Gyermekkoromtól fogva nem
Olyan vagyok, mint más. Szemem
Nem úgy lát, nem közös kutak
Habja bennem az indulat.
Nem közös forrásból ered
Bánatom. Gyújtva szívemet
Más fokra izzik örömöm.
S ha szeretek: azt is külön.
A népmese napja délutánján Mesedélután zajlott a könyvtárban. Két mesét (A szürke ló és a Fehérlófia) játszottak és énekeltek el, hallgattak meg az 1.c, a 2.c és a 3.c napközisei.
Mindkét elhangzott mesét Arany László gyűjtötte. Ha több, általa gyűjtött népmesét is szeretnél olvasni, akkor keresd a könyvtárban Arany László: Magyar népmesék (Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979) című kötetet, vagy látogass el a Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalára, vagy olvasd el itt.
Az alábbi videón a Fehérlófia egy részletét láthatjátok a Mesedélutánról. Mesél Kissné Nagy Mónika (könyvtárpedagógia-tanár MA levelezős hallgató) és Virág Barnabás (könyvtárpedagógia-tanár MA nappalis hallgató).
A felvétel Csordás Mónika (könyvtárpedagógia-tanár MA nappalis hallgató) munkája, vágta Virág Barnabás. A népmese napja plakátját Reich Károly rajza alapján Virág Barnabás készítette.
Érdekfeszítő ismeretek az űrkutatás történetéről a kezdetektől a holdraszállásig, a Hubble-teleszkóptól a legújabb fejleményekig. Részletes alapinformációk sokféle témakörben a történeti érdekességektől a rakétatechnikáig, a nagyhatalmak űrkutatási versenyéig, a műholdaktól és űrállomásoktól a Naprendszeren és a galaxisokon keresztül a csillagokig, az univerzum titkaitól az űrkutatás jövőjéig. Nagyszerű fényképek és részletes rajzok. A szakkifejezések magyarázata, név- és tárgymutató. Az északi és a déli égbolt csillagtérképe.
Kowalsky, Kathyann M.: A csillagászat mindentudó nagykönyve gyerekeknek (520 K85)
Az illusztrációt Reich Károly rajza alapján Virág Barnabás készítette
Nagyok meséltek kicsiknek
A népmese napján, szeptember 30-án – hagyományainknak megfelelően – az első órák egyikében a 7-8. osztályosok meséltek az 1-4. osztályosoknak egy-egy szép lovas, paripás magyar népmesét:
1. osztályban:A szürke ló (Arany László: Magyar népmesék, Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979 143. p.)
2. osztály: A csikócska (Felvidéki magyar népmesék. Budapest : Oroszlánkő-Unikornis Kiadó, 2001 139. p.)
3. osztály: Parazsat evő paripa (Ágh István szerk.: Parazsat evő paripa, Budapest : Officina Nova, 1995 3. p.)
4. osztály: A deszkavári királyfi (Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág, I. A csodaszarvas. Budapest : Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1987 311. p.)
(A meséket válogatta: Szűcs Janka könyvtárpedagógia-tanár MA szakos hallgató)
“Elmondta János, el a próbát,
s kérte, hogy segítsen neki,
mert kitúrják az örökéből,
elűzik a testvérei;
azé lesz a fele királyság,
ki szerez olyan paripát,
amék a kastély tetejébe
röpíti föl a lovasát.
Hát térült-fordult csak a macska,
s hozott egy lesántult gebét,
csontja kiállt, lógatta földig
rozsdaszín búsuló fejét.
Elhült János a gebe láttán,
színében is elváltozott,
de addig kérlelte a macska,
míg végül fölkantározott.
Vigyázva ült a görhes lóra –
hát akkor az a rossz gebe
rázkódott egyet, s táltossá vált,
szikrákat hányt a két szeme.
Csitíthatta a kis királyfi,
ágaskodott és dobrokolt,
öt lába volt és öt patával
kavarta táncolva a port.”
A népmese napjának ünneplésére – amelyet Benedek Elek előtt tisztelegve minden év szeptemberének végén, a szeptember 30-i születésnaphoz kötődve ünnepelünk – idén 10. alkalommal kerül sor.
Iskolai könyvtárunkban idén szeptember 30-án, kedden ünnepeljük A népmese napját! A programoktól előzetesen annyit, hogy ismét nagyok mesélnek kicsiknek, kiállítunk meseillusztrációkat, délután pedig megrendezzük hagyományos Mesedélutánunkat! Ezen a napon a könyvtárban minden a TÁLTOS PARIPA körül forog!
Érdemes visszatekinteni a 2005-től eltelt kilenc iskolai könyvtári Népmese napjára! Ha kiválasztod a blog kategóriái közül a Népmese napját, akkor időrendben visszafelé haladva láthatod, mi minden történt könyvtárunkban az elmúlt években!
“A hősmesék egyértelműen mitikus szereplője az antropomorf tulajdonságokkal rendelkező táltosparipa. Mesebeli táltos hátán csak a hőst tudjuk elképzelni, a sárkányt nem, pedig az is sokszor lóháton harcol (Égitestszabadító, Állatsógorok típusban). A hős táltosa a „segítő” szerepkörét tölti be csődör vagy (herélt) paripa képében (görög mítoszi megfelelője Perszeusz Pégaszosz nevű szárnyas lova). De lehet mén az „elküldő”, az „álhős”, vagy az „ellenség”, illetve öreg kanca az „adományozó” és lehet csikó vagy lóbőrbe bújhat a „hős” maga. ”
Jankovics Marcell: A ló a magyar mitikus hagyományban 2/2
in: Magyar Irodalmi Lap
http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/lo-magyar-mitikus-hagyomanyban-22