ELŐADÁSVÁZLATOK

- SZÖVEGTAN -

Dr. Vass László

2. A MAGYAR SZÖVEGNYELVÉSZET ELŐZMÉNYEI, KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE

        A nemzeti és az egyetemes egysége.
        Források:

(a) a szövegmagyarázat hagyományai a felsőoktatásban;
(b) retorikai, poétikai, stilisztikai, szerkesztéstani képzés a középfokú oktatásban.
        A retorikai előzményeket lásd: VÍGH ÁRPÁD: Retorika és történelem (Gondolat, 1981):
– összefoglaló–áttekintő jellegű;
– kísérlet a logikai és az esztétikai szempontú retorika összeegyeztetésére.
        Közvetett előzmény: a magyar grammatikai örökség – ANTAL LÁSZLÓ, BÁNRÉTI ZOLTÁN, BÉKÉSI IMRE, BENKŐ LÁSZLÓ, BERRÁR JOLÁN, DEME LÁSZLÓ stb. munkássága.

        Az 1960-as évekre (CHOMSKY hatására): szintaxisközpontú szemlélet. Kritikája:

(a) a szintaxis és a fonológia nem elégséges;
(b) szükség van a szemantikára: FODOR és KATZ:
– szemantikaközpontúság;
– metodológiai viták;
– csupán szintaktikailag a mondat sem vizsgálható megnyugtatóan.
        A figyelem középpontjába a szöveg kerül: szövegnyelvészeti fordulat.

        Szövegnyelvészet – szövegtan? A szöveg és mibenléte. DEME szövegmeghatározása.

Alap- és vitatott kérdések

        (1) Langue vs parole? De: TEMESI MIHÁLY!
        (2) Szöveggrammatika, szövegszintaxis? A szövegre
              vonatkozóan nem létezik séma, még a grammatikai nemekkel rendelkező
              nyelvekben sem.
        (3) Szöveggrammatika vs szövegszemantika?

        „Ha a mondat szintjén a szemantikai probléma a szintaxis részeként jelenik meg, akkor a szöveg szintjén megfordul a viszony: vagyis a mondat szintaktikai szerkezetéből elvont szemantikai komponens válik immár szervező elemmé.” (KELEMEN J. ÁNyT. XI. 183-196.)

„A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem”.


        A szemantikának azonban nincs kiforrott modszertana – szószemantika.

A szövegszemlélet térhódítása az irodalomtudományban

        Explication de textes.
        LEO SPITZER.
        Az orosz formalisták: JAKOBSON, SKLOVSZKIJ, TINYANOV stb.
        A Prágai Nyelvészkör.
        A lengyel integrális iskola: R. INGARDEN.
        A francia szemiológusok: J. KRISZTEVA, T. TODOROV, R. BARTHES.
        UMBERTO ECO.

        Magyarországon az 1970-es évektől: HANKISS, VOIGT VILMOS, FÓNAGY IVÁN, TÖRÖK GÁBOR, SZABÓ ZOLTÁN; Studia Poetica: KANYÓ, CSÚRI, BERNÁTH stb.

Irodalom:



 

Előadásvázlatok