kontextus:

l. azon információk összessége, amelyek valamely szöveg (illetőleg egyes részei) meghatározott értelemben vett nem verbális környezetét adják;

2. a szöveg (illetőleg a szöveg egyes részei) létrehozása idejének és helyének (kronologikus és topológiai hálójának), valamint alkotójának/alkotóinak a szöveg értelme (sensus designatus (rendszerszerű sensus)) és a szöveghez rendelhető világfragmentumra utaló értelem (sensus referens (kontextuális sensus)) szempontjából releváns tulajdonsága.

<Azon jelek/információk összessége, amelyek a szöveg (illetőleg egyes részei) szűkebb és/vagy tágabb értelemben vett nyelvi (verbális) környezetét alkotják; a szöveg verbális és nem verbális környezete.)>

(vs kotextus.)