A mindenkori hivatalos nyelvet, elsősorban annak fonákságait (visszásságait) szívesen használják fel az írók nyelvi jellemzésre, gyakran a humorkeltés eszközeként. Különösen sokszor él vele a korabeli közigazgatási életet jól ismerő Mikszáth Kálmán. Például:

Az államépítészeti hivatal tudomásul veszi megbízottjának jelentését, hogy minden rendben van, s bekéri a vállalkozótól a költségszámlát.

Megállapítja a fizetendő összeget, és felterjeszti a minisztériumhoz jóváhagyás végett.

A minisztérium átteszi a számvevőséghez. A számvevőség jóváhagyja (mert már annak a leírásába csakugyan nem mernék belefogni, ha jóvá nem hagyja), és visszaterjeszti a minisztériumhoz.

A minisztérium leküldi a vármegyéhez, s egyúttal értesíti az adóhivatalt.

A vármegye az egész aktacsomót beterjeszti az állam építészeti hivatalhoz.

Az államépítészeti hivatal approbálja a számlát, és most már folyóvá tétetik az összeg.

(Mikszáth Kálmán: A korlátfa)

További példák.

A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.
Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy multú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága – a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva – önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.
Ennek érdekében az Országgyülés a következő törvényt alkotja:
[...]
Az Akadémia feladatairól

3. § (1) Az Akadémia joga és kötelezettsége, hogy
a) támogassa a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését; támogassa a tudományos könyv- és folyóiratkiadást;
b) őrködjék a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadságán;
c) rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását;
d) feladatainak megfelelő körben képviselje a magyar tudományt a hazai közéletben és a nemzetközi tudományos fórumokon.
(2) Az Akadémia
a) a tudományok művelésére kutatóintézeteket, valamint feladatainak ellátására egyéb intézményeket (könyvtár, levéltár, informatikai rendszer stb.) létesít és tart fenn, e tevékenysége keretében más szervezeteket is támogat, tudományos programokat szervez;
b) a tudományos szakmai követelmények hatékonyabb érvényesítése érdekében az Alapszabályban meghatározott módon tudományos osztályokat, illetve tudományos bizottságokat szervez;
c) kapcsolatot tart tudományos társaságokkal; tudományos kongresszusokat, üléseket szervez;
d) a tudományterületek fejlesztése érdekében pályázatokat ír ki; pályadíjakat ítél oda;
e) más államok tudományos intézményeivel, tudományos szervezeteivel kapcsolatokat tart fenn, megállapodásokat köt;
f) „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” tudományos címet adományozhat; e tudományos cím adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg;
g) a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet az oktatásban és a doktori (PhD) képzésben.
(3) Az Akadémia elnöke kétévenként beszámol az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről.
(4) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémia munkájáról.
[...]

(Magyar Közlöny, 1994/44. szám, 1518. Részlet.)
 

.....................Városi Bíróság
......................./......./......szám
A beadványban erre a számra kell hivatkozni!
 
I D É Z É S:


A beérkezett kérelem alapján a bíróság ....................................................férj és .......................................feleség házassági ügyében a házastársakat meghallgatásuk és kibékítésük megkísérlése végett azzal idézi meg, hogy
.............................évi........................hó..................napján..................................órakor
a bíróság elött (.........................számú teremben) személyesen jelenjen meg.
        A meghallgatáson csak a házastársak lehetnek jelen. Az eljárás nem része a házassági bontópernek, az ott elhangzottak egyik fél hátrányára sem szolgálhatnak.
        Figyelmezteti a bíróság a meghallgatást kérőt, hogy ha a fenti időpontban nem jelenik meg, az eljárást meg kell szüntetni (1952. évi III. tv. 280. § /3/ bekezdése). Az elmulasztott határnaptól számított 15 napon túl igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szünt meg (1952. évi III. tv. 288. § /2/ bekezdése).
        A házasság felbontása iránti per csak akkor indítható, ha a meghallgatást a bíróság befejezetté nyilvánítja.

.................................napján
.......................................sk.
        bíró – titkár                                                                  A kiadmány hiteléül:
                                                                                                            előadó