A hónap szerzője: Lázár Ervin

A mai napon ünnepelné Lázár Ervin 84. születésnapját,
ezért ebben a bejegyzésben róla emlékezünk meg.

 

“A világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos.”
(Lázár Ervin: A manógyár)

 

Forrás: Petőfi Irodalmi Akadémia

Lázár Ervin
(Budapest, 1936.05.05. – Budapest, 2006.12.22.)

Magyar szerző, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Édesapja Lázár István, édesanyja pedig Pentz Etelka. Gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte, azt ott szerzett élményeiből merítette inspirációit. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekei: Zsófia, Fruzsina, Zsigmond. Első gyermekével, Lázár Zsófiával közös kötetet is adtak ki Bogármese címmel.

Az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem újságíró szakjára járt, majd 1961-ben magyartanári diplomát szerzett.

Számos folyóiratnál, lapnál dolgozott, többek között az Esti Pécsi Naplónál, a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál, az Élet és Irodalomnál. Az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hitel munkatársa is volt. 

1959-1994 között a Magyar Újságírók Szövetségének, 1969-től a Magyar Írószövetség, 1994-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

 

Számos díjat nyert, többek között József Attila-díjat (1974), a Művészeti Alap Irodalmi Díját (1980), Állami Ifjúsági Díjat (1981). 1982-ben a Berzsián és Dideki (1979) című meseregényért nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Háromszor osztotta ki neki az IBBY Magyar Bizottsága az Év gyerekkönyve díjat a műveiért, először 1989-ben a Bab Berci kalandjai, 1990-ben a Lovak, kutyák, madarak, majd 1993-ban A manógyár című kötet nyerte el a kitüntetést. Déry Tibor-jutalommal (1990), Soros-életműdíjjal (1990), MSZOSZ-díjjal (1995), Kossuth-díjjal (1996), Pro Literatura-díjjal (1999), 2005-ben pedig Prima Primissima-díjjal tüntették ki.

 

Online olvasható művei:

Szegény Dzsoni és Árnika (meseregény)

 

A kisfiú meg az oroszlánok (meseregény)

 

A manógyár (mesék)

 

A hétfejű tündér (meseregény)

 

Tüskés varabin : állattörténetek

 

Bab Berci kalandjai (meseregény)

 

Hapci király (mesék)

 

A kalapba zárt lány (mese)

 

A Négyszögletű Kerek erdő (gyermekregény)

 

Gyere haza, Mikkamakka! (gyermekregény)

 

Magyar mondák

 

Berzsián és Dideki (meseregény)

 

Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi

 

A szerző pár meséjét saját előadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán hallgathatjátok meg: https://pim.hu/hu/pim-media/lazar-ervin

 

Online elérthető film: Szegény Dzsoni és Árnika – https://vimeo.com/333699625

 

Könyvtárunkban elérhető kötetei: 

Öregapó madarai, Bogármese, Szegény Dzsoni és Árnika, A kisfiú meg az oroszlánok, A manógyár, A hétfejű tündér, Tüskés varabin : állattörténetek, Bab Berci kalandjai, Hapci király, A Négyszögletű Kerek Erdő, Lovak, ​kutyák, madarak : történetek állatokról, Magyar mondák, Berzsián és Dideki, Az aranyifjítószóló madár : Ámi Lajos meséi. 

 

Játékos feladatok:

 

Források:

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/lazar-ervin#

https://moly.hu/alkotok/lazar-ervin/wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Ervin

 

A hónap szerzője: Csukás István

“Ezért érdemes néha fára mászni. A lelki egyensúly miatt.
Ha már nagyon kicsinek érzed magad, ripsz-ropsz, fölmászol egy fára, és minden rendben van!”
(Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr) 

 

Csukás István 1936.04.02-án született Kisújszálláson.

Gyerekkorában hegedűművésznek készült, ezért a békéstarhosi zeneiskolába járt, itt tette le az érettségit.
Később elfordult a zenétől és jogi egyetemre ment, majd a bölcsészkaron tanult, de egyiket sem fejezte be. Felvették volna a Zeneakadémiára is, de az irodalom szeretete másfelé vitte. 17 éves korában az egyik barátja elküldte a verseit a Magyar Rádió diákköltő pályázatára, melyen első díjat nyert. Ezeket a verseit utána nyomtatásban is közölték, ez volt számára a sorsfordító esemény.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Egy szürke kiscsacsi
A kép forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Egy szürke kiscsacsi

Maga Csukás István így írt erről:
“Amikor tizenhét évesen nyomtatásban láttam a saját nevemet, végérvényesen eldőlt, hogy költő leszek. “

 

Eleinte verseket írt, illetve újságíróként tevékenykedett, majd 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársaként is dolgozott.

Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására kezdett gyerekeknek írni. Így született meg első, rövid kis könyve, mely Egy szürke kiscsacsi címmel jelent meg. A történetben már szerepet kapott Oriza Triznyák és Mirr Murr is. 

A meseíráshoz szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel, a nagy dán meseíróval, csak 131 évvel később. 1978-tól 1985-ig dolgozott a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál főszerkesztőként.

1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa is volt. Mivel azonban a saját művei is szerepeltek a televíziós műsorokban, egy idő után visszavonult a televíziós munkáktól és utána csak az írással foglalkozott. A televízióval azonban alkotóként továbbra is szoros kapcsolatban maradt.
Erről a Filmvilág filmművészeti folyóirat blogján található érdekes interjúban olvashattok részletesebben. 

http://www.unikornis.hu/kultura/20160819-sajdik-ferenc-karikatura-sajdik-gyujtemeny-vac.html
Sajdik Ferenc A kép forrása: Unikornis.hu

Ebből a beszélgetésből megtudhatjátok többek között, hogyan döntötték el, hogy melyik történetből legyen rajzfilm és melyikből bábfilm.
Vagy hogyan jutott eszébe Csukás Istvánnak Süsü karaktere és neve.
Vagy hogy hogyan talált egymásra a Pom Pom
sorozatot rajzoló Sajdik Ferenc és az író, és hogyan alakították közösen a történeteket. 

 

Leghíresebb karakterei Mirr-Murr, Pom Pom, Süsü, a sárkány, vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász, akikkel nem csak a könyvek lapjain, hanem az azokból készült rajz- és bábfilmekben is találkozhatunk.

Nagyon szeretett írni. A foglalkozása a hobbija is volt. Kikapcsolta és éltette: “Úgy érzem, két szárnyam van: az egyik a vers, a másik a mese, és szépen repülök.”

Csukás István 2020.02.24-én hunyt el Budapesten. 

Díjai

  • Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977, a Keménykalap és krumpliorr című játékfilmért)
  • József Attila-díj (1977, 1987)
  • Andersen-díj (1984)
  • Az Év Könyve jutalom (1987, gyermek- és ifjúsági irodalom kategória a Keménykalap és krumpliorrért)
  • A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)
  • Kossuth-díj (1999)
  • Kisújszállás díszpolgára (2006)
  • Budapest díszpolgára (2011)
  • Prima Primissima díj (2011)
  • Budapest III. kerülete díszpolgára (2013)
  • Magyar Írószövetség örökös tagja (2015)
  •  Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
  • Magyar Örökség díj (2016)
  • A Nemzet Művésze (2017)

Az iskolai könyvtárban ezeket a könyveket találod meg a szerzőtől:

  • Vakáció a halott utcában
  • Nyár a szigeten
  • Csicsóka és a moszkitók                                                                                      
  • Az én játékoskönyvem
  • Pom Pom meséi

    Pom Pom meséi – Órarugógerincű Felpattanó · Csukás István · Könyv ...
    Órarógógerincű Felpattanó A kép forrása: Moly.hu
  • Pom Pom meséi: Szegény Gombóc Artúr

    Csicsóka és a moszkitók · Csukás István · Könyv · Moly
    Csicsóka és a Moszkítók A kép forrása: Moly.hu
  • Pom Pom meséi: Bátor Tintanyúl
  • Pom Pom meséi: Festéktüsszentő Hapci Benő
  • Pom Pom meséi: Radírpók
  • Pom Pom meséi: Madárvédő Golyókapkodó
  • Pom Pom meséi: Óriástüdejű Levegőfújó 
  • Pom Pom meséi: A lesből támadó ruhaszárítókötél
  • Pom Pom meséi: Órarugógerincű Felpattanó
  • Pom Pom meséi: A magányos szamovár
  • Pom Pom meséi: Az ásító szörnyeteg
  • Pom Pom meséi: A civakodó cipőikrek
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen A kép forrása: Moly.hu
  • Keménykalap és krumpliorr
  • Pintyőke cirkusz, világszám!
  • Süsü, a sárkány
  • Süsü újabb kalandjai
  • Süsüke, a sárkánygyerek
  • Sün Balázs
  • Vakkancs szétnéz Budapesten
  • Dal a hóemberről
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen
  • A téli tücsök meséi
  • Mirr Murr nyomoz Budapesten
  • Oriza-Triznyák : Mirr-Murr kalandjaiból
  • Berosált a rezesbanda

 

 

Források:

Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csukas-istvan#

Moly  https://moly.hu/alkotok/csukas-istvan/wikipedia

Wikipedia szócikk  https://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n

 

Próbáljátok ki a tudásotokat és töltsétek ki az alábbi tesztet, ha van kedvetek!

Mini teszt

Békés Pál

“Sokat csatangoltam, és azt láttam, hogy a világ teli van

szörnyekkel. Mert szörnynek lenni könnyű. Nem lenni

szörnynek – az a nehéz.”

Békés Pál 1956. március 27-én született Budapesten.

A budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, magyar-angol összehasonlító irodalomtörténet szakon végzett.

Élete során alkotott regényeket, meseregényeket, meséket, színműveket és hangjátékokat. Ismertek műfordításai is, többek között például az ő zseniális fordításában ismerhette meg a magyar olvasóközönség Adrien Mole kalandjait.

Írásai kedvesek, humorosak, közvetlenek, szívesen olvassák a gyerekek.

Írni egyetemi évei alatt kezdett, 1979-ben jelentek meg első munkái, majd sorban a többi. Egy készülő gyerekkönyvét például még Janikovszky Évához is elvitte egyszer, aki jó véleménnyel volt róla és tanácsokkal látta el.

 

1980 és 1981 között magyar-angol szakos tanárként dolgozott.
1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között a színházért és irodalomért felelős szerkesztő volt.

2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöki tisztségét töltötte be.

2005-ben egy országos felmérés és programsorozat zajlott Magyarországon, A Nagy Könyv címmel. Célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése volt. Ennek a programsorozatnak Békés Pál volt a kitalálója, ötletgazdája.  Continue reading Békés Pál

A hónap szerzője Jeff Kinney – 2016. március

Jeff Kinley
Kép forrása

 Jeff Kinney

„Csak annyit tudok mondani, örülök, hogy még gyerek vagyok, mert ha örülnöm kellene az olyan ajándékoknak, amilyeneket a felnőttek kapnak, nem biztos, hogy sikerülne.” (Egy ropi naplója)

A szerzőről:

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/wimpykidbooksUK/?fref=ts
Twitter: https://twitter.com/wimpykid/

Az Egy ropi naplójának (Diary of a Wimpy Kid) a szerzője, Jeff Kinney kiskorában nem gyerekkönyv-szerző szeretett volna lenni. Az volt az álma, hogy egy újság karikaturistája lesz, de nem közölték le a képregényeit.

1998-ban állt elő az Egy ropi naplója ötletével, egy Greg Heffley nevű felső tagozatos puhány srác történetével. Jeff a könyvén majdnem nyolc évig dolgozott, mielőtt megmutatta egy kiadónak New Yorkban.

Jeff Kinney 1971. február 19-én született Marylandben állambeli Fort Washingtonban (Amerikai Egyesült Államok) és a marylandi egyetemre járt (University of Maryland) a kilencvenes évek elején. Jeff egy „Igdoof” című képregényt futtatott az egyetemi újságban, és tudta, hogy karikaturista akar lenni.

Ugyanakkor Jeffnek az egyetemi évek után nem sikerült leközöltetni képregényét, és 1998-ban elkezdte leírni az ötleteit az Egy ropi naplójához, amelyeket remélte, hogy egy könyv formájában valósíthat meg. Jeff a könyvön hat évig dolgozott, mielőtt napi részletekben online kiadta volna a Funbrain.com weboldalon. Eddig a könyv online verziójának több mint 80 millió látogatóját tartják számon, és jellemzően több mint 70.000 gyermek olvassa naponta.

2006-ban Jeff egy könyvsorozatról szóló szerződést írt alá Harry N. Abrams kiadóval, hogy az Egy ropi naplóját nyomtatott sorozattá változtassa. Az első Egy ropi naplója könyvet 2007-ben adták ki, és azonnal bestsellerré vált. Csupán egy évvel később csak az Egyesült Államokban több mint 100.000 példány volt nyomtatásban. A soron következő könyvek példányszámai tovább gyarapodtak, mind az USA-ban, mind külföldön. A kilencedik könyvet, A nagy kiruccanást (Diary of a Wimpy Kid: The Long Haul),  több mint 2 millió példányban adták el mindenféle formátumban a világ minden táján az első héten. A sorozat több mint 164 millió példánya van nyomtatásban.

Az Egy ropi naplója sorozatnak bérelt helye volt az amerikai bestseller listákon. A könyvsorozat az első könyv megjelenése óta, azaz összesen több mint 450 hete a New York Times bestseller listáján van. A könyvek jelenleg 51 kiadásban 45 nyelven érhetőek el.

A 2007-es kezdeti publikáció óta a sorozat sok regionális és nemzetközi díjat nyert a Föld körül, köztük kettő Gyerekek kedvenc könyve díjat és öt Nickelodeon gyerekek kedvenc könyve díjat. Jeff Kinneyt a Time magazin a világ egyik legnagyobb hatású emberévé választotta. Továbbá, a könyv alapján készült három film nemzetközileg több mint 250 millió dollár bevételt hozott.

Kinney
Kép forrása

Jeff Kinney ezen kívül a Poptropica megalkotója, melyet a Time magazin az 50 legjobb weboldal közé választotta.

A gyermekkorát Washingtonban töltötte, 1995-ben költözött New Englandbe. Jeff a feleségével és két fiával él Massachusettsben, ahol van egy saját könyvesboltjuk, az An Unlikely Story („Valószínűtlen történet”).

Forrás: http://www.wimpykid.com/about-the-author/ (Fordította: Nagy Viktória)

Az iskolai könyvtárban ezeket a könyveket találhatod meg tőle:

  1. Egy ropi naplója
  2. Egy ropi naplója – Rodrick a király
  3. Egy ropi naplója – Az utolsó szalmaszál
  4. Egy ropi naplója – Kutya egy idő
  5. Egy ropi naplója – A rideg való
  6. Egy ropi naplója – Négy fal között
  7. Egy ropi naplója – A harmadik kerék
  8. Egy ropi naplója – Pechszéria

Kérdéseink ebben a hónapban:


A kérdéseket elérheted ide kattintva is: http://goo.gl/forms/hbOZQu3unv

Beérkezési határidő: 2016. április 10.

A bejegyzést összeállította: Nagy Viktória könyvtárpedagógia-tanár MA hallgató

A hónap szerzője Erich Kästner – 2016. február

Erich Kästner

Kastner

 „Véssétek mélyen az agyatokba és a szívetekbe,
mint valami ősrégi kőtábla feliratát:
ne engedjétek,
hogy kiűzzék belőletek a gyermekséget!”

 

Erich Kästner német költő, író, forgatókönyvíró 1899. február 23-án született Drezdában, iskoláit is itt végezte.

Az I. világháború idején volt középiskolás, a gimnázium utolsó évében, 1917-ben behívták katonának és a nehéztüzérségnél szolgált. A kiképzésen még részt vett, de a háború véget ért, mielőtt ő belekerült volna a harcokba. Azonban így is maradandó nyomot hagyott életén, ettől kezdve mélységesen elítélte a háborút. Az első világháború végeztével kitüntetéssel érettségizett és elnyerte Drezda város arany ösztöndíját.

1919 őszétől Lipcsében tanult történelmet, filozófiát, germanisztikát és színháztudományokat. Érdekelte a film világa is. Tanulmányait újságírói és színikritikusi bevételeiből finanszírozta. A Neue Leipziger Zeitung című lap szerkesztője volt, melyben rendszeresen jelentek meg cikkei, kritikái. 1925-ben, miután megkapta diplomáját, Berlinbe költözött, s két évvel  később, 1927-ben megjelent első verseskötete.

1929-ben szerződést kínáltak neki gyerekkönyv megírására. Mindaddig nem is gondolt rá, hogy gyerekekhez szóljon. Első regénye az Emil és a detektívek címet kaptapillanatok alatt elkapkodták és máig is talán legismertebb gyermekkönyve. Csak Németországban több mint kétmillió példányban kelt el és 59 nyelvre fordították le. 1931-ben film is készült belőle, mely hasonlóan sikeres lett, mint a regény. De Kästner elégedetlen volt a forgatókönyvvel, ezért a későbbiekben forgatókönyveket is írt a filmstúdió számára. Az első könyv sikere után sorra jelentette meg az ifjúságnak szóló, humoros, fordulatos regényeit.

emil     repülő osztály     két Lotti

Az 1933-ban készült el A repülő osztály című könyve, mely népszerűségében és sikerében vetekedett első regényével. A regényből készült filmet itt nézhetitek meg.

1933 után a politikai helyzet nem tette lehetővé, hogy Németországban kiadhassa könyveit, ezért Svájcban jelentette meg őket, álnéven. Népszerűsége azonban így sem csökkent.

1944-45-ben az egyre veszélyesebbé váló berlini életből Münchenbe költözött.
1949-ben jelent meg A két Lotti, melynek forgatókönyvével 1951-ben elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. Azóta többször is megfilmesítették a történetet, az első, 1950-ben készült filmet itt nézheted meg.

1956-ban München város irodalmi díját, 1960-ban pedig a Hans Christian Andersen-díjat is kapott.

München halt meg 1974. július 29-én.

emberke   majus 35  miniatűr

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

Emil és a detektívek
Emil és a három iker
A repülő osztály
A két Lotti
Május 35
Az Emberke
Emberke meg a kislány
Az eltűnt miniatűr
Három ember a hóban
Erich Kästner mesél

Ha többet szeretnél tudnia az életéről, nézz utána itt és itt!

Kérdéseink ebben a hónapban:


Az űrlapot elérheted erre a linkre kattintva is:

http://goo.gl/forms/qLzo2JncWF

A válaszok beérkezési határideje február 29.!

 

A hónap szerzője Gerald Durrell – 2016. január

durrell  Gerald Durrell

“Mintha egy nagy előadás látványos díszlete volna az őserdő,
a színdarab egyetlen mondanivalója pedig,
hogy milyen törpe és jelentéktelen valójában az ember,
és milyen bonyolult és gyönyörű a világ, amelyben él.”

Brit zoológus és író. Állatkertet alapított, forradalmasította az állattartási nézeteket, alapítványa számos helyen segített/segít a kihalással fenyegetett állatfajok fennmaradásában.

Gerald Durrell Indiában, Dzsamsedpurban született a család 4. gyermekeként 1925. január 7-én. Testvérei: Lawrence 13, Leslie 7 és Margot 5 évvel voltak idősebbek nála. Csupán 3 éves volt, amikor útépítő mérnök édesapja meghalt és a család visszaköltözött Angliába. Anglia időjárását azonban nem érezték megfelelőnek, ezért elhatározták, elköltöznek, méghozzá Korfu szigetére, Görögországba.

Öt évig éltek a görög szigeten, amely Gerry számára igazi paradicsom volt. Pici kora óta vonzódott mindenféle állathoz, és itt zavartalanul tanulmányozhatta őket. Állítólag már két évesen rajongott mindenféle állatért és első szava a zoo (állatkert) volt.

durrell gyerekkent

Iskolába nem járt, magántanárok oktatták. Aki leginkább hatott rá, a műveiben is megörökített görög természettudós, Teo Sztefanidesz (Theodor Stefanides) volt. teo sztefanidesz

A vele töltött órákat mindig nagyon várta. Egyébként a magántanárok közül egyedül csak ő volt képes arra a természet segítségével, hogy elérje: Gerry egyéb tantárgyakban is jártasságot szerezzen.

A második világháború kitörése után a család hazautazott Angliába. A háború éveiben Durrell egy díszállat-kereskedésben dolgozott, majd gondozó lett a Londontól északra fekvő Whipsnade állatkertben.

Körülbelül egy évig dolgozott itt, miközben végig expedíciókat tervezett, de egyik állatgyűjtő sem fogadta maga mellé, mert nem volt elég gyakorlata. Ekkor ért meg benne végképp az az elhatározás, hogy előbb-utóbb saját állatkertet alapít.

1946-ban egy örökség tette lehetővé, hogy állatok gyűjtésével foglalkozhasson. Első állatgyűjtő útját Kamerunba saját maga szervezte és vezette 1947-ben, John Yealland ornitológus segítségével. Számos állatkertnek juttatott gazdag kollekciót, a londoniban 25 új fajt honosított meg, de szállított állatokat erről az expedícióról a chesteri, paigntoni ,bristoli  és manchesteri állatkerteknek is.

1948-ban is 1949-ben is járt gyűjtőutakon, melyek során megfordult Brit Guyanában, Argentínában, Paraguayban, Sierra Leonéban, Mexikóban, Mauritiuson, Madagaszkáron. Az állatokat a korabeli szokással szemben nagy gonddal szállította, így a költségekre minden pénze ráment. Ráadásul nem is csak azokat az állatokat gyűjtötte, amelyek ritkaságszámba mentek, hanem mindegyiket egyformán kívánta védeni és bemutatni. A brit állatkertek ezért egyre inkább elhatárolódtak a tevékenységétől és hamarosan a legtöbbjükben már nem kínáltak számára munkát.

1951-ben feleségül vette Jacqueline Sonia Wolfendent (Jacquie Durrell), és Gerald nővérének, Margónak a házába költöztek Bournemouth-ba.

jacquie durrell Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében.

Hogy anyagi helyzetén javítson, bátyja Lawrence és Jacquie tanácsára Durrell humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, nagy sikerrel. Kameruni útját feldolgozó első könyve, a Noé bárkáján 1953-ban jelent meg. Az ötlet sikert hozott, a könyvek árából sikerült újabb expedíciót szervezni Dél-Amerika dzsungeleibe.

Legismertebb könyve talán a Családom és egyéb állatfajták melyben korfui éveire emlékezik, sok humorral mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát. A műből 2005-ben Angliában vígjátékot forgattak. (A DVD-t megtalálod az iskolakönyvtárban és a számítógépeken meg is nézheted, ha még nem láttad. A szórakozás garantált!)durrell csalad

Kalandos korfui gyerekkoráról mesél  a Madarak, vadak, rokonok és az Istenek kertje című könyveiben is.

családom  madarak_2Bvadak_2Brokonok  istenek kertje

Ezt a három regényt mindenképp ajánljuk a felső tagozatosoknak, hiszen tele vannak humorral, állatokkal és rengeteg nevettető, furcsa kalanddal. Durrell népszerűsége talán abban is rejlik, hogy a korábbiaktól teljesen szokatlan, közvetlen hangon beszél az emberekről, állatokról, védelmük fontosságáról, s mindezt úgy teszi, hogy könyvei közben hihetetlenül szórakoztatóak.

Durrell 1959-ben hozta létre saját állatkertjét Jersey szigetén. Elégedetlen volt az állatkertekben akkor szokásos állattartási szokásokkal, arra gondolt, talán másként is lehetne. Természetesen támadták nézetei miatt, végül mégiscsak az ő ötletei lettek iránymutatóak minden hasonló intézmény számára.

1963-ban megalapította a Durrell Természetvédelmi Alapítványt  (Durrell Wildlife Conservation Trust). Állatkertje (Durrell Wildlife Park)  egyre inkább a veszélyeztetett fajok védelmére szakosodott, emblémájának is a 17. században kipusztított mauritiusi dodó-madarat választották.
Az állatkert szakmai továbbképzéseket, kutató, szaporító programokat és népszerűsítő előadásokat is szervezett, maga Durrell pedig igen sokszor adott elő a brit rádióban (állatokról szóló ismeretterjesztő műsorainak és sajátos humorának köszönhetően csakhamar országosan kedvelt személlyé vált, akinek munkájára így felfigyeltek az emberek). Öt nagyobb, állatokkal foglalkozó filmsorozatot is készített a BBC tévé megbízásából.

Egyedi humorral és derűvel fűszerezett, lebilincselően szórakoztató könyveiben mesélt gyűjtőútjairól (A bafuti kopók, A részeg erdő, Állatkert a poggyászomban, Kalandorok az őserdőben), állatkertje szervezéséről (Vadállatok bolondja, az Állatkert a kastély körül), filmes expedícióiról (Vadászat felvevőgéppel).
bafuti  Durrell_allatkert  vadászat
Ismeretterjesztő könyve a Vadak a vadonban (ez a rádióban elhangzott adásainak könyvváltozata). Szintén nagy sikert arató regénye a Rokonom, Rosy.
tóbiás  keeper
Kifejezetten gyerekeknek szóló könyvei is vannak, két rövidebb kis történet igazán kicsiknek (Tóbiás, a teknőc, Keeper, az állatkert őre) és két hosszabb, ismeretterjesztő-kalandos történet nagyobbaknak (Léghajóval a világ körül, Léghajóval a dinoszauruszok földjén).

léghajóval   Leghajoval-a-dinoszauruszok-foldjen

Nem csak ő írt könyvet az életéről, hanem első felesége, Jacquie is, Állatok az ágyamban címmel, és nővére, melynek címe: De mi lett Margóval?

állatok az ágyamban    Az_amator_termeszetbuvar
Az amatőr természetbúvár című könyvében, melyet második feleségével, Lee Durrellel (Lee McGeorge) együtt írt, gyakorlati, szakmai tanácsokat adnak az állatok megfigyeléséhez. Ugyanilyen címmel készült egy természetfilm-sorozat is, szintén feleségével közösen. lee durrell

Könyvei végén található egy felhívás, melyben az alapítványhoz való csatlakozásra hív és adakozásra kér, az állatok megmentése érdekében.

Népszerűségét jelzi, hogy műveit csaknem 30 nyelvre lefordították. Magyarul 32 könyve jelent meg, melyeknek nagy részét Réber László illusztrációi színesítik. Ő a tőle megszokott zseniális humorral ábrázolja a kiragadott jeleneteket.

Durrell utolsó éveiben energiáit állatkertjének szentelte, mely évente 200 ezer látogatót fogadott. Idős korában egészsége megromlott, Jersey szigetén hunyt el 1995. január 30-án.

Tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték, 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje (OBE) díjat. Korfu városában iskola és park viseli nevét, több állatfajt is róla neveztek el, és számos veszélyeztetett faj fogságban született egyedeit hívják a tiszteletére Geraldnak vagy Gerrynek. Az általa alapított jerseyi állatkertben szobra, a miskolci Vadasparkban mellszobra áll.

“Az állatok nagy, jogfosztott, néma többség, mely csak a mi segítségünkkel maradhat fenn.”

durrell szobor    durrell mellszobor

Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod meg tőle:

Állatkert a poggyászomban
Férjhez adjuk a mamát
Fogjál nekem kolóbuszt!
Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt?
Madarak, vadak, rokonok
A részeg erdő
Szamártolvajok
Vadállatok bolondja
Állatkert a kastély körül
Az amatőr természetbúvár
Családom és egyéb állatfajták
Életem értelme
A halak jelleme
Istenek kertje
Keeper, az állatkert őre
Léghajóval a dinoszauruszok földjén
Tóbiás, a teknőc

Ha Durrell életéről és munkásságáról többet szeretnél megtudni, figyelmedbe ajánljuk a következő oldalakat:

http://www.geopen.hu/szerzok/egyeb-szerzok/gerald-durrell.html

http://people.inf.elte.hu/mici/durrell.html

http://mandarchiv.hu/cikk/3594/A_modern_Noe_szorakoztato_barkaja

http://konyves.blog.hu/2015/01/07/90_eve_szuletett_gerald_durrell

 

Frissítette:: Nagy Anetta

Kérdéseink (az űrlapot itt érheted el):

  1. Melyik országhoz tartozik Korfu?
  2. Írj két állatot, ami Durrellről kapta a nevét!
  3. Tanárai közül ki volt rá a legnagyobb hatással?
  4. Mi első könyvének a címe?
  5. Kik írtak még könyvet Durrell életéről?

A válaszok beérkezési határideje január 31.!

De itt is kitöltheted és elküldheted!

A hónap szerzője Mándy Iván – 2015. december

Mándy Iván  Mándy Iván (1918-1995)

“Kell egy csapat!”

Mándy Iván író 1918. december 23-án született Budapesten. Szülei válása után édesapjával, Mándy Gyula hírlapíróval maradt, így korán megismerkedhetett a pesti kávéházak, mozik, olcsóbb szállodák világával. A budapesti Lónyay utcai református gimnáziumba, majd a Madách Gimnáziumba járt, de tanulmányait félbehagyta, mert nem bírta elviselni azt a kötöttséget, amit egy oktatási intézmény megkövetelt tőle.

Tizenöt éves korától rendszeresen írt, kritikusa ekkoriban édesapja volt. Első novellája 1937-ben jelent meg.

A második világháború befejezése után, 1945-ben az Újhold című folyóirat fiatal szerkesztőgárdájához csatlakozott, néhány szám elkészítésében társszerkesztőként is részt vett. A folyóiratnál munkatársa volt többek között Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és Örkény István is.

1949-1957 között őt sem engedték publikálni, ezért a Magyar Rádió számára készített dramatizálásokat, gyerek-hangjátékokat.

1950-54-ig a Népművelési Intézet munkatársa volt, vidéken tartott irodalmi előadásokat, 1954-től pedig szabadfoglalkozású író lett. Az ezen időszak alatt született – felnőtteknek szóló – írásai csak jóval később jelenhettek meg nyomtatásban, a ’70-es évek elején. 1989-től tagja lett a Holmi szerkesztőbizottságának, 1992-től pedig a Széchenyi irodalmi és Művészeti Akadémiának is.

Az őt széles körben ismertté és népszerűvé tevő gyermek és ifjúsági könyveit zömmel az 50-es, 60-as években írta. Ezek a következők:

robin hood2         Az enyedi diák      locsolókocsi

Az enyedi diák (1944), Csutak színre lép (1957), Csutak és a szürke ló (1959), Csutak a mikrofon előtt (1961), Robin Hood (1965), A locsolókocsi, Csutak és Gyáva Dezső (1968), Arnold, a bálnavadász (1977)

A címek linkjeire kattintva a teljes könyvet elolvashatjátok!

Az ifjúsági regényein túl számos felnőtteknek írt novelláskötet és regény fűződik a nevéhez, néhányból filmet készítettek. A Sándor Pál rendezte Régi idők focija című film alapja például A pálya szélén című regénye. Ebből a filmből származik a “Kell egy csapat!” idézet.

Gyermekregényei közül megfilmesítették A locsolókocsi, a Csutak a mikrofon előtt és a Csutak és a szürke ló című köteteit.

A Csutak a mikrofon előtt című filmet két részben vetítették a televízióban, az első részt itt tekinthetitek meg, a másodikat pedig itt.

Élete során számos díjat is kapott:

Baumgarten-díj 1948
József Attila-díj 1969
Déry Tibor-jutalom 1985
Kossuth-díj 1988
Az Év Könyve jutalom 1992
A Soros Alapítvány életműdíja 1992

Az iskolai könyvtárból az alábbi regényeit tudjátok kikölcsönözni:
Csutak színre lép
Csutak és a szürke ló
Csutak a mikrofon előtt
Csutak és Gyáva Dezső
Arnold, a bálnavadász

Csutak színre lép     Csutak és a szürke ló                         Csutak a mikrofon előtt    arnold, a bálnavadász

Ha bővebben is szeretnél tudni Mándy Ivánról, olvass utána az alábbi helyeken!

Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájában  megtalálhatod életrajzát, műveit és szakirodalmi segítséget találsz. Egy író is volt gyerek, a DIA képei között gyermekkori képeket is láthatsz, kattints hozzá ide!
Ide kattintva röviden tekintheted át pályáját, műveit.

A decemberi forduló válaszainak leadási/beérkezési határideje 2016. január 10.!

Elküldheted válaszaidat az Űrlapot kitöltve vagy e-mailben: gyakkonyvtar@gmail.com

(Ha másként nem nyílik meg, az űrlap elérhető az URL cím bemásolásával is: https://docs.google.com/forms/d/1FC_Q2bGMKtNdRewe2iSRD8YNGJ_sQ7iYoB2ndAG14m4/viewform?usp=send_form)

Kérdéseink:

  1. A Csutak könyvek közül melyik(ek)et filmesítették meg?
  2. Mándy Iván melyik könyve kezdődik így?
    “Kupac a kupacon, és az egész egy kupachegy. Körülötte vasdarabok, megrozsdásodott csövek, hengerek, drótok.”
  3. Kik voltak a munkatársai az Újhold című folyóiratnál?
  4. Melyik regénye az alapja a Régi idők focija című filmnek?
  5. Sok díjat kapott, de vajon megkapta-e a rangos Kossuth-díjat?

Frissítette: Nagy Anetta

A hónap szerzője – olvasási verseny

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megrendezzük iskolai olvasási versenyünket a könyvtári blog A hónap szerzője rovatához kapcsolódva.

Májusig minden egyes A hónap szerzője rovat kapcsán felteszünk nektek néhány kérdést. A szöveg, illetve a hozzá kapcsolódó anyagok alapján válaszoljátok meg őket és töltsétek ki a kérdőívet, vagy hozzátok be a válaszaitokat a könyvtárba!

A kitartó válaszadók jutalma tanév végén most sem marad el!

2015. novemberében Lucy Maud Montgomery A hónap szerzője, a bejegyzés elolvasása után kitöltheted az online kérdőívet, vagy személyesen is behozhatod a válaszaidat a könyvtárba.

Online kérdőív:

A hónap szerzője Lucy Maud Montgomery – 2015. november

lmmontgomery„Ha nem tudsz vidám lenni,
csak oly vidám légy, amennyire kitelik tőled.”

Lucy Maud Montgomery 1874. november 30-án látta meg a napvilágot a kanadai Prince Edward-szigeti Clifton városában. A Lucy nevet anyai nagyanyja után kapta, míg a Maud nevet édesanyja választotta.

Anyja és apja családja egyaránt becsületes, rendes és igen fontos família volt. Maud kétévesen elvesztette anyukáját, ezért nagyszüleihez Alexander és Lucy MacNeill-hez költözött a sziget északi partján fekvő falucskába, Cavendish-be. Új otthona közelében rengeteg rokona lakott, ám köztük nem talált játszótársat, amíg iskolába nem ment. Ennek ellenére sosem volt magányos vagy boldogtalan. A ház ugyanis tele volt könyvekkel.

9 évesen írta meg első versét, s kezdte el a naplóírást, amit egész életében folytatott. Később a szigeten tanárként dolgozott egy kis faluban, de nem adta fel a reményt, hogy egy szép napon író lesz. Verseit, cikkeit és történeteit gyakran kiadták, s így egy kis plusz pénzre tett szert.

Anne otthonra talál1908-ban az Anne of Green Gables (szószerinti fordítás szerint Anne/Anna a Zöld Oromból, ám a magyar fordítás szerint a mű címe Anne otthonra talál) rövid részletekben rendszeresen megjelent egy lányoknak szóló újságban. Maud beleszeretett szereplőibe és ezért a történetet kibővítette egy könyv hosszúságúra. Öt kiadóhoz is elküldte a kéziratot, ám mindegyik visszaküldte, nem csoda hát, hogy elment a kedve a további próbálkozásoktól, és félrerakta a művét. Néhány hónappal később azonban ismét elővette és egy-két dolgot megváltoztatott, majd újra elküldte. A kiadó elfogadta és 1908 júniusában megjelent a könyv. A kiadó tanácsára Montgomery hozzálátott a folytatáshoz…

Az évek múlásával családra, férjre vágyott. Több udvarlója is akadt, de végül egy presbiteriánus lelkésszel, Ewan MacDonalddal találkozott, majd Maud nagyanyjának halála után megtartották az esküvőt 1911. július 11-én. Az Ontario állambeli Leaskdale-be költöztek, ahol MacDonald tiszteletes lett az új lelkész. Maud lelkiismeretes lelkészfeleség volt, közben folyamatosan írt. Szerepet vállalt a közösség életének irányításában, nevelte két fiukat, Chestert, aki 1912-ben született és Stuartot, aki 1915-ben. A párnak 1914-ben született meg Hugh Alexander nevű fiuk, aki születésekor meghalt. Ez a tragédia inspirálta Anne Shirley első gyermekének halálát, az Anne férjhez megy című regényében.

1942. április 24-én halt meg. Cavendishben, egy kis temetőben helyezték végső nyugalomra. (Forrás)

Váratlan utazás szereplők
A Váratlan utazás szereplői

Műveiből nagy sikerű filmsorozatok is készültek. Az Anne a Zöld oromból (nálunk Anne címen futott) című kanadai sorozat 30 évvel ezelőtt indult hódító útjára. A főszereplő, Megan Follows 17 éves volt, amikor megkapta Anne szerepét. Eredetileg csak két részből állt volna, de a nagy sikerre való tekintettel folytatták. Az első két rész 1985-ben, a harmadik és negyediket pedig 1987-ben vetítették. Az ötödik részt pedig 15 évvel később, 2000-ben mutatták be, de ennek sikere messze alulmaradt az előzőekhez képest (Forrás). A minisorozat annyi ember szívébe belopta magát, hogy egy testvérsorozatot is kapott, ez lett a Váratlan utazás, amely novellái és A Mesélő Lány című regénye alapján készült.

Magyar rajongói oldalán további érdekes információkat olvashattok.

Könyvtárunkban megtalálható könyvek a hónap szerzőjétől:

anne új vizekre evez      anne válaszúton

Anne otthonra talál
Anne új vizekre evez
Anne válaszúton

avonlea_i_kronikak_2   Váratlan utazás

Avonlea-i krónikák
Avonlea-i krónikák 2
A Mesélő Lány
Váratlan utazás

Ha nem tudtok hozzájutni az Anne-sorozat köteteihez, de érdekel benneteket, itt elolvashatjátok az összeset!

Olvass utána!

 Kép forrása

Itt megnézheted az írónő honlapját (angol nyelvű). Itt az életéről, munkásságáról olvashattok bővebben. A Váratlan utazás című filmsorozat rajongói oldalán olvashattok sok érdekeset a szereplőkről, nézhettek videókat. Még egy memória játékot is találhattok itt. Ha a tévében is megnéznétek, ekkor van műsoron.

A Prince Edward-szigetről részletesen itt olvashatsz. Az Anne of the Green Gables Museum honlapján itt nézelődhetsz.

Ismét versenyt hirdetünk!

Májusig minden egyes A hónap szerzője rovat kapcsán felteszünk nektek néhány kérdést. A szöveg, illetve a hozzá kapcsolódó anyagok alapján válaszoljátok meg őket és töltsétek ki a kérdőívet, vagy hozzátok be a válaszaitokat a könyvtárba! A kitartó válaszadók jutalma tanév végén nem marad el!

A kérdőívet ide kattintva is elérheted. Ha nem működik, másold ezt a linket a böngésződ címsorába:
https://docs.google.com/forms/d/1B9ovJ3ekkj45wYB-QR0suXFg6AC8c6AJkwVnemYGyIA/viewform

Novemberi kérdéseink:

  1. Melyik országhoz tartozik Edward herceg szigete?
  2. Mikor jelent meg a Anne a Zöld Oromból (Anne otthonra talál) című regénye?
  3. Ki játszotta Anne szerepét a filmsorozatban?
  4. Kik a presbiteriánusok?
  5. Novellái mellett mely regénye az alapja a Váratlan utazás című filmsorozatnak?

A hónap szerzője Ágai Ágnes

Ágai Ágnes

ÁgaiÁgnes

 

“Én mindig először megszagolom a könyvet,
beszívom a képeket és a betűket,
aztán úgy érzem:
én vagyok a mese és a könyv az olvasó.”

 

Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Budapesten, a pedagógiai főiskolán és az ELTE-n tanult, 1956-ban szerzett orosz-magyar szakos diplomát. Tanított az egyetemen és középiskolákban is, 15 évig. A tanári pálya elhagyása után 1970-től 18 éven át volt a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.

Saját bevallása szerint korán kezdett írni és későn kezdett megjelenni, de 1957-től már publikálta írásait. Fordításai és versei egyaránt ismertek. Több versét megzenésítette a Kaláka Együttes.

1987-ben a NEMzedék című kötete elismeréseképpen IBBY-díjat kapott. A belőle készült tv-feldolgozás forgatókönyve az ifjúsági tv-filmek szemléjén a művészeti kategória I. díját kapta 1989-ben. Continue reading A hónap szerzője Ágai Ágnes