A hónap szerzője Varró Dániel

Igen, jól emlékeztek, ő is volt már A hónap szerzője (2008. április), de egyrészt azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s újabb kötetei jelentek meg, másrészt pedig NOVEMBER 15-ÉN 11 ÓRÁTÓL A KÖNYVTÁRUNK VENDÉGE LESZ! E tény igazán indokolttá teszi, hogy felelevenítsük róla a legfontosabbakat:

VARRÓ DÁNIEL

„Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához,
ha egyszer úgy határoz, hogy könyvet kíván a kezébe venni.
Röviden ennyi.”

1977. szeptember 11-én született Budapesten.

Első verseit 12 éves korában, az általános iskolában írta. Kedvet kapott verselő nővérétől, és az ő sikereit megirigyelve vágott bele az írásba. A Toldi hatására alkotta meg első jelentős versét, egy eposztrilógiát Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje címmel.

Az általános iskola után az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba került, mert matematikából jó volt és szülei azt szerették volna, ha bankár lesz belőle. Nem lett, mert míg nővére abbahagyta a versírást, ő egyre inkább kedvet kapott hozzá, s elpártolt az addig szeretett matematikától. Magyartanára támogatása és erős kritikái mellett írta tovább verseit.

Végzettségét tekintve angol-magyar szakos bölcsész, ám “polgári foglalkozása” nincs: verset ír és műfordításokat is készít. Angol szerzők verseit, színdarabjait ülteti át magyar nyelvre. 17 éves kora óta publikál különböző folyóiratokban.


Első, bemutatkozó kötete Bögre azúr címmel jelent meg 1999-ben. Versei játékosak, teli vannak meglepő ötletekkel, sokszor más, ismert költő stílusában alkot. Egyik legnagyobb sikerét is ezzel érte el. Egy egész versciklust alkotott a Boci, boci tarka című gyerekdalra, megírva ezt a verset többek között Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Ady Endre, Kosztolányi Dezső stílusában is.

Nála ne keress festői tájleírást, madárcsicsergést és andalgást! Ő mai, modern, fiatal és lendületes költő.

Így vall magáról:

„…városi költőnek gondolom magam, de ez egyszerűen azért van, mert mindig is itt laktam. Sajnos, fogalmam sincs, mi a különbség a pacsirta és a fülemüle éneke között. Viszont a villamos csilingelése! Az igen! Azt mindig hallom.”

Második könyve, mely gyerekeknek szól, egy verses regény, Túl a Maszat-hegyen címmel 2003-ban látott napvilágot. Sikere azóta is töretlen. Megjelent hangoskönyvben is, sőt, Presser Gáborral közösen báb-musicalként, élőszereplős változatát 2010. végén mutatta be a Pesti Színház.

Ismered E. T. A. Hoffmann: Diótörő című művét? Most újra elolvashatod a történetet Varró Dániel stílusában. Ha a Maszat-hegyet szereted, ez is tetszeni fog.Harmadik kötete a Szívdesszert címet kapta, ez azonban nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek és fiataloknak szól, 2007-ben jelent meg. A szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia.

Negyedik kötete az Akinek a lába hatos – Korszerű mondókák kisbabáknak címmel jelent meg 2010-ben. Ez a kötet most a kisgyerekes szülőkhöz szól, vicces kis mondókákat tartalmaz. A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges), öltöztető, büfiztető, pelenkázó és fürdető.

Az Akinek a lába hatos páratlan sikere után pedig itt a folytatás! Varró Dániel legújabb, nemrég megjelent kötete az Akinek a foga kijött, korszerű versekkel és tréfás mondókákkal várja ismét a szülőket.

  

 

 

Frissítette: Nagy Anetta

A hónap szerzője ismét Böszörményi Gyula!

És nem véletlenül! Május 18-án ugyanis – mint versenyfelhívásunkban már olvashattátok – vendégünk lesz a Gergő és a Jonatán könyvek írója, Böszörményi Gyula!

Ezért aztán a május az ő hónapja, olvassatok róla és tőle minél többet, s válaszoljatok a feltett kérdésekre!

„Hisz tündérek mindenhol laknak! Nélkülük a fák, a kövek, a vizek forrásai, de még a hegyek, a dombok, a rétek és a vadcsapások is mind-mind a lelküket veszítenék!”

Olvastad már Gergő vagy Zsófi történeteit? Hallottál már az álomfogókról? Ha igen, akkor most megtudhatsz egy kicsit többet ezek szerzőjéről, decemben és január hónap szerzőjéről, Böszörményi Gyuláról. Olvass tovább, majd 2011. május 14-ig válaszolj a kérdésekre!

Böszörményi Gyula 1964. július 23-án született Miskolcon. 2 éves korában mozgássérült lett, családi problémák miatt gyermekotthonba került. Iskolába nem vették fel, sem úttörőnek, „mert, hát hogy is mutatna a többi gyerek között”. Mégis elvégezte az általános iskolát, sőt, le is érettségizett!

Az intézeti magány rákényszerítette, hogy történetekkel szórakoztassa magát, amelyeket írásba foglalt. 9-10 évesen például, folytatta a Winnetou-történeteket, mivel a kalandfolyam végére ért az olvasásban. 1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette is azt. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. Mivel angolt szeretett volna tanulni, feladott egy hirdetést az interneten, keresve olyan tanárt, aki kijavítaná a leckéit s erre Cséplő Noémi válaszolt, aki később a felesége lett. Együtt alapították meg az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése.

A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett.

 Az Űrgammák gyerek sci-fi sorozatban Böszörményi Gyula forgatókönyvíróként és szakmai tanácsadóként (rajta kívül senki nem tudta megkülönböztetni a kiborgot a robottól!) dolgozott, közreműködött a Tűzvonalban, Barátok közt és Álomlátók című TV-produkcióknál is. Számítógépes játék megírásával is próbálkozott, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A németül könyve Julius Bessermann írói álnéven jelent meg: a német kisdiákok, mint tesztközönség, először kiröhögték a „böszörményi”-t, ejtési problémájuk is akadt.

A Komédium Színház 5 éven át játszotta Kucó c. monodrámámat. melyet Mészöly Gáborral közösen írtunk, Kálloy Molnár Péter szereplésével, Radó Gyula rendezésében. A darab 2003-tól havi négy előadással vendégszerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban is. Szintén 2003-ban Erdélyben nagy sikerű turnén vett részt az előadás. 2006-ban a darabot meghívták az Edinburgh-i Fringe Fesztiválra.

A Kucó-ból a Magyar Rádió hangjátékot is készített, amit azóta többször sugároztak Müller Péter Sziámi rendezésében, Kaszás Gergő színművész előadásában.

Az iskolai könyvtárban a következő köteteket találod tőle:

Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal, Gergő és az álomfogók, Gergő és az álomvámpírok, Az elveszett történet (Jonatán kalandjai), A Gutenberg Lovagrend (Jonatán kalandjai), Zsófi és az elnévtelenedett falu, Zsófi és az ősboszorkány

Olvass utána:

 Válaszolj a kérdésekre és küldd vagy hozd be őket a könyvtárba 2011. május 14-ig! (gyakkonyvtar@gmail.com)

  • Mi az az eszperantó?
  • Melyik meseregény tette országosan ismertté?
  • Írj legalább 2 TV-s produkciót, amelyben közreműködött!
  • Melyik művéből készült hangjáték?
  • Milyen írói álnéven jelent meg munkája német nyelven?

Összeállította: Gulyás Enikő

Frissítette: Nagy Anetta

A hónap szerzője ismét Lackfi János!

Olyan eseményre kerül sor hamarosan, ami eddig csak egyszer fordult elő könyvtárunk életében. Bosnyák Viktória után újabb “A hónap szerzőjével” lesz lehetőségünk személyesen találkozni: 2011. március 28-án  Lackfi János jön el hozzánk!

2010 januárjában ő volt A hónap szerzője, de a márciusi író-olvasó találkozó miatt most ismét ő lesz! Tudjatok meg minél többet róla!

„A gyerekversben az a jó, hogy van is meg nincs is.
És akkor jó a gyerekvers, ha felnőttvers is egyben.”

Lackfi János költő, író, műfordító, egyetemi oktató. Bár szülei mindketten költők, ő mégsem gondolt rá, hogy maga is azzá válik majd. Nagyon jó hallása és hangja van, ezért énekes pályára készült. Érdeklődése a gimnáziumban fordult a versírás felé és még csak egyetemre járt, amikor megjelent az első kötete. Ekkor változtatta meg a nevét is Oláh Jánosról (édesapját is így hívják) Lackfi Jánosra, nehogy összetévesszék őket.

Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ír, verset és prózát is.

Versei különböznek attól, amit eddig megszoktunk. Sokszor viccesek, rímesek, vagy rím nélküliek, meghökkentők, vagy elgondolkodtatók. Ír a mindennapokról, örömről, bánatról, a családjáról, a gyerekeiről, a jelenről, amiben élünk. Ha kinyitod egy kötetét, megjelennek bicikliváltók, tévék, parabolaantennák, iskolai történetek, kamaszdolgok, divat, lányok, fiúk, macskák, kutyák, autók és még lehetne sorolni, mi minden.

Kérdezhetnéd, mi a garancia arra, hogy valóban jók a versei, olyanok, amelyek neked is tetszenek majd? Az, hogy Lackfi János sokszínű költészetében mindenki megtalálja a neki tetszőt. És az, hogy öt gyermeke van, 8 és 18 év közöttiek. Ők azok, akik az összes verset és regényt elsőként ismerik meg, az ő véleményük dönt arról, jó-e egy mű, vagy alakítani kell még rajta egy kicsit.

Első, gyerekeknek szóló kötete A buta felnőtt címmel jelent meg 2005-ben. Ezt követte a Bögre család,  ami a Lackfi család mindennapjairól szól, és amelyben gyermekei név szerint is szerepelnek. A  Törpe és óriás között, valamint a Bögre család – újabb kalandok című könyveit egy évben (2007-ben) adták ki első meseregényével, melynek címe: Kövér Lajos színre lép. A regény sikere akkora volt, hogy nemsokára megjelent a folytatás is, a Kövér Lajos aranykeze.

Múlt évben adta ki A részeg elefánt-ot, mely szintén verseket tartalmaz, és az Apám kakasa című versgyűjteményt, melyet Vörös Istvánnal együtt hoztak létre. Ez utóbbi ismert gyerekversek átiratait tartalmazza, aki kézbe veszi, nem fog csalódni benne, gyereknek, felnőttnek mosolyt csal az arcára.

Lackfi János írói munkásságát több díjjal elismerték már, kiérdemelte többek között az igen rangos József Attila – díjat is.

Verseiből ízelítőt találsz a Kincskereső című folyóirat 2009. februári számában, vagy az interneten, a saját honlapján, melyet a www.lackfi-janos.hu  címen érhetsz el.

Itt olvashatod: Bögre család

A hónap szerzője Böszörményi Gyula

„Hisz tündérek mindenhol laknak! Nélkülük a fák, a kövek, a vizek forrásai, de még a hegyek, a dombok, a rétek és a vadcsapások is mind-mind a lelküket veszítenék!”

Olvastad már Gergő vagy Zsófi történeteit? Hallottál már az álomfogókról? Ha igen, akkor most megtudhatsz egy kicsit többet ezek szerzőjéről, decemben és január hónap szerzőjéről, Böszörményi Gyuláról. Olvass tovább, majd 2011. január 31-ig válaszolj a kérdésekre!

Böszörményi Gyula 1964. július 23-án született Miskolcon. 2 éves korában mozgássérült lett, családi problémák miatt gyermekotthonba került. Iskolába nem vették fel, sem úttörőnek, „mert, hát hogy is mutatna a többi gyerek között”. Mégis elvégezte az általános iskolát, sőt, le is érettségizett!

Az intézeti magány rákényszerítette, hogy történetekkel szórakoztassa magát, amelyeket írásba foglalt. 9-10 évesen például, folytatta a Winnetou-történeteket, mivel a kalandfolyam végére ért az olvasásban. 1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette is azt. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. Mivel angolt szeretett volna tanulni, feladott egy hirdetést az interneten, keresve olyan tanárt, aki kijavítaná a leckéit s erre Cséplő Noémi válaszolt, aki később a felesége lett. Együtt alapították meg az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése.

A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett.

Continue reading A hónap szerzője Böszörményi Gyula

A hónap szerzője Romhányi József

„– Érdekes! Ha belülről elfogultan nézed,
ez az alom meleg családi fészek.
Ha kívülről, s nem vakít el vonzalom:
…egyszerűen borz-alom.” (Borz, részlet)

Ismered-e az alábbi meséket: Mekk mester, Kérem a következőt! (Dr. Bubó), Mézga család? Ugye, igen? Tudod, mi köti össze őket? Mindhárom mese szövegének írója Romhányi József volt. Ha érdekel, ki volt ő és mi kapcsolódik még a nevéhez, olvass tovább, majd válaszolj a kérdésekre!

Romhányi József Nagytétényben született 1921. március 8-án. Eredetileg zenei pályára készült, ezért a Székesfővárosi Felsőbb Zenei iskolába iratkozott be. Bár a zene nem vált hivatásává, mindig része maradt az életének.

Noha 1951-ben a Magyar Rádióban dramaturgként kezdett dolgozni, 1957-től újra zenei területen tevékenykedett, ugyanis az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott.

Ő írta számos magyar és fordította több külföldi opera szövegkönyvét, valamint operett- és kabaréműsorok versei is fűződnek a nevéhez. Ezeknek általában hatalmas sikere volt. Nem véletlenül! Költeményei ugyanis tele vannak humorral, iróniával, rím-és szójátékai pedig kiemelkedővé teszik őket. Ezeket olvasva az is felfigyel a magyar nyelvben rejlő gazdagságra és számos játékos lehetőségre, aki egyébként nem venné észre azokat.

Ezekből a versekből készült azóta is méltán híres válogatáskötete, a Szamárfül, mely 1983-ban jelent meg. Nem sokat adtak ki belőle, mert a kiadók nem láttak fantáziát az állatokról szóló, játékos, furcsa humorú, érdekes rímelésű versekben. Ehhez képest a kötetek rekord gyorsasággal elfogytak a polcokról, és tovább emelték írójuk népszerűségét.

Continue reading A hónap szerzője Romhányi József

A hónap szerzője Sohonyai Edit

 „ … a kamaszkor átjáró a felnőttek világába….
Megtanítom (a kamaszoknak), hogyan lássák a dolgoknak a fonákját, hogyan tudjanak nevetni a saját gondjaikon.”

Kiskamasz vagy? Hatodik-nyolcadik osztályos? Hallottál már Sohonyai Editről? Könyvei éppen Neked szólnak! Neked, aki már nem „kicsi”, de még nem is „nagy”. Neked, aki konfliktusokba kerül, tépelődik, vívódik, keresi magát és a helyét a világban. Ismerd meg egy kicsit az írónőt és vedd kezedbe egyik könyvét, nem fogsz csalódni! Rólad (is) szól…

Sohonyai Edit Székesfehérváron született 1970. szeptember 14-én. Érettségi után egy irodában kezdett dolgozni, ahol – a számokkal nem lévén nagy barátságban – írogatni kezdett. Mindebből egy naplós szerkezetű regény kerekedett, melyet nővére vitt el a Móra Könyvkiadóhoz, ahol elfogadták. Sohonyai Edit ekkor 18 és fél éves volt.

A könyvet 1990-ben adták ki Macskaköröm címmel. A főszereplő Mészáros Zsófi, a 14 éves kamasz lány. Most lett középiskolás. Be kell illeszkednie egy új közösségbe, meg kell felelnie az elvárásoknak. Ha a jótündértől hármat kívánhatna, azt szeretné, hogy a papagájainak legyenek fiókái, a panelból kertes házba költözzenek és legyen szép. Eddig nem tűnik érdekesnek? Pedig az lesz, mert egy napon megjelenik a színen Zsolti, a szemben levő panel 9. emeletén lakó helyes srác…

1991-ben került a boltokba a Szerelemlék, mely az előző könyv folytatásának tekinthető, s melyben Zsófi gátlásos kamaszból igazi nagylánnyá serdül.

A többi könyve is hasonló témákat jár körbe, melyekben sok mozzanatot a valóságból merít, s részben saját, átélt élményeit, részben mások, neki elküldött történeteit gyúrja egybe.

Egy interjúban így beszélt arról, miért éppen kamaszoknak ír: „Nagyon élvezem, hogy már nem vagyok tizenéves, és vissza ne jöjjön az életembe az a kor! Mivel nekem kicsit nyomasztóra sikerült – legfőképpen az önbizalomhiányom miatt –, szeretném, ha a környezetemben lévő kamaszok, vagy azok, akikhez az olvasás által eljutok, kicsit szebben és könnyebben élhetnék meg.” Talán ezért annyira élvezhetőek ezek a könyvek.

Az iskolai könyvtárban az alábbi köteteket találod tőle:  Macskaköröm és a Szerelemlék

Összeállította: Bekesné Kovács Jusztina

A hónap szerzője Berg Judit

Március a Tündér hava volt, ezért Bosnyák Viktóriát, a Tündérboszorkány szerzőjét választottuk A hónap szerzőjének. De mivel tapasztalataink szerint szeretitek a tündéreket, maradjunk még egy kicsit annál az írónőnél, akinek szintén vannak tündéres történetei. Ismerjétek meg áprilisban Berg Juditot!

Berg Judit négy gyermek édesanyja és (eddig) tizenkét mesekönyv szerzője. Saját bevallása szerint három lánya és fia nemcsak ihletője történeteinek, hanem megrendelőik is. Legismertebb könyve a Rumini, ezért a könyvéért 2006-ban Az Év Gyermekkönyve díjat kapta.

Berg Judit nem tesz különös dolgokat, csak igazi jó történeteket talál ki, „igazi” hús-vér, noha egér, tündér (és más) szereplőkkel. Stílusa élvezetes, nagyon hangulatosan tárja elénk az embervilágból jól ismert helyzeteket. Sok mindent tanulhatunk tőle, úgy hogy észre sem vesszük!

“Mindig van egy kiemelt történet, amivel érdemben foglalkozom, és akkor csak azt írom, csak azon gondolkodom, de közben azért a többi történet magvacskái, csírái is ott vannak a fejemben. Hónapokig forgatom, néha tényleg csak úgy, hogy kétnaponta eszembe jut, ha például látok valamit az utcán, amiről tudom, hogy majd egyszer beépülhet. Aztán egyszer csak, amikor arra kerül a sor, hogy elővegyem, és az legyen az első számú teendő, akkor már „van egy nagy bázis” a fejemben, amiből csak elő kell rángatnia történetet” – mondja az írónő arról, hogyan születnek a történetek.

Íme néhány könyv, amelyeket szeretettel ajánlunk kicsiknek-nagyoknak! 

A Panka és Csiribí sorozat negyedik, Tündérnaptár című legújabb része az ünnepek köré szerveződik. Van benne farsangos, húsvétos, szülinapos, szüretes és karácsonyos mese, sőt, az is kiderül, mi mindent csinálnak a tündérek Szent Iván éjjelén. Új szereplőkkel is megismerkedhetünk: megérkezik Nelly, a gyönyörű angol tündérlány, akinek mindig gondja van a varázspálcájával, és hű háromfejű sárkánya, a vegetariánus Rolf. (lapozz bele a könyvbe itt)

 Hallottatok már Pelevárról? Egy távoli sziget fővárosa. Ott található a világ legnagyobb kikötője és a híres bazár. A Szélkirálynő nevű hajó éppen Pelevárba tart, fedélzetén Egérország legkiválóbb matrózaival, Negróval, a szigorú fedélzetmesterrel, Ajtonnyal, a hajószakáccsal, a nagy tudású Cincogi doktorral, és két mindenre elszánt hajósinassal, Ruminivel és Balikóval. Az ő kalandjaikról szól a Rumini, amelynek 2. része a Rumini Zúzmaragyarmaton, a 3. pedig a Rumini és a négy jogar címet kapta.

Olvass utána:

Ha többet szeretnél olvasni Berg Juditról / Berg Judittól, gyere a könyvtárba, vagy böngészd a www.bergjudit.hu  web-oldalt!

Könyvei

A hónap szerzője Bosnyák Viktória

Hogy miért pont Bosnyák Viktóriát választottuk ebben a hónapban? A válasz egyszerű: azért, mert – ahogy korábban a blogon olvashattátok – március a Tündér hava, így a könyvtárakban (az iskolaiban és a Somogyi könyvtárban is) a tündérek kapják a főszerepet.

Bosnyák Viktória tündér talán? – kérdezheted. Még az is lehet, de ha nem is tündér, akkor is ő írta azt a könyvet, amelyben a főszereplő egyszerre tündér és boszorkány (valamint iskolai könyvtáros), megjelenik egy gonosz, fontos szerepet kapnak a konyhás nénik (ők valójában banyák), színre lép egy tornatanár, valamint néhányan a negyedik osztályból, és a fő helyszín sem mellékes, ugyanis az iskolai könyvtár körül zajlanak az események. Ugye, így már érted, miért éppen az írónőt ajánljuk most figyelmedbe?

Az említett könyv a Tündérboszorkány (2003) címet kapta. Nem tervezte, hogy ki fogják adni, születésnapi meglepetésnek szánta ikerlányainak, akikkel végül együtt írta, alakítgatta a történetet, hogy olyan legyen, ami nekik is tetszik és amiben ők is szereplőkké váltak.

Azóta megjelentek a Tündérboszorkány további kötetei, a Klott Gatya, ne fárassz! (2005) és az Analfa visszatér címűek, melyekben a már korábban megismert szereplőkkel találkozhatunk újra.

Bosnyák Viktória humorosan, játszva tanít helyesen írni is. Ha elolvasod A sirály a király? című könyvét, nem okoznak többé gondot a j-s és ly-s szavak, és közben garantáltan jól is szórakozol a se nem kerek, se nem szögletes erdő lakóinak kalandjain. De ugyanígy mesélve tanít az Elek, merre keressekek?, az Ezt nevezem! és az Amikor kivirágzott a fánk fánk is.

Bosnyák Viktóriával nem csak íróként, hanem fordítóként is találkozhattok. Az iskolai könyvtárban három könyv is van, amelyet neki köszönhetően olvashattok magyarul: Meg Cabottól A neveletlen hercegnő naplója 4 és 1/2, illetve a Mia karácsonya, valamint Holly Jane Rahlenstől a Vilmos herceg, Maximilian Minsky és én című regényeket. Sőt, a népszerű sorozat,  a Twilight saga negyedik, még készülőben levő kötetét is az ő fordításában olvashatjátok majd magyarul!

FIGYELJÉTEK A BLOGOT, TOVÁBBI HÍREK VÁRHATÓK BOSNYÁK VIKTÓRIÁRÓL!

A hónap szerzője Zdenek Miler

Sok időbe tellett, mire rájöttem, hogy a Kisvakonddal valójában magamat rajzolom. Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel az ideálhoz. “

Februárban Zdenek Milerre, a Kisvakond megalkotójára esett a választásunk, mert 1921. február 21-én született Csehországban, azaz pár nap múlve ünnepli 89. születésnapját.

Bár a  Kisvakond megálmodójaként és életre keltőjeként ismerjük őt, de más animációs filmeket, könyvillusztrációkat és forgatókönyveket is készített.

Első munkája 1948-ban készült el, A milliomos, aki ellopta a Napot címmel. A film sikeres volt, alkotóját ismertté és keresett rajzolóvá, s az egyik legnépszerűbb rajzfilmkészítővé tette.

1954-ben nehéz feladatot kapott: olyan filmet kellett készítenie, amelyben különböző ipari folyamatokat mutat be a gyerekeknek. Egy tervet ugyan kapott hozzá, de semmi kedve nem volt olyan rajzfilm létrehozásához, amelyben egy mesélő magyarázza el, hogy éppen mi történik a képeken. Valami egyedibbet, játékosabbat képzelt, egy szerethető figurát keresett, melynek segítségével valóra válthatná terveit. Nagy problémát okozott neki, hogy akkortájt az amerikai rajzfilmstúdiók – köztük a Disney is – lefoglalt már minden szerethető, kedves küllemű figurát és állatot. Miler tetszését egyáltalán nem nyerte el az a formavilág, amit azok a stúdiók képviseltek. Feltett szándéka volt, hogy megmutatja: Európában is tudnak rajzfilmet készíteni, nem is akármilyet, méghozzá olyan főszereplővel, ami a többieknek eszébe sem jutott addig. Az elhatározás erős volt, de a megoldás váratott magára. Egészen addig, míg egy alkonyati sétán meg nem botlott egy vakondtúrásban.

Ennyi kellett ahhoz, hogy megszülessen Kisvakond, majd még három hónap, hogy a Milernek egyáltalán nem tetsző, csúnyácska, kissé esetlen állatka szerethető és bájos formát öltsön. Az első mesefilm a tervek szerint egy ing elkészítését mutatta volna be, de a történet kedvéért egy kék, zsebes nadrág lett belőle. Két év telt el, mire 1956-ban végre elkészült az első film, a Kisvakond nadrágja. Hatalmas sikert aratott és megnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját is. Ezek után nem volt megállás.

2002-ig, az utolsó film megjelenéséig 65 munka készült el. A siker nemcsak a főhős eredetiségének és kedvességének köszönhető, aki ötletesen oldja meg a felmerült problémákat, és sosem komorodik el, hanem annak is, hogy – az első rész kivételével – Kisvakond és barátai nem beszélnek, csupán csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, amelyekhez a rendező a kislányairól, Katerináról és Barboráról készített hangfelvételeket használta fel.

A megalkotásától 2002-ig eltelt 54 évben Kisvakond járt a városban, a tengernél, a sivatagban, a világ körül és a nadrágon kívül többek között szert tett egy autóra, egy rakétára, egy tévére és egy lakásra is.

Kisvakond kalandjait olvashatod is, az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találhatod meg: A vakond nadrágja, Volt egyszer egy vakond

Olvass utána:

A hónap szerzője Kiss Ottó

Blogunk történelme során először elmaradtunk egy kicsit A hónap szerzőjével, ráadásul decemberi választottunk, Kiss Ottó szerepelt kedvenc költészeti blogunkon, a Költögetőn is. Így aztán azt javaslom, hogy együtt olvassátok a kettőt! 🙂

„ – És te hogy lettél író?
– Írtam egy könyvet. Aztán még egyet és még egyet.”

Kiss Ottó író, újságíró, költő 1963. október 10-én született Battonyán. Számunkra különösen érdekes lehet, hogy a “mi” főiskolánkon, a szomszéd épületben lévő Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát, majd a József Attila Tudományegyetemen tanult (ma mindkettő a Szegedi Tudományegyetem nevet viseli – és még a mi iskolánk is).

Azonban nem tanárként keresi a kenyerét, 1990-től szabadúszó újságíró lett. 1992–1997 között a Gyulai Hírlap szerkesztője volt, 2000-től a békéscsabai Bárka című folyóirat munkatársa. 1996 óta publikál rendszeresen. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ír, verseket és prózát is. Írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Több munkáját lefordították németre, angolra, franciára, japánra, szerbre, bolgárra, svédre, horvátra, szlovákra és beás nyelvre.

Igazán ismertté akkor vált, amikor megjelent Csillagszedő Márió című könyve. Népszerűségét mutatja, hogy pillanatok alatt elfogyott az összes példány és 2003-ban a Magyar Írószövetség neki ítélte az Év Könyve – díjat.

Kiss Ottó rímtelen verseket, úgynevezett „svéd” gyermekverseket ír. Ezekben a versekben az érzések, gondolatok játszanak főszerepet. A szöveg minden esetben egyszerű, könnyen érthető, legtöbbször mégis elgondolkodtató, a nyelvi játékoktól sem mentes.  Az Ami a szívedet nyomja : mai svéd gyermekversek című kötet a névadója ennek a stílusnak, de a nagyszerű Ágai Ágnes verseit is nevezhetjük “svéd” gyermekverseknek.

A Csillagszedő Márió és az Emese almája (2006) is olyan verseket tartalmaz, amelyek gyerekhez és felnőtthöz, vagy ahogyan Kiss Ottó mondta: „a minden felnőttben benne élő gyermekhez” egyaránt szólnak. Mindkét kötetből egy család, illetve a főszereplő kisfiú és kislány életébe pillanthatunk be. Legújabb verseskötete 2009-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában A nagypapa távcsöve címmel.

Nemrégiben indította el blogját a http://kissotto.blogspot.com/ címen, ahol egészen friss verseket is olvashattok tőle. Pl. vasárnap a havazás örömére íródott a Holle anyó.

Gyermekek részére nem csak verseket, hanem regényt is írt már, A terepasztal lovagjai című könyvét a 8-10 éves korosztálynak ajánlja.

Ha igazán jó, de szokatlan formájú és stílusú verseket szeretnél olvasni, esetleg a regényre is kíváncsi vagy, keresd őket a könyvtárban! Részlet az Emese almájából

 

Olvass utána: