„Végtelennek tűnt az idő, amikorra virradni kezdett.
De hát minek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”
1879. március 12., hajnali fél 2: tragikus nap Szeged történetében. A Tisza rátört a városra, elárasztotta, s hónapokig el sem hagyta. Amikor visszavonult az ár, csak pusztulást hagyott maga után. Régi nagyságából semmi sem maradt. Szomorú esemény, mégis ez tette lehetővé, hogy újjáépülve Szeged Európa egyik legszebb, legegységesebb arculatú városává váljon.
De milyen események vezettek a víz betöréséig?
– Az ár már 1878 decemberétől fenyegette a várost, de március elejétől komolyra fordult a helyzet. A szegedi katonaság mellé 2000 katona jött a városba Aradról, Temesvárról, Budapestről.
– Március 5-én hajóhidat építettek Szeged és Újszeged között.
– Március 7-én kora reggel az áradat két helyen is átszakította a gátat, a víz a rókusi városrész és Kiskundorozsma felé indult, s a várost már csak a vasúti töltés óvta.
– Március 8-án újabb szakadás keletkezett. Ezek után már nem csak a folyó, hanem a város mögött elterülő víz is veszélyt jelentett.
– Március 12-én éjjel fél 2-kor a vasúti töltés 100 méter hosszan átszakadt, s a víz Makkos erdőnél betört Szegedre. Először a Rókus városrészt, utána a Felsővárost, majd az Alsóvárost öntötte el, legvégül a Belváros került víz alá.
Az árvíz napjairól többek között Mikszáth Kálmán is tudósított. A víz betörése utáni órákról így ír:
„Végtelennek tűnt az idő, amikorra virradni kezdett. De hát minek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”
Tudtad, hogy…
– a lakosság mentésével csak március 19-ére végeztek?
– mivel a házak nagy része vályogból épült, ezek 1-2 nap alatt átáztak és összeomlottak?
– az ár levonulása után Szeged mintegy 6000 házából alig 260 maradt meg?
– a várost és a környéket több mint 2 hónapon át 3-4 méteres víz borította, amely csak 186 nappal később, augusztusban húzódott vissza teljesen?
– a városban csónakokon közlekedtek, később deszkákból úszó járdákat építettek?
– március 17-én Szegedre látogatott a király, I. Ferenc József?
– 35 ország sietett Szeged segítségére, többek között Európából Ausztria, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Svédország, Törökország, a Távol-Keletről Japán, India, Perzsia, Afrikából Egyiptom és Algéria, a tengeren túlról Amerika, Argentína, Kolumbia, Haiti, Mexikó, Nicaragua?
– a legtöbb segítséget nyújtó városokról nevezték el a Nagykörút egyes szakaszait?
– a várost védő körtöltés teljes hossza 11 932 m?
– 1880-83 között mindössze négy év alatt végbement az újjáépítés?
Ha bővebben szeretnél olvasni az eseményekről, ajánlunk neked egy könyvet A szegedi nagyárvíz képeskönyve címmel, melyet az iskolakönyvtárban is megtalálsz. Ha az interneten olvasnál róla szívesebben, látogasd meg a Somogyi könyvtár virtuális kiállítását, amelyet itt érhetsz el.
Facebook
Szerintem rossz lehetett hogy ilyen nagy árvíz volt!
Még jó hogy manapság már kiezelhető az ilyen árvíz, és hogy mindig készülnek az árvíz ˝elhárítására˝!
Örülök, hogy a XXI. században élek!!!!!!!!
:):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):)
Manapság sokkal nagyobb vizek vannak, csak éppen a védekezésünk jobb. 2006-ban például rekordot döntött a víz magassága.