Johannes Gutenberg halálának 545. évfordulójára
Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Johannes Gutenberg halálának 545. évfordulójára
Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ez nagyon is fontos kérdés, mert ettől függ, hogy meddig tart a tél!
Ha a medve (Barna medve, Ursus arctos) február 2-án, azaz Gyertyaszentelő napján kibújva a barlangjából meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, akkor sürgősen visszabújik, úgy gondolván, hogy még sokáig tart a tél, azaz hideg lesz, s jobb neki tovább aludni a jó kis barlangjában. Azonban ha borult az ég, akkor hamarosan jön a tavasz, fel lehet ébredni és felmondani a barlangalbérletet.
Nos, ma Szegeden hideg van és esik az eső – viszont errefelé egy fia barnamedve sincs, hogy ezt lássa. Így aztán az is valószínű, hogy nem az alföldről származik ez a hiedelem, hanem inkább Erdélyből, ahol ma is találkozhat az erdőben kiránduló békés vagy kevésbé békés mackókkal.
Weöres Sándor így látta a Jön a tavasz, megy a tél című versében:![]()
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!
Ha kibujok, vacogok,
ha bebujok, hortyogok;
ha kibujok, jót eszem,
ha bebujok, éhezem.
Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.
Jókai Mór Az új földesúr című regényében írja le a medvedilemmát, egyesek úgy gondolják, hogy maga Jókai találta ki az egészet
(részlet a regényből).
Nagy Lajos pedig Képtelen természetrajzának A medve c. fejezetében azt fejti ki, hogy hogy is látja mindezt maga a medve – legalábbis szerinte. Olvasd el itt!
A medvéket mindenki szereti (kivéve azt a bizonyos erdőben kirándulót, aki a kevésbé békés mackóval találkozott), hiszen együtt nőttünk fel velük. Egyik kedvenc mindjárt a Tévémaci, van-e, aki nem ismeri. Rajongói oldalát megtaláljátok a Facebook-on is, vagy itt.
Teddy Beart, azaz Teddy mackót (plüssmackó) a világon szinte mindenki ismeri. Teddy az egyetlen játékmackó a Földön, akit egy amerikai elnökről, Theodore Rooseveltről neveztek el. De legalább ilyen híres Milne Micimackója, akit a világ inkább Winnie-the-Pooh-ként ismer, de a zseniális Karinthy Frigyes nekünk Micimackónak fordította – nagyon helyesen. Itt elolvashatod az egész regényt. Legyünk őszinték, bármilyen remek is a regény, soha nem lett volna annyira híres a Micimackó, ha Walt Disney nem csinál rajzfilmet belőle – íme a világhír receptje. De mi most nem e rajzfilmek valamelyikéből idézünk, ami várható lenne, hanem Koncz Zsuzsa dalát, mert szeretjük:
Kedvenc királyunk Mátyás, az igazságos, akit 555 éve, mindössze 15 évesen választottak királlyá a Duna jegén (ez persze nem biztos, hogy így történt, de nagyon jól hangzik – tudj meg róla többet itt). Ki ne ismerné a Mátyás királyról szóló meséket?
Mi különösen szeretjük könyvtára, az Európa-hírű Bibliotheca Corviniana miatt. Ma már egy otthoni könyvtár is lehet 2000-2500 kötetes, de gondoljatok bele, hogy akkoriban csak a pápák vatikáni könyvtára múlta fölül Mátyás könyvtárát, a corvinák gyönyörű kódexei Mátyás megrendelésére készültek, s tartalmukban is megfeleltek a kor legmagasabb igényeinek.
Az évfordulóhoz kapcsolódva a Somogyi Könyvtár és az Ötágú Síp Kulturális Egyesület történelmi pályázatot hirdet iskolások számára Mátyás a világpolitika színpadán címmel.
Nevezhetnek az általános iskolák felső tagozatosai egyénileg, vagy csoportosan (max. 3 fő), valamint középiskolások egyénileg. A pályázóknak 3-5 oldal terjedelemben egy írásművet kell elkészíteniük.
A fogalmazás leadásának határideje: 2013. március 7.
Minden részletet megtaláltok a Somogyi Könyvtár honlapján: http://www.sk-szeged.hu/matyas-vetelkedo
A barátok olyanok, mint a csillagok. Nem mindig látjuk őket, de tudnunk kell, hogy léteznek.
A Múlt-kor történelmi portál hírleveléből értesültünk az alábbi érdekes pályázatról.
Yoda mester azt mondta: Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld! Ennek szellemében én azt mondom, hogy tedd! Azaz írj, ez egy nagyon jó téma!
Az én legkedvesebb egri hősöm
“Ha felső tagozatos vagy (elmúltál már 10 éves, de nem vagy még 15), és elolvastad Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét vagy láttad a regényből készült filmet, írd meg nekünk, ki volt a kedvenc szereplőd, és miért!
Az írásokat (szóközökkel együtt) 2500-3000 karakter terjedelemben várjuk az info@mult-kor.hu e-mail címre 2013. március 29-ig.
A szerkesztőségünk által legjobbnak ítélt három pályázat beküldői jutalmul egész éves Múlt-kor magazin-előfizetést és értékes könyvutalványokat nyernek (1. helyezett: 15 000 Ft, 2. helyezett: 10 000 Ft, 3. helyezett: 5000 Ft értékben), valamint az írásokat megjelentetjük a Múlt-kor történelmi portálon!”
(Az én legkedvesebb egri hősöm – mint látjátok – Vicuska!)
A könyvekben minden benne van. Minden szépet, bölcset, fontos dolgot leírtak valamikor. Az ember azért olvas, hogy érezze az életet, hogy életre keltsen a maga számára olyan dolgokat, amelyeknek létezéséről addig nem tudott. És ez mind benne van a könyvekben. Minden. Az egész őrült világot megtalálod bennük, ha tudod, hol keresd. Az olvasás nem menekülés az életből. Az olvasás az élet.
Adam Kennedy
„Tág a világ
mint az álom
mégis elfér
egy virágon.”
(Weöres Sándor: Pára )
1913-ban, azaz 100 esztendeje született, s 1989 januárjában halt meg a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb költője, Weöres Sándor, akit januári A hónap szerzőjének választottunk. Ebben az évben többször fogtok még találkozni vele itt a blogon és a könyvtárban is.
Mi jut eszedbe először, ha az ő nevét hallod? Az óvoda? A Bóbita című vers? Vagy az, hogy nem úgy kell írni a nevét, ahogy kiejtjük? És tudsz róla valami mást? Itt az ideje kicsit bővíteni a tudásod!
1913-ban született Szombathelyen, de gyermek- és ifjúkorát Csöngén töltötte, melyet igazi szülőhelyének vallott haláláig. Az ottani élmények ihlették a Száncsengőt, a Bóbitát, a Csiribirit… Családja művelt volt, s egész
gyermekkorában művelt felnőttek vették körül. Talán ebből adódott, hogy folyamatosan olvasott, mindent, ami a kezébe akadt. Végül nem csak olvasott, írt is. 14 éves korában már versei jelentek meg vidéki lapokban, 1934-ben, azaz 21 évesen jelent meg első kötete Hideg van címmel, Pécsett. Felfigyelt rá Babits Mihály, barátja lett Kosztolányi Dezső.
Az egyetemet is elvégezte, belekóstolt a történelem- és földrajztudományba, járt a jogi karra, végül filozófia-esztétika szakon végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.
Több irodalmi lapnak is dolgozott (Magyar Csillag, Válasz, Pesti Hírlap, Nyugat, stb.). Részt vett folyóiratok szerkesztésében, dolgozott könyvtárakban, több nyelven tudott (pl. szanszkritül), ezeken a nyelveken fordított is.

Vonzotta a keleti kultúra, feleségével – Károlyi Amy költőnővel – részt vettek egy kínai körutazáson, melynek élményei tükröződnek verseiben is.
1949 és 1956 között politikai okokból nem engedték kiadni verseit, csak műfordításokat és gyerekverseket jelentethetett meg. Ekkor írta mai napig nagyon népszerű, és mindenki által ismert verseit. Két kötetben jelentette meg őket, az

egyiket Bóbita, a másikat Ha a világ rigó lenne címmel.
1970-ben Kossuth-díjat kapott és az osztrák állam díját az európai irodalomért.
1989-ben bekövetkezett haláláig számos verseskötete és egyéb írása jelent meg.
Sokban különbözik kortársaitól. Költeményei játékosak, még akkor is, ha témájuk komoly, vagy szomorú. Rímei csengő-bongók, verseinek ritmusa, hangzása dallamos. Gyerekversei sem gügyögő, a gyerekeket lenéző versek, ezekre is nyelvi és ritmikai bravúr jellemző. Talán ennek köszönhető, hogy a gyerekek körében ő az egyik legnépszerűbb költő, s verseit többen is megzenésítették (Halász Judit, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes, stb.)
Az iskolai könyvtárban is megtalálod köteteit, CD-it. Keresd őket a kölcsönzőben, a verseknél! Megzenésített verseit hallgathatod fejhallgatóval az olvasóteremben.
Olvass utána! Látogasd meg a következő weblapokat is:
Köszönjük a kiegészítést Rozmán László tanár úrnak!
Frissítette: Nagy Anetta
Királyok ajándékát:
Aranyt, temjént és mirhát
Vigyünk mi is urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel és szép csillag,
Szép napunk támadt!
(Magyar népdal)
Januárban lehetőséged nyílik megmutatni kreativitásodat: írhatsz mesét, rajzolhatsz, vagy akár mindkettőt.
Két pályázatot ajánlunk a figyelmedbe:
1. Meseíró pályázat: Az én mesém
Írj mesét, és ha jól sikerül, megjelenik egy mesekönyvben!
A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ hetedik alkalommal hirdet meseíró pályázatot 3 kategóriában:
I. 7-12 éves gyermek
II. 13-17 éves gyermek
III. felnőtt
A pályaművek terjedelme: maximum 1 oldal, kb. 3500 karakter MsWord vagy Rich Text Times New Roman 12-es betűméret, normál sablon használatával. A mese elejére rá kell írni: a kategóriádat (I. II. III.), az alkotó nevét és az e-mail címét! A meséket a következőképpen kell elmenteni: neved_mese címe!
Beküldési határidő: 2013. január 31. Kizárólag elektronikus úton!
Beküldési cím: nagy.krisztina@korosi.org
A levél tárgyához “Az én mesém” szöveget kell írni!
2. Rajzpályázat: Kinek a bőre?
Kinek/minek a bőrébe bújnál szívesen? Rajzold le! Vagy fesd, tépd, nyírd és ragaszd, készíts bármilyen képet erről a valakiről vagy valamiről. Aztán küldd el nekünk, Író Cimboráknak, január végéig. Készítünk neki helyet a blogunkon, és nyitunk majd egy Kinek a bőre? galériát. Az Író Cimborák pedig választanak egyet-egyet a képek közül, és ők is belebújnak abba a bizonyos bőrbe. Írnak a választott képekhez egy-egy mesét, történetet vagy verset. Kinek mi sikerül. Ha a te képed ilyen módon is megelevenedik, februárban szöveggel együtt is felkerül a blogunkra. És az írótól kapsz egy dedikált könyvet a meséivel, történeteivel vagy verseivel. Akkor hát, képre fel!
Beérkezési határidő: 2013. január 27.
A képhez kérünk egy címet is. A neved mellett tüntesd fel az életkorodat, esetleg az iskolád nevét, és feltétlenül küldd el a postai címedet is.
Munkáitokat postai úton vagy digitális úton a következő címekre várjuk:
Miklya Zsolt
6100 Kiskunfélegyháza
Marosvásárhely u. 23.
e-mail: iro.cimborak@gmail.com