RÉTEGNYELV, ZSARGON, ARGÓ. – Bizonyos társadalmi rétegek alakíthatnak ki olyan nyelvváltozatot, amely (a csoportnyelvekhez hasonlóan) általában csak a szókincs egy kis részében tér el a köznyelvtől. Az ilyen nyelvváltozatot hívják rétegnyelvnek. Közéjük tartozik a zsargon és a tolvajnyelv, illetve az argó.

A zsargon az egyes társadalmi rétegek által az elkülönülés szándékával létrehozott rétegnyelv.

A tolvajnyelv eredetileg az alvilági elemeknek a titkosság szándékával létrehozott csoportnyelve.

A tolvajnyelv sok szava bekerült a mindennapibb (főként nagyvárosi) nyelvhasználatba. Az ily módon létrejött zsargonszerű nyelvet hívjuk argónak, jassznyelvnek.

Az ezekbe a rétegekbe tartozó szavakkal a szépirodalom csak ritkán él, főként jellemzésre vagy a környezet hangulatának felidézésére használja fel őket. Például:

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki a gyár körül őgyeleg;
helyén a kapszlit nő kapdossa
s elfakult fejű kisgyerek;
s a palánkon hiába néz át,
hiába cipel kosarat,
szatyrot – ha elalszik, fölrázzák
s lebukik, hogyha fosztogat?

(József Attila: Mondd, mit érlel)

Lásd még: Csoportnyelv.