„Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála meg
A levél
Vagy ahhoz hasonló.
Piros a
Pecsétje:
Finom a hajtása:
Oh, áldott,
Oh, áldott
A keze-irása!”
Arany János: Mátyás anyja – részlet
„Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála meg
A levél
Vagy ahhoz hasonló.
Piros a
Pecsétje:
Finom a hajtása:
Oh, áldott,
Oh, áldott
A keze-irása!”
Arany János: Mátyás anyja – részlet
1999-ben az ENSZ nyilvánította Nemzetközi Anyanyelvi Világnappá február 21-ét. A Föld nyelvi gazdagságára próbálták ezzel felhívni a figyelmet, hiszen több mint 6000 nyelvet beszélnek a világon.
Magyar vonatkozás
Magyarországon 1844-ig a latin nyelv volt a hivatalos. Napjainkban a magyarul beszélők számát kb. 17 millióra tehetjük. A Magyar Anyanyelv Napját Gráf Rezső javaslatára 2009-2011-ig április 23-án ünnepeltük. 2011 óta november 13-án ünnepeljük minden évben.
A világnap története
Bangladesben 1952-ben nyilvánították először a mai napot az anyanyelv napjává. Ekkor ugyanis az urdut tették meg hivatalos nyelvként, pedig a bengáli nyelv számított anyanyelvként a bangladesiek számára. Dakkában a fiatalok fellázadtak a döntés ellen, a rendőri intézkedés közben 5 diák vesztette életét. Az ő emléküket is őrzi ez a nap.
Olvass utána az interneten a világnappal kapcsolatban…
vagy a könyvtárban a világ nyelveivel, vagy a magyar nyelvvel kapcsolatban…
Összeállította: Bátonyi Adrienn
(Matematika-Könyvtárpedagógiatanár szakos hallgató)
Volnék nyakadra csöppent körtelé,
volnék ruhádba kent hasonlatok,
apró göröngy, ha megbotolsz belé,
kicsiny bogár, ha eltaposgatod.
A Somogyi Könyvtár honlapjáról ajánljuk:
” Ebben az évben ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. Az országos emlékévhez kapcsolódva a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtára februártól augusztusig tartó, hétfordulós játékos vetélkedősorozatot hirdet „Keresd a kódot!” felhívással a híres íróhoz és munkásságához kapcsolódóan.
A vetélkedőre bárki benevezhet, aki kedvet érez a havonta megújuló feladatsorok megoldásához, az azokért kapott titkosírás megfejtéséhez, majd a nyár folyamán megrendezendő városnéző sétához. Ez utóbbi során felkutatjuk azokat az emlékhelyeket, ahol Gárdonyi szegedi tartózkodása idején lakott és alkotott.
A legaktívabb helyes megoldásokat összegyűjtő olvasóink jutalomban részesülnek.”
További részleteket valószínűleg később tesznek közzé a gyermekkönyvtárosok.
Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.
Radnóti Miklós: Február
Csak hogy tudjátok! 🙂
(A kép forrása a Facebook)
Johannes Gutenberg halálának 545. évfordulójára
Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ez nagyon is fontos kérdés, mert ettől függ, hogy meddig tart a tél!
Ha a medve (Barna medve, Ursus arctos) február 2-án, azaz Gyertyaszentelő napján kibújva a barlangjából meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, akkor sürgősen visszabújik, úgy gondolván, hogy még sokáig tart a tél, azaz hideg lesz, s jobb neki tovább aludni a jó kis barlangjában. Azonban ha borult az ég, akkor hamarosan jön a tavasz, fel lehet ébredni és felmondani a barlangalbérletet.
Nos, ma Szegeden hideg van és esik az eső – viszont errefelé egy fia barnamedve sincs, hogy ezt lássa. Így aztán az is valószínű, hogy nem az alföldről származik ez a hiedelem, hanem inkább Erdélyből, ahol ma is találkozhat az erdőben kiránduló békés vagy kevésbé békés mackókkal.
Weöres Sándor így látta a Jön a tavasz, megy a tél című versében:
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!
Ha kibujok, vacogok,
ha bebujok, hortyogok;
ha kibujok, jót eszem,
ha bebujok, éhezem.
Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.
Jókai Mór Az új földesúr című regényében írja le a medvedilemmát, egyesek úgy gondolják, hogy maga Jókai találta ki az egészet
(részlet a regényből).
Nagy Lajos pedig Képtelen természetrajzának A medve c. fejezetében azt fejti ki, hogy hogy is látja mindezt maga a medve – legalábbis szerinte. Olvasd el itt!
A medvéket mindenki szereti (kivéve azt a bizonyos erdőben kirándulót, aki a kevésbé békés mackóval találkozott), hiszen együtt nőttünk fel velük. Egyik kedvenc mindjárt a Tévémaci, van-e, aki nem ismeri. Rajongói oldalát megtaláljátok a Facebook-on is, vagy itt.
Teddy Beart, azaz Teddy mackót (plüssmackó) a világon szinte mindenki ismeri. Teddy az egyetlen játékmackó a Földön, akit egy amerikai elnökről, Theodore Rooseveltről neveztek el. De legalább ilyen híres Milne Micimackója, akit a világ inkább Winnie-the-Pooh-ként ismer, de a zseniális Karinthy Frigyes nekünk Micimackónak fordította – nagyon helyesen. Itt elolvashatod az egész regényt. Legyünk őszinték, bármilyen remek is a regény, soha nem lett volna annyira híres a Micimackó, ha Walt Disney nem csinál rajzfilmet belőle – íme a világhír receptje. De mi most nem e rajzfilmek valamelyikéből idézünk, ami várható lenne, hanem Koncz Zsuzsa dalát, mert szeretjük: