A lexikai rendszerszerű szenzus mikroegységei és a mikroegységek összetevői
 

Ladányi Mihály Szerelemből a szerelembe
 

 
A 9. reprezentáció az MértKSz-ből származó explikációkat tartalmaz.
 
árvaI. mn Akinek egyik v. mindkét szülője meghalt. 2.nép irod Társtalan, magányos, magában levő. ~ gólya; ~n, egyedül él.|nép irod Szánandó, sze­rencsétlen. ~ fejem!|irod Elhagyatott <hely>. 3. <Nyomósító szóként.> Egy ~: egyetlenegy. Egy ~ fitying. II. fn Árva gyermek. [fgr]
egyedül hsz 1. Magánosan, társ(ak), hozzátartozó(k) nélkül. ~ él.|~ áll: nincs hozzá hasonló. 2. Más személy(ek) jelenléte nélkül. ~ maradt benn. 3. Csu­pán, kizárólag. ~ rá számítok. [¬egyed ‘egyetlen’ ¬egy1]
haza1 fn 1. Az az ország, az a népközösség, amelyhez tartozunk. A ~ vé­delme.|Szülőföld. 2. Terület, hely, ahol vmely embercsoport életlehetőségekre talál. Őseink új ~t kerestek. 3. Az az ország, vidék, ahonnan vmi elterjedt, ill. ahol ma (is) honos. A tea, az opera ~ja. 4. rég irod <Kif-ekben> Örök(ös) v. boldogabb ~: a másvilág. [¬haza2]

kenyér fn 1. Gabonalisztből vízzel dagasztott, sózott, kelesztett tésztából (kemencében) sütött fontos emberi táplálék. Fehér ~; ~en és vízen él: a) szű­kösen él, ill. böjtöl; b) raboskodik.|Kenyér kisebb-nagyobb darabja, szelete, karéja. Vajas ~. Szh: olyan (jó), mint egy falat ~: nagyon jó(szívű), sze­líd.|Vall: Kovásztalan ~: macesz, pászka. 2. A megélhetéshez szükséges anya­giak. Kenyeret keres.|Kereset. ~ nélkül marad.|nép <Kif-ekben a szoros ösz­szetartozás, ill. függés jelképeként.> Egy ~en van vkivel: a) nép közös ház­tartásban él vele; b) táj egyetért vele; vkinek a kenyerén van v. a kenyerét eszi: az tartja el őt; rég: a császár kenyerét eszi: katonáskodik.|Kenyere javát megette: túl van élete delén. 3. <Kif-ekben.> (Nem) kenyere vkinek vmi: a) (nem) szokása, tulajdonsága; b) (nem) mestersége, (nem) az, amihez ért. 4. nép Kenyérgabona, termés. Betakarítja a kenyeret. Sz: ~re lehet kenni: na­gyon jó(szívű), engedékeny. [?permi]

keres ts ige 1. Megtalálni igyekszik <vkit, vmit, akinek, aminek a hollétét nem ismeri>. ~ik a tettest; ~i a tollát; Mat: logaritmust ~: vmely l. táblázat­ból megállapít(ani igyekszik).|biz pejor: Vkin ~ (vkit,) vmit: elveszett v. hi­ányzó (személyt,) dolgot követel tőle. Rajtunk ~i az óráját. 2. (t.n. is) Találni igyekszik (vkit, vmit, akire, amire szüksége van). Állást, fűtőt ~; szórakozást ~; ~ve sem találni jobbat: nincs nála v. annál jobb.|~i a veszélyt: nem vigyáz, s így bajt idéz magára; gúny: megkapta, amit ~ett: mesterkedése miatt ő maga került bajba.|Vkinek a kedvét v. kegyeit ~i: meg akarja nyerni a jóindulatát. 3. Igyekszik kitalálni, kisütni vmit. Megoldást ~; ürügyet ~. 4. Tudakozódik vki után, mert találkozni v. beszélni akar vele. A főnököt ~em! 5. Érdeklődik vmi felől, amit venni szeretne. Cipőt ~. 6. biz:Mit ~ vki, vmi vhol?: a) miért van ott?; b) hogy került oda? 7. (t.n. is) Munkájával (rendszeres) jövedelemre tesz szert. Havi háromezret ~; (vmivel) jól ~.|Vkin, vmin ~: általa (bizonyos) ha­szonhoz jut. 20%-ot ~ett az árun. [? «kerít]

magányos I. mn 1. Félreeső, elhagyatott <hely>. ~ ház.|Magában álló, magá­nos <tárgy>. ~fa. 2. ritk Egyedül élő, magános <személy>. 3. Emberekkel nem (szívesen) érintkező. ~an élünk. 4. Társtalan. ~ költő. II. fn ritk irod Társtalan, magányos személy. [¬magán]

szerelem fn 1. A szeretett személy iránti vágyban és odaadásban megnyilat­kozó, nemi vonzalmon alapuló érzelem. 2. Az, aki iránt ilyen érzelem él ben­nünk. Ő az első szerelme. 3. Ilyen érzelmen alapuló viszony. Nagy ~ben van­nak.|szépítő Szeretkezés, közösülés. 4.rég vál Szeretet. Az Isten szerelmére v. szerelméért: <könyörgő v. ijedt felkiáltásként>. 5. vál Az, amihez vki szenve­délyesen vonzódik. Régi szerelme az irodalom. [¬szer(et)].

9. reprezentáció

A vers lexikai rendszerszerű szenzusa mikroegységeinek értelem-szemantikai explikációja alapján minimálisan az alábbiakat érdemes kiemelni. Különböző relációk (párhuzamok, ellentétek stb.) mutathatók ki a lexikai elemek következő csoportjai között: ember, fog; árva, egyedül, magányos; haza, kenyér,keres, szerelem. – Adott esetben releváns lexikológiai kérdés lehet(ne), hogy egy értelmező szótár szócikkeibe beépíthetők-e keresztutalások, s ha igen, milyen módon, a szóban forgó relációk indikálására.

Ladányi Mihály Szerelemből a szerelembe

A lexikai formáció mikroegységei és a mikroegységek összetevői

A lexikai kontextuális szenzus mikroegységei és a mikroegységek összetevői

A lexikai kontextuális szenzus mikroegységei és a mikroegységek összetevői

Szöveg és illusztráció
 
 

Kivonat a 11. előadás anyagából