Fecske Csaba

  “Nem tudom már, ki mondta, hogy a gyerekeknek      ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak sokkal  igényesebben. Van ebben valami. Gyerekeknek      általában derűsebb hangulatomban írok. Ha búval     bélelt vagyok, nem akarok hozzájuk szólni.”

  Szögligeten, egy észak-borsodi kis faluban született

1948. március 10-én.

1962-ben Miskolcra költöztek, s azóta is ott él.

Huszonnégy évig dolgozott a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál különböző beosztásokban, eredeti foglalkozása öntőipari technikus.

„Gyermekkoromban kezdtem verselni. Azt mondtam édesanyámnak, akkori egyetlen olvasómnak, hogy költő leszek, ha nagy leszek. Megírok naponta három-négy verset, több pénzem lesz, mint a tsz-elnöknek. Ahogy azt Móricka elképzeli!”

Első verse, amely nyomtatásban is megjelent, A madárijesztő dala címet kapta és egy hetilap, a Szabad Föld közölte tizennégy éves korában. Ezt a verset itt el is olvashatod, másik kettő korai költeménnyel együtt.

„Eltettem a lapot, sajnos elkallódott, viszont a honorárium feladóvevényét nemrégiben megtaláltam, 98 forintról szól. Ez volt életem első keresménye, roppant büszke voltam rá. 98 forint akkor még jóval többet ért, mint manapság. 196 gombóc fagyit vehettem volna érte (50 fillér volt egy gombóc.), több mint harminc kiló barna kenyeret. Szóval gazdag gyerek voltam egy röpke időre.”

Még általános iskolás korában elküldött néhány verset Weöres Sándornak, akit rajongásig szeretett. Hatalmas volt az öröme, amikor választ kapott a költőtől, aki dicsérte ügyes rímeit, a versek ritmusát és biztatta őt.

1968 óta publikál rendszeresen, az Észak-Magyarország publicistája.

Első kötete 1978-ban jelent meg a Magvető Kiadónál Arcok holdudvara címmel. Azóta több mint húsz könyve – versek, gyerekversek, mesék – látott napvilágot. Ezeknek körülbelül a fele szól a gyerekekhez.

Első gyermekverses kötete a Se füle, se farka című, melyet 1980-ban adtak ki.

Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Vezetője volt az Új Holnap tehetséggondozó műhelyének az ÚH Stúdiónak. Azóta a folyóirat neve Műút, a tehetséggondozóé Műgond lett, de a feladata változatlan, pályakezdésükben segíti a tehetséges fiatalokat.

Csaknem minden folyóiratban helyet kaptak alkotásai, rendszeresen publikál napi- és hetilapokban. Versei elhangzottak a rádióban, televízióban, volt, amit meg is zenésítettek, ezek közül többet Halász Judit előadásában is hallhattatok már, például a  Bolondozó, és az  Este címűeket.

 Díjai:

Szabó Lőrinc –díj (1994)

Alkotói-díj (2004)

Pro Literatura-díj (2006)

József Attila-díj (2008)

Saját elmondása szerint azért ír gyerekeknek is, mert talán az átlagosnál jobban megmaradt gyereknek, közel áll hozzá a világuk, és nagyon szereti őket. Neki magának két gyermeke, és öt, rajongva szeretett unokája van. Szerinte a mai gyermekek is éppen olyanok, mint a régiek. „Kíváncsiak, rakoncátlanok, kalandvágyók, a világfelfedezők minden nyűgével és bájával megáldva-verve. Az életkörülmények persze egészen mások, mint voltak régen, ez nemzedékről nemzedékre változik, de a lényeg, a lelkivilág ugyanaz, legalábbis hasonló.”
Gyerekként is szívesen olvasott verseket, a kedvencei Arany János és Weöres Sándor voltak. De sokat olvasott Tompa Mihálytól, Kormos Istvántól és Petőfi Sándortól is.

Manapság szívesen válogat, szemezget a jelenkor fiatal alkotóinak verseiből, kedveli Varró Dániel, Kiss Ottó, Tóth Krisztina és Lackfi János költeményeit is.

A vers értelmezéséről ezeket a gondolatait osztotta meg a Költögető című blog kis olvasóival:

 “Korábban beleestem abba a hibába, hogy mindenáron meg akartam érteni a verset. Rendre csúfos kudarc volt a vége. Mint amikor gyerekkoromban a Jézuska-hozta repülőgépet szétszereltem, hogy megtudjam, mitől repül. Nem tudtam meg, s a repülő sem repült többé. Rá kellett jönnöm, mint olvasó, hogy a verset – műalkotást – nem megérteni kell, hanem befogadni, megnyílni előtte. Átáramoltatni magunkon az élményt, engedni a szépség erejének. Megborzongani tőle. Tandori szép szavaival: „Állni gyönyörűségtől megkövezve.”
Nem kell megkísérelni fölfejteni a titkok szövetét. Mert esetleg tönkre megy. Ha megfogod a lepkét, ha megérinted a virág szirmát, hímpora ujjadon marad.”

További, gyerekeknek szóló kötetei:

Tücsökmesék (1993, mesék)

Hol voltam (1996, versek)

Halpénzen vett világ (2000, versek)

A kiskondás (1999, mesék)

Aligai galiba (2003, versek)

Tolvaj szél (2008, versek)

Csalapinta villanytörpék (2004, mesék).

 

Az iskolai könyvtárban az alábbi köteteket találod meg tőle:

Hol voltam; Se füle, se farka

Olvass utána!

Életrajzi adatok

Egyéb életrajzi adatok, versekkel

Kedves kis múltbeli visszaemlékezés iskolás korára

Februári kérdéseink:

1. Jelenleg hol él Fecske Csaba?

2. A Költögető oldalán 3 korai  verset közölnek tőle. Az egyik A madárijesztő dala. Mi a címe a másik kettőnek?

3. Melyik lapban jelent meg először verse?

4. Hányadik osztályba járt, amikor önképzőkört alapított az osztálytársainak?

Frissítette: Nagy Anetta