“Erdő, mező, hegy, völgy, falu – minden mesél itt.
A mesék földje ez – csuda-e,
ha szép csendesen mesemondóvá nő az a gyermek…”
Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 150 évvel ezelőtt, 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsiny falujában, Kisbaconban. Természet – és emberszerető környezetben nőtt fel, s íróként meg tudta őrizni, tovább tudta adni olvasóinak mindazt, ami az ő gyermekkorát széppé tette.
Azt vallotta, hogy magyar népmesét kell a gyermekek kezébe adni, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük. A gyermekirodalmat az igaz és jó emberré nevelés eszközének tartotta és úgy gondolta, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a magyar történelmet mindenki megismerje. Meggyőződése volt, hogy a népmese az egész magyar nép lelkületének tükre, s arra tanít, hogy a jó – sok próbatétel után – mindig győz a rossz felett. Ő volt az első író, aki országgyűlési képviselőként a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta.
Benedek Elek egyetlen személyben újságíró, író, szerkesztő, kiadó, művelődés- és oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő, mesemondó volt. Többek között novellák, színdarabok és regények mellett a Magyar nép múltja és jelene 2, a Magyar mese- és mondavilág 5, a Nagy magyarok élete 12 kötetének szerzője, a Nemzeti Iskola, valamint a Néptanítók Lapjának szerkesztője. Továbbá (Pósa Lajossal), Az én Újságom, (Sebők Zsigmonddal) a Jó Pajtás, majd egyedül a Cimbora című gyermeklapokat szerkesztette. Ez utóbbit a legnehezebb időkben saját költségén adta ki. Mindent összevetve a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjét tisztelhetjük benne.
2005-től a születése napján ünnepeljük a Népmese Napját.
Könyvtárunkban, mint minden évben, szeptember 30-án, születésnapján idén is mesenapot tartunk! Figyeld a programokat!
Kisbacon:
Olvass utána:
Facebook