (O) (65%).

További alkotóelemek a nátrium (Na+), a vas (Fe2+), a cink (Zn2+), a magnézium (Mg2+), a klorid (Cl-), a kálium (K+) és a kálcium (Ca2+). Ezek a nyomelemeknek nevezett anyagok (későbbi fejezetben tárgyalásra kerülnek) többnyire ionos formában játszanak rendkívül fontos szerepet, például enzimek aktív helyének fontos szereplőiként. Azon összetevők, amelyek szenet tartalmaznak, az organikus összetevők, amelyek nem tartalmaznak szenet, azokat inorganikus összetevőknek nevezzük. Például a víz molekulában hiányzik a szén ezért ez egy inorganikus összetevő (H2O). Ezzel szemben a zsírok, fehérjék, szénhidrátok tartalmaznak szenet ezért ezek organikus összetevők.

Az élő sejtek 3 fő komponense a sejtmembrán, a sejtmag és a citoplazma (izomsejt esetében szarkoplazma)